„Az állandó sorosozás, dollárbaloldalozás után elért bennünket a rogáni propagandagépezet debreceni tagozata, megindult Kozma Éva elnökünk és az egyesület elleni NER debreceni helytartói által irányított hadjárat, egy előre kitervelt karaktergyilkosság. Ez azt jelzi, hogy félnek a kimondott szavaktól, a valóság hiteles ábrázolásától, amellyel rengeteg debreceni polgár szemét nyitottuk fel” – írta pár nappal Magyar Péter debreceni tüntetése után a Mikepércsi Anyák a Környezetért (Miakö) Egyesület a közösségi oldalán.
Az egyesület a Debrecen déli ipari parkjában épülő kínai CATL akkumulátorgyár elleni tiltakozásul jött létre a múlt év elején, s azóta minden fórumon és módon aktívan kampányolnak a gyár ellen. Mint Kozma Éva, a Miakö elnöke lapunknak elmondta, korábban is voltak oldalak a közösségi médiában, amelyek gúnyolódó képeket jelentettek meg róla vagy az egyesületről, de az intenzív támadást a Magyar Péter-féle anyák napi felszólalása váltotta ki a NER-es trollokból és a kormányközeli médiából:
„Pár nappal a tüntetés után egy impresszum nélküli blog közölte, hogy én az olajlobbi képviselője vagyok, ezért a környezetvédelmi munkásságom teljesen hiteltelen.”
Ezt a kijelentést arra alapozták, hogy Kozma Évának és férjének egy benzinkutak üzemeltetésével foglalkozó bt-je van, a férje konkrétan egy környékbeli MOL kút üzemeltetője. A blogbejegyzést aztán a helyi kormánybarát lapok is átvették. „Nem értem, hogy ennek mi köze ahhoz, hogy másfél kilométerre lakom az épülő CATL gyártól, és, hogy nem akarok másfél kilométerre lakni egy gyártól” – fogalmaz Kozma Éva.
„Noha környezetvédelemmel, az emberek egészségtudatos életre nevelésével foglalkozunk, a propagandasajtó az elmúlt másfél évben tudomást sem vett rólunk. Most viszont megkeresett minket a helyi NER-es média, azzal, hogy a debreceni Fidesz sajtótájékoztatót fog tartani a témában és adjunk magyarázatot” – mesélte.
A sajtótájékoztatót Pósán László, a Fidesz debreceni parlamenti képviselője tartotta, amelyen a fenti – egyébként Kozma Éva által sem cáfolt – tényt jelentette be. A hír aztán gyorsan bejárta a kormánysajtót, „de a közösségi oldalakon hirdetik is” – mondja a Miakö-elnök, aki nem kívánt a megjelentekre reagálni. „Nincs okom magyarázkodni. Teszem a dolgom.”
Azon viszont felháborodott, hogy a sajtótájékoztatón bemondták a pontos lakcímét is.
„Valóban, a betéti társaság ide van bejelentve, de a családom is itt él. A karektergyilkosság a politikán belül is egy visszataszító műfaj, de hogy elkezdték használni a civilekkel szemben is, az elkeserítő” – mondta.
A hazai propagandasajtónál komolyabb érdeklődést mutat a külföldi média: múlt hét szerdán a német sajtó készített a Miakö-vel interjút, csütörtökön pedig a belga De Standaard újságírója, aki már nem először jár a CATL gyárnál és a Miakö-nél, hogy nyomon kövesse a debreceni akkugyár körüli fejleményeket. A norvég Nyheter-NRK TV elkísérte a Miakö-t a Tisza Párt anyák napi rendezvényére, és az Olasz Nemzeti Televízió is érdeklődött már az akkugyár és a helyi ellenállás iránt.
"Elrejtett" hirdetmények
Az elmúlt évek jogszabály-módosításai fokozatosan szűkítették az állampolgárok jogérvényesítési lehetőségeit. Ezzel kapcsolatban Kozma Éva a közmeghallgatások megszüntetését emelte ki. „Az egyetlen utat is elzárták, amely arra szolgált, hogy a lakosság érdeklődjön olyan ügyekben, mint a CATL épülő akkugyára, vagy más, környezetvédelmi szempontból aggályos nagyberuházás.”
A másik aggasztó jelenség Kozma Éva szerinte a hirdetmények egyre durvább „elrejtése” és nehezen értelmezhetősége, ami miatt még kevesebb információhoz jut a lakosság. Erre példát is hoz a Miakö elnöke: „A CATL mellett épült nemrég egy raktár. Majd az egyik Miakö-s anyuka egy hirdetményben kiszúrta, hogy átminősítést kérnek raktárról összeszerelő és bontó üzemre, ám csak egyetlen helyen, a besorolásnál említik, hogy valójában akkumulátor bontásra használandó üzemről lenne szó.”
Egy következő hirdetményből az derült ki, hogy
tíz kémény engedélyezését kérték, de ebben már se a kérelmet benyújtó cég neve, se az akkumulátor szó nem szerepelt, hanem csak a helyrajzi szám.
Ez alapján derítette ki a Miakö, hogy ugyanarról – az eredetileg raktárnak kért – építményről van szó.
„Az önkormányzati honlap legeldugottabb sarkába teszik föl ezeket a hirdetményeket, és van úgy, hogy csak pár napig vannak fönt. Komoly nyomozást kell végezni ahhoz, hogy megtaláljuk ezeket a dokumentumokat. És előfordul, hogy csak annyit írnak ki, hogy döntés született az ilyen és ilyen számú ügyben, de hogy konkrétan mi az az ügy és abban milyen döntés született, az már nincs benne a hirdetményben.”
Arról, hogy miként csökkent az információáramlás a CATL ügyében, ebben a cikkünkben írtunk:
Max. 400 méteres körzetben szennyez
A Miakö az egyik peres ügyében konkrétan is érzékelte a jogszabály-módosítások hatását. Az egyesület megtámadta a CATL katasztrófavédelmi engedélyét, de eljárási hiba miatt ezt a pert sikerült úgy elhúznia a bíróságnak, hogy mire első fokon döntés született (nem kapták meg az engedélyt), addigra hatályba lépett egy jogszabály: e szerint nem egymásra épülnek ezek a – beruházáshoz szükséges – engedélyek, hanem egymással párhuzamosan is futhatnak a kérelmek. Vagyis
a környezetvédelmi engedély megadásának már nem volt előfeltétele a katasztrófavédelmi engedély megléte.
Jelenleg is zajlik a CATL gyár környezetvédelmi engedélye ellen indított per, amelyet – mivel a Miakö akkor még nem volt egy éves – magánszemélyek indítottak. „Ez a per nyúlik, mint a rétestészta. Már mindenki azt várta, hogy ítélet születik, ehhez képest visszakerültünk a nullára” – mondja Kozma Éva. A felpereseknek ugyanis most azt kell bizonyítaniuk, hogy hatásterületen belül élnek, és ehhez szakértőket kellett bevonni. Mint arról lapunk is beszámolt, a szakértői költségek fedezéséhez az egyesületnek egymillió forintot kellett letétbe helyeznie; az összeget adományokból gyűjtötték össze.
Hogy egyáltalán miért merült föl annak a kérdése, hogy a mikepércsiek hatásterületen élnek-e, annak oka, hogy
a CATL gyár a perben kijelentette: maximum 400 méteres körzetben történhet részéről szennyezés, Mikepércs pedig másfél kilométerre van.
Az elsőrendű felperest képviselő Litresits András ügyvéd szerint egyik, a kormányhivatal és a kínai CATL által ajánlott szakértő sem felel meg a jogszabályi követelményeknek – írta meg a Debreciner. Az egyik szakértő ugyanis 2002 és 2006 között fideszes országgyűlési képviselő volt, míg mások állami nagyberuházásokban részt vett cégekhez kapcsoló személyek.
Az említett egykori országgyűlési képviselő Parragh Dénes környezetvédelmi jogi szakokleveles biológus, a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi tagozatának elnöke, aki – ugyan a jogszabályok szerint lehet, hogy nem megfelelő alperesi szakértő – az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának 2024. április 16-ai ülésén igen komoly, a hazai akkumulátorgyártás egészére vonatkozó kijelentéseket tett. Ezt egy videóban a Miakö közzé is tette (a második rész is hamarosan elérhető lesz):
A szakember az ülésen egyebek közt arról beszélt, hogy vissza kell térni az elmaradt Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) kérdéséhez.
Ez az a vizsgálat, amelynek elkészítése elmaradt, amikor megírták a magyarországi akkumulátor iparági stratégiát.
Az elkészítését a környezetvédelmi törvénybe foglalt uniós irányelv teszi kötelezővé. Ez a környezeti vizsgálat mondta volna ki, hogy Magyarország területe alkalmas-e az akkumulátoripari beruházások befogadására. Parragh szerint nagyon sok problémának ez az elmaradt SKV a forrása: „hiszen az akkumulátorgyártás és a hozzá kapcsolódó feldolgozás, hulladékkezelés egy teljesen új iparág, technológia Magyarországon, aminek a feltárása, feltétlen meghatározása szükséges lett volna központilag. (…) Egy nagy energiaigényű technológiáról beszélünk. (...)
Olyan technológiát alkalmaz, amelyeket nem ismer senki, tehát ezért a hatóságokat is egy nagyon rossz helyzetbe hozták. (…)
Olyan engedélyezési dokumentációkat kaptak meg, amilyen technológiákat nem ismertek, ezeknek az elbírálása is elég nehézkes. És azt is látni kell, hogy nagy anyagmennyiséggel dolgoznak ezek a technológiák. (…) Jelentős anyagkibocsátások vannak levegőbe, vízbe, méghozzá olyan anyagokból, amelyek eddig ilyen mennyiségben nem kerültek a környezetbe” – mondta bizottsági beszédében Parragh Dénes.
Ugyan a felperesek is javasoltak szakértőt, Kozma Éváék úgy látják, egyáltalán nincs szükség újabb szakértőkre, mivel a perhez időközben csatlakozó Védegylet Egyesület egészen részletes környezetvédelmi szakértői véleményt adott be, amelynek alapján a bíróság döntést hozhatna. „Több pontban érvel a Védegylet, ezek olyan súlyúak, hogy akár már kettővel meg lehetne nyerni a pert” – véli Kozma Éva.
Közben a gyár megkapta a katasztrófavédelmi engedélyt is, amit viszont a Miakö nem tudott megtámadni, mert nem talált ügyvédet hozzá. Ennek az is volt az oka, mondja a Miakö elnöke, hogy „addig variáltak a határidőkkel, hogy végül nagyon rövid időnk maradt. Hiába van egy jogász anyuka az egyesületünkben, így is alig tudunk rájönni, honnantól számolják a hét napot, a tizenöt napot… Ez is egy módja annak, hogy elvegyék az ember kedvét a pereskedéstől.”
Levegőmérőket helyeztek ki
Noha a katasztrófavédelmi engedély elleni pert elengedte a Miakö, igyekeznek minél több közadatot kikérni, illetve tavaly novemberben mérőprogramba kezdtek: levegőmérőket helyezte ki, egyelőre két ponton, egyet a gyár közelében, egy másikat pedig attól mintegy 8 kilométerre.
„A debreceni önkormányzat az egyetemmel együttműködve még csak most írta ki beszerzésre a mérőeszközeinek a listáját, amelyből egyelőre azt látjuk, hogy levegőt nem fognak mérni, de
a vízmérő eszközök közt sem látok olyat, amelyből a nehézfémeket ki lehetne mutatni”
– állítja Kozma Éva, aki egyébként környezetvédelmi vegyész technikus is. Mint mondja, a gyár arra hivatkozik, hogy nem is vegyi üzem lesz, hanem elektromos, így nem is veszélyes. „Miközben az anyagok alapján, amelyeket használ, felső küszöbértékű veszélyes üzemről van szó.”
Mindeközben a Miakö igyekszik a lakosságot tájékoztatni arról, miért fontosak a kibocsátást ellenőrző mérések. Csakhogy ez Debrecenben egyre nehezebb: már két helyszínt is visszamondtak az utóbbi időben. Az egyik egy magánhotel volt, amelynek a tulajdonosa a rendezvény előtti napon visszakozott, mondván, mégsem szeretné, ha egy ilyen témája program lenne a hotelben. A másik egy egyház épülete volt, ahonnan szintén az utolsó pillanatban szóltak, hogy az önkormányzat épületbejárást fog tartani, épp a rendezvény idején. Majd bevallották, hogy nem szeretnének tüntetést a helyszínen, és a Miakö hiába mondta, hogy nem tüntetés lesz, hanem környezetvédelmi előadást, nem mentek bele.
No akkugyár
Azt a helyi közvélemény sem tudja igazán megítélni, hogy a debreceni polgármester, Papp László pozícióját mennyire ingathatta meg az akkumulátorgyár és a várhatóan azzal érkező nagyszámú vendégmunkások híre. Mindenesetre ha valamivel, akkor most akkugyár-ellenességgel lehet igazán az ellenzéknek kampányolni Debrecenben. Így tesz Gondola Zsolt Zoárd, a Civil Fórum Debrecen Egyesület polgármester-jelöltje és Mándi László, a Momentum jelöltje is. Utóbbi vitára is kihívta a jelenlegi polgármestert, de Mándi múlt pénteki posztja szerint Papp László egy hét után sem reagált a felkérésére.
Ami a debreceni déli ipari parkban zajló építkezések ütemét illeti, a CATL akkumulátorgyárhoz kapcsolódó EcoPro nevű katódgyár idén ősszel, a CATL pedig jövőre tervezi elindítani a próbaüzemet.
A Debrecenben épülő kínai CATL akkumulátorgyárral és a környéken lakókkal ebben a riportunkban foglalkoztunk:
Minden hatásra kiterjedő elemzés
„A Miakö ragaszkodik ahhoz, hogy csak hiteles, tudományosan alátámasztott ismereteket adjon át az akkumulátoripar hatásainak témakörében, ezért is külön öröm számunkra, ha olyan nagyszerű tudósok mondják el szakmai véleményüket, mint például Fábián István professzor, akinek sok értékes gondolatot, információt köszönhettünk már a kezdetektől fogva” – írja az egyesület közösségi oldalán. Mint fogalmaznak, „az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy a debreceni születésű Darvas Béla professzor, a biológia tudományok kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, aki az első egyetemi diplomáját a Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrumban szerezte, majd több doktori iskolában ökotoxikológiával foglalkozott, felhívta a figyelmünket számos környezeti és egészségügyi hatásra, amit az akkumulátorgyárak, katódgyárak okozhatnak az emberi egészségre. Minden hatásra kiterjedő tudományos elemzése az Ökotoxikológia szakmai folyóiratban olvasható, de hiánypótló újságcikket és ismeretátadó videót is köszönhetünk neki. Biztosak vagyunk benne, hogy az általa összegyűjtött ismereteket minden embernek meg kellene ismernie, ezért a MIAKÖ Facebook oldalán összegyűjtjük és hozzáférhetővé tesszük gondolatait, tudományos elemzéseit.” A Miakö oldalán már elérhető Darvas professzor első írása.
