Utcára kerülnek a kárpátaljai menekültek

  • narancs.hu
  • 2024. augusztus 20.

Belpol

A kettős állampolgárság most hátrány.

Megszűnik az ukrajnai háború elől menekült emberek egy részének ellátása a kormány nemrég hatályba lépett rendelete alapján, és ez jellemzően kárpátaljaiakat érint, közöttük kettős állampolgárokat – derül ki a Telex riportjából.

A június végén kihirdetett jogszabály előírja, hogy ezután csak bizonyos ukrajnai régiókból érkezett emberek kaphatnak állami segítséget Magyarországon. Ezek a háború által érintett területek. Akik Nyugat-Ukrajnából és Kárpátaljáról érkeztek, kiesnek a rendszerből.

Az írás szerint már augusztus 20-án több embernek mennie kell bizonyos szállásokról. Ercsiben a cukorgyári lakótelep egyik régi épülete két évig volt 110 kárpátaljai magyar roma otthona. Az új rendelet miatt nem jár nekik az állami segítség és a szállás. Érden 52 kárpátaljai menekültnek ugyanez a sorsa, és országszerte vannak még ilyen helyzetben háborús menekültek.

Ha ezek után visszamennek Ukrajnába, a férfiaknak be kell vonulniuk, a családjaik megélhetése pedig nélkülük nem biztosított. A lakásokból, ha meg is vannak, kikötötték a villanyt, hiszen az egykori lakók nem fizették meg két éve a szolgáltatási alapdíjat sem. Itt sincs hová menniük, mert romaként nem szívesen látják őket. 

Mint kiderült, akadtak, akik Németországban szerettek volna először maradni, de ott épp azért tanácsolták el őket, mert magyar állampolgárok is, tehát kérjenek segítséget Magyarországon. 

Eredetileg a kettős állampolgárok, ha Ukrajnából jöttek, nem kaphattak kevesebb támogatást, mint a menekültek vagy az úgynevezett menedékesek, de ezt a jogszabályt felülírta a módosításban szereplő földrajzi korlát. Az ukrán-magyar állampolgárok támogatására nincsenek nemzetközi források, mert a rendszer nem tudja értelmezni azt a helyzetet, amikor valaki magyar állampolgárként menekült Magyarországon. A rendeletmódosítás a Telex szerint mintha költségvetési spórolás lenne, és főként a kárpátaljai magyar romákat érinti rosszul. 

Azt nem lehet tudni, mennyien kerülnek utcára, a Magyar Helsinki Bizottság nem kapott felvilágosítást arról, hogy hányan kapnak továbbra is támogatást, és mennyien esnek el ettől. A szervezet azt kérte, hogy akik jogorvoslatot kértek, legalább a bíróság döntéséig maradhassanak a szállásaikon, elvégre üldözött családokról van szó, ráadásul magyarokról.

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.