Keleti Hawaii – Milliárdos veszteség a külügy kereskedőházánál

  • Böszörményi Jenő
  • 2015.07.02 13:43

Belpol

Milliárdos almaüzlet, százmilliók reklámra, szakértőkre, tanácsadásra, berendezésre, valamint a hatszorosára növelt személyi állomány bérköltségére. Kimagasló a tavalyi vesztesége a keleti/déli nyitás zászlóshajójának szánt Magyar Nemzeti Kereskedőháznak.

A társaság beszámolóját böngészve rögtön szemet szúr a Külgazdasági és Külügyminisztérium közel százszázalékos tulajdonában álló Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) által igénybe vett szolgáltatások horribilis, 1,6 milliárdos tétele. A kereskedőház tavaly 739 milliót költött szakértői szolgáltatásokra, amiből 504 millió ment a társaság által megnyitott 24 „külképviseleti iroda” költségére. Mindmáig homály fedi, hogy a kereskedőház – többnyire magas állami részvétellel – szerte a világban elindított fiók-kereskedőházait milyen konstrukcióban és kik működtetik, és hogy ebben mennyi a magyar állami pénz. A már most félmilliárdot meghaladó költségek a hálózat bejelentett bővítésével vélhetően csak emelkedni fognak. Tevékenysége támogatására a cég további 235 milliót fizetett „PR-, kommunikációs, üzletviteli, jogi, kereskedelmi és egyéb tanácsadásra”, amelyet kiegészít még a „hirdetésre, reklámra és propagandára” fordított további 281 milliós összeg.

false

A beszámoló dokumentumaiból alig valami derül ki az MNKH Quaestorhoz fűződő kapcsolatairól. „Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjként” a cég 18,2 millió forintot számolt el tavaly, ebben azonban benne van a főszámlákat vezető bank díja is, így csak feltételezhető, hogy a Quaestornál vezetett értékpapírszámlán tartott 3,8 milliárdos állampapír-állomány fialtatásáért a Quaestornak fizetett díjak, jutalékok is sokmilliós költséget jelenthettek. A kereskedőház pénzszámlát is vezetett a Quaestornál, amelyen 2014 végén 16,5 millió forint várta a végzetet.

Arról, hogy a kereskedőház mennyit bukott a Quaestornál tartott tőkéjének idő előtti kivonásával, illetve azzal, hogy állampapírjai helyett – szabálytalanul – készpénzt kapott vissza, a beszámoló nem ad egyértelmű eligazítást. Ami tény: a cég értékpapír-befektetései összességében ugyan 2014-ben is nyereséget termeltek, a papírok beváltása már korántsem sikerült olyan fényesen: az „értékesítés, beváltás árfolyamvesztesége” 88 millióra rúgott, amit bár 38 millió forint árfolyamnyereség kompenzált, mégis elhibázott befektetési politikát jelez.

További érdekesség – és a quaestoros szál szempontjából sem érdektelen –, hogy a 9,3 milliárdos tőkével kistafírozott kereskedőházat további 5 milliárdos hitellel volt kénytelen megtámogatni a Külügyminisztérium. Ez feltehetően a tavalyi almaüzlethez köthető (az orosz embargó és a rekordtermés miatt az MNKH majd’ 100 ezer tonna ipari és étkezési almát vásárolt fel milliárdos nagyságrendben), ám a cégnek eközben jelentős pénzeszköze állt a Quaestornál – elvileg – likvid állampapírokban. Nehezen érthető, miért kellett a milliárdokban úszó cégnek még hitelt is felvenni, kivéve persze, ha a likvid pénzeszközök mégsem bizonyultak könnyen hozzáférhetőnek.

A kereskedőház munkatársai nem panaszkodhatnak: az átlagfizetés a cégnél havi 620 ezer forint; a bérköltség így – 90 fős személyi állomány mellett – összesen 668 millió volt tavaly. Kerekes György korábbi és Ducsai-Oláh Zsanett jelenlegi vezérigazgató 1,8 milliós, a Szijjártó Péter futsalos csapatából igazolt Kun Gábor vezérhelyettes korábban 850 ezres, ma már 1,3 milliós fizetése persze kiemelkedik az átlagból. Reprezentációra, üzleti ajándékokra, egyéb személyi kifizetésekre elment további 125 millió. A személyi jellegű ráfordítások így összességében – a járulékokkal együtt – meghaladták az 1 milliárd forintot. Mindezen felül utazásra 86 milliót, üzemanyagra 10 milliót fordítottak.

A kereskedőház méltó helyet keresett és talált magának: a társaság egy új építésű, öt éve átadott, Ipar utcai „A” kategóriás (fitnesz- és wellnessrészleggel ellátott) luxusirodaházban bérel irodát, amelynek kipofozására az alapítás óta eltelt két évben 367 milliót költöttek: az ingatlanon végzett különféle beruházásokra összesen 166 milliót, az irodahelyiségek berendezésére, irodai felszerelések, gépek vásárlására pedig még 201 milliót. És ebben még nincs benne a bérleti díj, ami tavaly 79 millió forintot kóstált (s feltehetően ezt fejeli még meg a 26 milliós üzemeltetési, karbantartási költség is).

A fent részletezett költségek mellett a cég nettó árbevétele viszont nem érte el a 430 millió forintot (72 millióért adtak el magyar gyapjút például Kínába, de üzleteltek orosz, azeri, szerb és indiai partnerekkel is), így tehát nem csoda, hogy vállalkozási tevékenységének eredménye 2,6 milliárdos veszteséget mutat. Ezt ugyan részben szépíti az a hozam, amit a cég milliárdos tőkéjének bankbetétekben és állampapírokban tartott milliárdjai után könyvelhettek el, de a Magyar Nemzeti Kereskedőház két év alatt így is elveszítette 9,3 milliárdos saját tőkéjének több mint egynegyedét.

Neked ajánljuk