K. Endre ma sem érti, miért lett közellenség

  • narancs.hu
  • 2024. június 19.

Belpol

Végtelenül sajnálom a kegyelemadókat, hogy le kellett mondaniuk, ugyanakkor hálásan köszönöm a döntésüket” – írta a Blikknek az egykori igazgatóhelyettes.

K. Endre továbbra is azt állítja, ártatlan, meghurcolták, nem követett el semmi törvénybe ütközőt – derül ki a Blikk szerdai írásából.

A lap kérdéseire a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettese e-mailben válaszolt, és ragaszkodott hozzá, hogy csak úgy jelenhet meg nyilatkozata, ha teljes terjedelmében közzéteszi az újság. 

A Blikk azért kereste meg K. Endrét, mert kíváncsi volt, mit szól ahhoz, hogy Balog Zoltán református püspök elismerte, közbenjárt Novák Katalin köztársasági elnöknél a kegyelem érdekében, és azért is tette ezt, mert meg volt győződve az elítélt ártatlanságáról, és ez a meggyőződése nem változott. 

K. Endre szerint Balog Zoltán egyike azoknak a közismert személyeknek, akik a kegyelmi ügy nyomán gerjesztett lincshangulatban” továbbra is nyíltan felvállalják a véleményüket.

A püspök úr ismeri a munkámat, a személyiségemet, és rendelkezik mindazokkal a háttér-információkkal, amelyeket nem tudott figyelembe venni az igazságszolgáltatás ártatlanságom bizonyítása érdekében” – írta K. Endre. Magát továbbra is igazáért küzdő embernek gondolja, és minden korábbi nyilatkozatát fenntartja. Szerinte az ügyészség rendőrségi meghallgatás nélkül emelt vádat ellene, és az a vád egymásnak ellentmondó tanúvallomásokból épült.

Végtelenül sajnálom a kegyelemadókat, hogy le kellett mondaniuk, ugyanakkor hálásan köszönöm a döntésüket. Balog püspök úr talán azért várt a nyilvánosság előtt megszólalni a választásokig, mert a kegyelmi ügyet politikai haszonszerzésre használták fel a politikai pártok kisebb-nagyobb sikerrel” – írja K. Endre.

A cikk bevezetőjében a Blikk szerzője azt a következtetést vonja le, hogy a korábbi igazgatóhelyettes nincs tisztában cselekedete súlyával, mintha nem fogta volna föl, hogy mit tett. A lap emlékeztet, a kegyelmi botrány közepette K. Endre hamis tanúzásra próbálta rávenni az egyik bicskei áldozatot. Pénzt, cigarettát adott neki és édesanyjának, bevásárolt nekik, és azt kérte cserébe, mondja diktafonba a korábban molesztált fiú, hogy igazságtalan volt az ítélet.

Azt, hogy miért kapott kegyelmet K. Endre, a kormányoldalon is sokan szerették volna tudni: 

Nem tudhattuk meg:

És a kegyelmi botrány nyomán jött létre és erősödött meg az önkormányzati választásokra az új ellenzéki párt:

A kormányzópártokat érintő bizalmi válság miatt pedig sok pénzt költöttek el mindenféle hirdetésekre: 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.