Karácsony: Amitől tartottunk, bekövetkezett

  • narancs.hu
  • 2024. június 19.

Belpol

Kopaszodnak a városligeti fák, a főpolgármester szerint a Néprajzi Múzeum húsz méter mély alapja megakadályozza a talajvíz áramlását.

Már most is látszik a budapesti Városligetben az építkezések környezetkárosító hatása – erről szól Karácsony Gergely szerda reggel közzé tett videója.

A főpolgármester arról beszél, hogy az első perctől ellenezte, hogy ilyen nagy épületek kerüljenek a Városligetbe. Hatástanulmányok szóltak arról, hogy a beruházásoknak nagy a kockázata az ottani platánfákra nézve.

Most a Néprajzi Múzeum mellett álló fák elkezdtek fölülről kopaszodni. Aki ért a fákhoz, tudja, ilyenkor nagy a baj, ez a kiszáradás jele. Mindez pedig arra vezethető vissza Karácsony szerint, hogy a Néprajzi Múzeum építése húsz méter mély alap kiásásával kezdődött. Ez az alap pedig útját állja az áramló talajvíznek. 

„Tudom, hogy az új épületek sokaknak tetszenek, mert tetszetősek, de ezek az épületek bárhol máshol is lehetnének” – érvel a főpolgármester. Szerinte a százéves fákban megtestesülő örökség olyan érték, amely csak azon a helyen érvényesül. 

„Nem szeretném a Nemzeti Galériát a Városligetben. Nem szeretném, mert a Városliget igazi értékét nem az emberi alkotás, hanem a természet alkotása jelenti. Ezek a fák számomra értékesebbek bármilyen ember által épített épületnél, amely bárhol lehetne a városban. Maradjanak a fák a Városligetben, és maradjon a kultúra a Várban” – mondta Karácsony Gergely. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„Nem attól lesz valaki fényművész, hogy egy épületre vetít”

Kilencedik alkalommal rendezték meg Pécsett a Zsolnay Fényfesztivált július elején. A város 28 pontján hazai és külföldi alkotók mutatták be helyszínspecifikus munkáikat, amiket négy nap alatt több mint százezer ember látott. Szervezőkkel és művészekkel beszélgettünk az esemény hazai és nemzetközi jelnetőségéről, az utóbbi években egyre népszerűbbé váló fényművészetről, valamint a mesterséges intelligencia e területen történő hasznosításának lehetőségeiről.

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.