Kényszerből írja alá szerződését egy mentős

  • narancs.hu
  • 2021. február 27.

Belpol

Közjegyző előtt, hivatalosan nyilatkozott arról, hogy miért nincs más választása.

„A 2021. március elsején hatályba lépő egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést kényszer hatása alatt fogom aláírni” – idéz a telex.hu egy mentőszolgálati dolgozó hivatalos nyilatkozatából, amelyet február 11-én írt alá és helyezett letétbe egy közjegyzőnél. A szolgálati jogviszonyról szóló megállapodást az orvosokhoz és ápolókhoz hasonlóan a mentőszolgálat dolgozóinak is alá kell írniuk, március elsejétől csak így folytathatják a munkát. Az új státusz az ápolók és mentősök bérén nem változtat.

A nyilatkozó nem szeretne névvel szerepelni a nyilvánosságban. Amit állít, az nem úgy értendő, hogy az Országos Mentőszolgálat erőszakkal akarná rávenni dolgozóit az aláírásra. Mint a letétbe helyezett irat indoklása fogalmaz, „az egészségügyben eltöltött több évtizedes munkámból eredő tapasztalatot, a megszerzett végzettségeimet csak az állami ellátórendszerben tudom kamatoztatni. Az általam képviselt szakma intézményi követelményei annak specialitása miatt a magánegészségügyben nem találhatók meg.” A Telex emlékeztet, hogy az új jogviszonnyal kapcsolatos bírálatokra a kormány azt válaszolta, hogy a mentősöknek 2016 és 2018 között 67 százalékos, 2018-tól pedig további 10 százalékos béremelés jutott, tavaly megkapták a koronavírus elleni védekezés miatti 500 000 forintos rendkívüli juttatást, és rájuk is vonatkozik az ápolók és más egészségügyi dolgozók 2022-ig bezáruló átfogó béremelése.

A mentős azt mondta, nyilván senki sem kényszeríti arra, hogy maradjon a szolgálatnál, de ő szereti a hivatását. Másodállásban egy kórházban dolgozik, és az új szerződés értelmében ezt engedélyeztetnie kell, és az Országos Kórházi Főigazgatóság fogja eldönteni, folytathatja-e a szakmai fejlődését is segítő munkát. Azt is szóvá tette, hogy csak heti 60 órában dolgozhat, ezzel pedig „csökkentik a munkaerőtőkéjéből fakadó bevételét”.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról ebben a cikkünkben írtunk:

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.