Kényszerből írja alá szerződését egy mentős

  • narancs.hu
  • 2021. február 27.

Belpol

Közjegyző előtt, hivatalosan nyilatkozott arról, hogy miért nincs más választása.

„A 2021. március elsején hatályba lépő egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést kényszer hatása alatt fogom aláírni” – idéz a telex.hu egy mentőszolgálati dolgozó hivatalos nyilatkozatából, amelyet február 11-én írt alá és helyezett letétbe egy közjegyzőnél. A szolgálati jogviszonyról szóló megállapodást az orvosokhoz és ápolókhoz hasonlóan a mentőszolgálat dolgozóinak is alá kell írniuk, március elsejétől csak így folytathatják a munkát. Az új státusz az ápolók és mentősök bérén nem változtat.

A nyilatkozó nem szeretne névvel szerepelni a nyilvánosságban. Amit állít, az nem úgy értendő, hogy az Országos Mentőszolgálat erőszakkal akarná rávenni dolgozóit az aláírásra. Mint a letétbe helyezett irat indoklása fogalmaz, „az egészségügyben eltöltött több évtizedes munkámból eredő tapasztalatot, a megszerzett végzettségeimet csak az állami ellátórendszerben tudom kamatoztatni. Az általam képviselt szakma intézményi követelményei annak specialitása miatt a magánegészségügyben nem találhatók meg.” A Telex emlékeztet, hogy az új jogviszonnyal kapcsolatos bírálatokra a kormány azt válaszolta, hogy a mentősöknek 2016 és 2018 között 67 százalékos, 2018-tól pedig további 10 százalékos béremelés jutott, tavaly megkapták a koronavírus elleni védekezés miatti 500 000 forintos rendkívüli juttatást, és rájuk is vonatkozik az ápolók és más egészségügyi dolgozók 2022-ig bezáruló átfogó béremelése.

A mentős azt mondta, nyilván senki sem kényszeríti arra, hogy maradjon a szolgálatnál, de ő szereti a hivatását. Másodállásban egy kórházban dolgozik, és az új szerződés értelmében ezt engedélyeztetnie kell, és az Országos Kórházi Főigazgatóság fogja eldönteni, folytathatja-e a szakmai fejlődését is segítő munkát. Azt is szóvá tette, hogy csak heti 60 órában dolgozhat, ezzel pedig „csökkentik a munkaerőtőkéjéből fakadó bevételét”.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról ebben a cikkünkben írtunk:

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.