A harmadik Orbán-kormányban jelenleg 99 helyettes államtitkár intézi a legmagasabb szintű államügyeket. Munkaköri feladatleírásaik alapján döntéseket készítenek elő, elemeznek, felügyelnek, ellenőriznek, de legfőképp koordinálnak, irányítanak és utasítanak. A topbürokraták a törvényben pontosan definiált állami vezetők körébe tartoznak: a „politikai vezetők” (miniszterek, államtitkárok) mellett a helyettes államtitkárokat a közigazgatási államtitkárokkal együtt a „szakmai vezető” kategóriájába sorolják; az előbbi csoport tevékenységét a politikai felhatalmazás legitimálja, s tevékenységükben a politikai szempontok az irányadók, az utóbbiéban viszont a megbízatás alapja – elvben – a szakmai tapasztalat és kiválóság, munkájukat pedig szakterületük speciális szakmai megfontolásai vezérlik.
A rendszerváltáskor kialakított, de az elmúlt két és fél évtizedben többször megbabrált szerkezet a bevallottan konfliktusos politikai és szakmai szempontrendszer fáradságos összehangolását lenne hivatott biztosítani.
A jelenleg hivatalban lévő kabinet által széles körben alkalmazott, s a kormányfő által kifejezetten a saját személyéhez, habitusához igazított politikai kormányzás körülményei között azonban ez a törékeny, sok munkával megvalósítható ideális állapot megborult, teret adva a politikai-hatalmi szempontok dominanciájának – bár azért számos, politikailag kevéssé érzékeny és látványos területen folyik a szakmai aprómunka is.
| ||
Hűség a párthoz
A helyettes államtitkári kar átpolitizálódásának egyik bizonyítéka, hogy e magas állami pozícióba egyre gyakoribb az egyértelmű pártkötődéssel rendelkező személyek kinevezése.
A politikai és a szakmai vezető réteg szigorú szétválasztásának elve nem először bicsaklik meg a rendszerváltás óta eltelt időszakban (Semjén Zsolt például parlamenti képviselőből lett helyettes államtitkár az első Orbán-kormányban); számukat és arányukat tekintve azonban a jelenlegi kormányzat alkalmazza a legtöbb olyan helyettes államtitkárt, aki korábban választott képviselőként vagy a Fidesz pártszervezetében bizonyította elkötelezettségét. Puskás Imre kulturális örökségvédelmi (Emmi) és Román István agrárszakképzési (FM), Koszorús László fogyasztóvédelmi (NFM), Csampa Zsolt önkormányzati koordinációért (BM) felelős helyettes államtitkárok például egy, kettő, illetve három ciklust töltöttek az Országgyűlésben a Fidesz padsoraiban. Valamennyien vidéki önkormányzati képviselőként is szolgáltak, Román emellett 2006 és 2009 között a Fidesz-frakció alkalmazottjaként is dolgozott, Koszorús pedig még az ínséges ellenzéki években Orbán Viktor elnöki kabinetjében – huszonévesen – politikai munkatárs, társadalmi kapcsolatokért felelős igazgató, majd kabinetvezető-helyettes volt. Csampa, Puskás és Román a Fidesz 2014-es országos választási listáján is szerepeltek, bár valamennyien esélytelen, szimbolikusnak tekinthető (231., 259. és 260.) helyeken. Rajtuk kívül egy cikluson keresztül az Európai Parlamentben (EP) képviselte a magyar választókat és a Fideszt Becsey Zsolt, jelenleg közlekedésért felelős helyettes államtitkár (NFM), aki 2010 után előbb infokommunikációért felelős államtitkárként, majd miniszterelnöki megbízottként, végül külgazdasági koordinátorként fungált. (Korábbi államtitkári megbízatását életrajzában tévesen a nemzetgazdasági tárcához köti, holott már akkor is a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban dolgozott.) A kormánypártok – a sokak által félreértett „senkit nem hagyunk az út szélén” jelszavát követve – a megfelezett létszámú parlamentből kiszoruló valamennyi képviselőnek igyekeztek megtalálni a megfelelő helyet. Kinek így, kinek úgy; a fenti négy képviselőnek a helyettes államtitkári stallum jutott.
A helyettes államtitkárok közül számosan a párt, a képviselőcsoport vagy képviselők munkatársaiként szerezték politikai tapasztalataikat, demonstrálták hűségüket, megbízhatóságukat. Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtóirodát vezető helyettes államtitkár például a jobboldali médiumoknál eltöltött tanulóévek után, 2005-ben igazolt a Fideszhez, s lett nem sokkal később a párt sajtófőnöke. Kandra Ildikó (korábban Kandra Lajosné) 12 évet húzott le a frakció mellett – előbb szervezési vezetőként, majd a képviselőcsoport hivatalvezetőjeként –, mielőtt 2013-ban a kormányfő a nevéből fakadóan is nélkülözhetetlen feladatokat ellátó, „az egyes kormánydöntések végrehajtásának koordinációjáért felelős helyettes államtitkárrá” nevezte ki, majd 2014-ben már a Miniszterelnökség gazdálkodási és személyügyeit bízta rá. Danku Csaba jogi ügyekért felelős miniszterelnökségi helyettes államtitkár 2010-től (akkor 27 éves volt) szintén a Fidesz-frakció mellett csillogtatta meg tehetségét, hogy két évre rá már a Miniszterelnökségen, majd a Nemzeti Választási Irodában kamatoztassa gyorsan felhalmozott politikai tőkéjét. Kiss Norbert sportért felelős helyettes államtitkár árnyékként követte mesterét és legfőbb mentorát, Schmitt Pált: karrierje a frakciótól indul 1998-ban, majd főnöke párt-alelnökösködése, EP-képviselősége, házelnöksége és államfősége alatt mindvégig mellette sürög-forog; a köztársasági elnök bukása után az Emmiben szorítottak helyet neki. Perényi Zsigmond a banki-üzleti szférában, többek között az Európa Tanács Fejlesztési Bankjánál és egy franciaországi cégnél eltöltött néhány év után ugyancsak nem tudott ellenállni a politika csábításának: 2010-től a külügyi kabinet titkáraként a Fideszben forgolódik, s 2013-tól már a Miniszterelnökség nemzetközi helyettes államtitkára. Altusz Kristóf európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár szintén a Fidesz-frakciótól érkezett a közigazgatásba: feladata korábban az volt, hogy a fideszes képviselők számára közép- és hosszú távú stratégiákat dolgozzon ki, tárgyalásokat készítsen elő és koordinálja a parlamenti munkát. Dömötör Csaba, Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kormányzati kommunikációért felelős helyettes államtitkára (igen, a megnevezés azonos) korábban Gyürk András fideszes EP-képviselő asszisztense, az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének alelnöke, majd elnöke volt, s persze oszlopos tagja a Fidelitasnak is. 2009-ben a Fidesz EP-listájának esélytelen 39., 2014-ben pedig már a 13. helyén várta a megmérettetést, de éppen lecsúszott a strasbourgi képviselőségről. A fidelitasos Ufi magazin szerkesztőségében tűnt fel Benkő Levente, aki a 2009-es EP-választáson szintén a jelképes 42. helyet kapta meg. A biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár kormany.hu-n elérhető életrajza egyébként azért is érdekes, mert a 2003 és 2008 közötti öt évről semmit nem lehet megtudni. Ugyancsak fidelitasos háttérrel (a hangzatos operatív alelnökségig vitte) csinált villámkarriert a fejlesztéspolitikát helyettes államtitkárként kommunikáló Csepreghy Nándor: szegedi egyetemi évei alatt, huszonévesen előbb a népszavazási, majd az országos és az önkormányzati választási kampányokban is szerepet vállalt; Bohács Zsolt fideszes képviselő kampányfőnöke és személyi titkára, majd a fideszes polgármesterjelölt asszisztense volt, később pedig a Fidesz pártalapítványának igazgatója lett. Saját bevallása szerint „2008 óta főleg a politikai »kampánycsinálás« művészetével foglalkoztam, ami már nem annyira politikai, mint inkább szakmai tevékenység”. Még ha ebben van is egy csepp igazság, egy helyettes államtitkári megbízatáshoz önmagában ez azért kevés lenne. A felsorolás hosszan folytatható az önkormányzatoktól átemelt fideszesekkel, de helyhiány miatt ettől eltekintünk.
| ||
Ciklusokon át
A pártemberek ilyen mérvű benyomulása a – főszabály szerint és elvben – pártsemleges ethoszt követő államigazgatás felsőbb régióiba a korábbi adminisztrációk ideje alatt nem volt ennyire markáns. Jelenleg azonban a helyettes államtitkárok majd’ egynegyedénél mutatható ki közvetlen fideszes pártkötődés.
A „legfertőzöttebb” ebből a szempontból a politikai kormányzás központja, a Miniszterelnökség, ahol ez az arány 40 százalékos.
A pártmúlt és a helyettes államtitkári pozíció megkövetelte függetlenség kollízióját az érintettek is érzékelhetik; nem véletlen, hogy nyilvánosságra hozott életrajzaikban többnyire szemérmesen hallgatnak a kormánypárton belüli korábbi előéletükről, de legalábbis nagyvonalúan átsiklanak a részletek felett. Az arány tovább romlik, ha figyelembe vesszük a nagyobbik kormánypárt tágabb holdudvarából a helyettes államtitkári karba érkezetteket is; a Fidesz ugyanis nem egyszerűen egy párt, hanem gazdasági, politikai, médiabeli pozíciók olyan konglomerátuma, amelynek szereplőit a Főnök tetszés szerint mozgathatja. Bódi Gábor, az „infokommunikáció összehangolásáért” felelős helyettes államtitkár például amellett, hogy az állami Puskás Tivadar Közalapítvány vezetője volt, az elmúlt években a kormányközelinek elkönyvelt Századvég Gazdaságkutató és a Strategopolis tulajdonos-ügyvezetőjeként is működött. 2010-től a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő társasági portfólióért felelős főigazgatójaként bizonyított Polacsek Csaba, aki a Miniszterelnökségen jelenleg a vagyonpolitikáért felel Németh Lászlóné keze alatt. A volt külügyes Szalay-Bobrovniczky Vince, aki a bécsi nagykövetség vezetőjeként a magyar kormány Európa-szerte bírált intézkedéseinek dühödt védelmezőjeként hívta fel magára a figyelmet, 2015-től az európai uniós ügyeket viszi Lázár tárcájánál. A „Fidesz-közeliek” száma közel tucatra tehető.
A helyettes államtitkári kar nagyobb része az egyre erőteljesebb politikai penetráció ellenére is inkább közigazgatási-szakmai múltat mondhat magáénak. Számos olyan vezető van, aki klasszikus közigazgatási karriert futott be, végigjárva a szamárlétra minden fokát, és vannak olyanok is, akiknek vezetői munkájára, szakmai tapasztalataira – akár helyettes államtitkári pozícióban is – a korábbi kormányok is igényt tartottak. Balogh László pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár például az OECD-nagyköveti kinevezését a Horn-érában kapta, de vezető tanácsadóként dolgozott a Járai Zsigmond és a Simor András vezette jegybankban is, később a PSZÁF alelnöke lett. Berczik Ábel kincstárért felelős helyettes államtitkár pénzügyminisztériumi fogalmazóként kezdte pályáját 1997-ben, a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok idején pedig az egyik helyettes államtitkár titkárságvezetője volt. Szalóki Flórián közlekedési helyettes államtitkár a 2010 előtti időszakban a Bajnai Gordon felügyelte Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél volt vezető beosztásban. Solymár Károly Balázs szintén a szamárlétra legalsó fokáról indult, első vezetői megbízatásait az SZDSZ-es vezetésű Informatikai és Hírközlési Minisztériumban kapta, de Gyurcsány és Bajnai Miniszterelnöki Hivatalában is főosztályvezető-helyettesként működött. Az NFM gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára korábban Fónagy János közlekedési és Bárándy Péter igazságügyi miniszter alatt is dolgozott már helyettes államtitkárként két különböző politikai irányultságú kormányban. Ez a lista is hosszan folytatható. A minisztériumok között a honvédelmi, az igazságügyi, a nemzetgazdasági és a belügyi tárca helyettes államtitkári állománya tűnik politikailag a legkevésbé „színezettnek”. Nem teljesen légből kapottak ugyanakkor azok a vélekedések, amelyek a minden kormányt „kiszolgáló” államigazgatási vezetőket opportunizmussal vádolják; bizonyos korlátok között azonban éppen ez lenne a normális és kívánatos működési mód. Hallani emellett olyan, ugyancsak valóságalappal rendelkező híreket is, hogy a korábbi adminisztrációk alatt vezető beosztásban dolgozó személyek már akkor is a Fidesz ágensei voltak; vagyis a látszólag egyenes vonalú, kormányokon átívelő karriereket is érdemes fenntartásokkal kezelni.
Egyenlőtlen elosztás
A helyettes államtitkárok munkaterhében, feladataik összetettségében jelentős különbségek vannak: a skála egyik végén szerepelnek azok, akik több főosztályt, számos háttérintézményt felügyelnek, irányítanak, a másik végén pedig azok, akiknek alig van tennivalójuk. Bódi Gábor, Havasi Bertalan, Koszorús László, Marczinkó Zoltán, Román István például mindössze egyetlen főosztály munkáját irányítják, ami legalábbis elgondolkoztató abból a szempontból, hogy vajon van-e értelme önálló helyettes államtitkárságot fenntartani számukra. Rajtuk is túltesz azonban Csampa Zsolt, aki önkormányzati koordinációért felelős helyettes államtitkárként „dolgozik” a Belügyminisztériumban: egyetlen szervezeti egység sem tartozik alá, sőt, a tárcától kikért létszámadatok szerint az általa vezetett helyettes államtitkárság teljes személyi állománya összesen kettő (2) fő. Nem világos, hogy az egy éve kinevezett államtitkár vajon mivel foglalkozik, a kormányzati portálon ugyanis egyetlen olyan hírt sem találtunk, ami Csampa állami vezetői tevékenységéről szólna (az egyetlen híradásban Csampa vívószövetségi elnökként egy díjátadón szerepel).
| ||
A politikai kormányzás feltételei között a szakmai szempontok egyre szűkebb körre szorulnak vissza, s egy-egy szakterület addig működhet a maga sajátos szabályai szerint, amíg a miniszterelnöki figyelem valamilyen politikai megfontolás okán rá nem irányul. Ha például kerítést (műszaki határzárat) kell építeni a szerb határ mentén, az apparátus (belügy, külügy, igazságügy) szakmai vezetőikkel, így a helyettes államtitkárokkal az élen teljesíti a politikai megrendelést – akár saját szakmai meggyőződésével szemben is. Kérdés, hogy a presztízsüket óvó vezetők meddig hajlandók elmenni ebben a játszmában.
Lázár János a minap jelentős személycseréket ígért az államtitkári karban, ami vélhetően a helyettes államtitkári állományt sem hagyja érintetlenül. Sok jóra ne számítsunk.
| Innen, onnan A helyettes államtitkárokat a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, s bár a tárcavezető megválogathatja munkatársait, arra a végrehajtó hatalom fejének is érdemben rá kell bólintania – itt tehát a kinevezési jogkör korántsem formális, mint sok esetben (például a miniszterek és államtitkárok kinevezésénél) a köztársasági elnöké. A kinevezés törvényi feltétele a büntetlen előélet mellett többek között a felsőfokú végzettség és a szakirányú szakképzettség; a helyettes államtitkárok tehát valamennyien egyetemi, főiskolai diplomával rendelkező emberek, ám a papír erősségében, piacképességében már lehetnek nagy különbségek. Főként a fiatalabbak, akiknek az egyetemi évei már a rendszerváltás utáni időszakra estek, külföldi intézményekben is szereztek oklevelet, vagy legalább hallgattak néhány szemesztert. Ellenpélda is akad persze: Hoffmann Imre, a BM közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára a 80-as években még a Szovjetunió Belügyminisztériumának Tűzoltó Műszaki Főiskoláján szerezte diplomáját Moszkvában. Sokan több diplomával is rendelkeznek, több mint tucatnyian pedig tudományos fokozatot is szereztek. Hoffmann például a testhezálló „A tűzoltóságok és a katasztrófavédelmi szervek műszaki, technikai fejlesztése, különös tekintettel a súlyos ipari baleset-elhárítás során jelentkező feladataikra” címmel védte meg doktori disszertációját a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. Wetzel Tamás az éppen rendkívül aktuálissá vált „A bevándorlás kérdése Magyarországon” című dolgozattal doktorált a Pázmányon. Nem minden azonban a papír; vannak néhányan, akik kormányzati megbízatása igen távol esik eredeti végzettségüktől. Odrobina László például katolikus hittanár, ógörög bölcsész és francia–latin tanár, a Lateráni Egyetemen patrisztikából szerezte PhD-jét, ám jelenleg felnőttképzési helyettes államtitkár a nemzetgazdasági tárcánál, amire feltehetően az predesztinálta, hogy hat éven keresztül az idén megszüntetett Szegedi Felnőttképzési Gimnázium igazgatója volt. |
| Kor, nem A helyettes államtitkári kar átlagéletkora jelenleg 43 év, ami valószínűleg a rendszerváltás utáni korszak egyik legalacsonyabb átlaga (a kormány tagjainak átlagéletkora jelenleg 52 év, az államtitkároké 49). A helyettes államtitkárok többsége 40 éves sem volt, amikor kinevezési okmányát a miniszterelnöktől átvehette. A legfiatalabb közöttük a 28 éves Schanda Tamás, akinek az Emmiben az ifjúságpolitika a területe (korábban II. kerületi önkormányzati képviselőként politizált a Fideszben), a nála csak egy évvel idősebb Salgó Lászlót ennél jóval felelősségteljesebb feladattal bízták meg: az Igazságügyi Minisztériumban a jogszabály-előkészítés összehangolásáért és a közjogi jogalkotásért felel. A korábbi évek legfiatalabbja a már egyetemi szakmai gyakorlatát is a Fideszben töltő, és az André Goodfriend „fecnijét” emlékezetes performansz keretében lobogtató Magyar Levente jelenlegi gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár volt, aki helyettes államtitkári kinevezését 25 évesen kapta, 2012-ben. A harmadik Orbán-kormányt jogosan érte sok kritika amiatt, hogy a miniszterek között egyetlen nő sem akad (itt jegyezzük meg, hogy a parlamenti államtitkárok, vagy ahogy újabban magukat nevezik, a miniszterhelyettesek között sincs nő). A helyettes államtitkári kar ennél valamivel „jobban teljesít”: a nők aránya e körben 22 százalék, ami persze még mindig messze van az ideálistól, az 55 fős államtitkári karban viszont mindössze hét nő akad (13 százalék). Arányait tekintve a legtöbb nő – meglepetésre – a Belügyminisztériumban kapott lehetőséget: itt a helyettes államtitkároknak csak a fele férfi; átlagon felüli a nők aránya a külügyben, az Emmiben és a Miniszterelnökségen (33, 28, illetve 24 százalék), a honvédelmi és az igazságügyi tárcánál azonban a helyettes államtitkárok között teljes a férfiuralom. |
| Pénzek A helyettes államtitkárok fizetése alaphangon havi cirka háromnegyed millió, amit a miniszterek akár egymillió forint közelébe is felemelhetnek – és ezt többnyire meg is teszik, bár például Pintér Sándor belügy- vagy Trócsányi László igazságügyi miniszter – feltehetően a szakmai kompetenciát és a megbízatással járó felelősséget mérlegelve – differenciál helyettes államtitkárai között. Így talán nem véletlen, hogy a Fideszből a belügybe ejtőernyőzött, de lényegében feladat nélküli Csampa Zsolt csak a kötelező minimumot kapja. Fizetésük mellett, amely évente összesen 1,1 milliárdot emészt fel a központi költségvetésből, a helyettes államtitkárok egyéb pénzbeli és nem pénzbeli juttatásokra is jogosultak: cafeteria 200 ezer forintig, ingyenes egészségügyi ellátás, „bankszámla-hozzájárulás” (ami havonta nem haladhatja meg az ezer forintot), mobiltelefon, laptop, hivatali gépkocsihasználat sofőrrel, amelyet Lázár János főminiszter megtoldhat személyes gépkocsi-használati jogosultsággal is, meghatározva, hogy havonta hány ezer kilométert autózhatnak magánügyben, de közpénzen az érintettek. (Ez utóbbira vonatkozóan továbbra is várjuk a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság részletes adatait.) A kormányfő egyedi engedélye alapján a helyettes államtitkárok lakásfenntartási támogatásban részesülhetnek. A Miniszterelnökség két ilyen esetről adott tájékoztatást a Narancsnak: az IM két vezetője, Bodzási Balázs igazságügyi és magánjogi jogalkotásért, illetve Nemessányi Zoltán nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős helyettes államtitkár havi 145, illetve 220 ezer forintos térítést kap. Ha az életrajzokban megjelölt születési helyet vesszük alapul, beértek Boross Péter évekkel ezelőtt mondott szavai; a volt miniszterelnök akkor úgy vélekedett, jó vidéki emberek kellenek az államigazgatásba. A jelenleg hivatalban lévő helyettes államtitkárok negyede született a fővárosban, a többiek (akik erről egyáltalán nyilatkoztak) vidéken, néhányan pedig a határon túl (Nagyvárad, Kolozsvár). Különös eset a már emlegetett Odrobina Lászlóé, aki a kormany.hu-n Bácsalmást, a Facebook-profilján viszont a szicíliai Palermót jelölte meg születési helyeként. Hogy ez valami áthallásos üzenet a fideszes nagycsaládhoz tartozásról vagy szimpla vicc, nem tudhatjuk; érdeklődésünkre az államtitkár a titkárságán keresztül annyit üzent, félrenyomott a profilja beállításánál (ami alig hihető), megkeresésünket követően mindenesetre haladéktalanul törölte az adatot. |
