Kormánypárti politikusok tüntettek a leváltott igazgatóért

Kérik vissza Szepit

Belpol

Kiskunhalason civilekkel együtt fideszes politikusok tüntettek egy főhatósági döntés, a kórházigazgató menesztése miatt. Mivel a leváltást senki sem indokolta, a helyiek intrikát sejtenek mögötte, és meg is találták a bűnöst.

„Önök itt a kórház területén fényképeznek és kérdezgetik az embereket. Kérem, mutassák meg az engedélyüket!” – szólít fel a kiskunhalasi kórház biztonsági őre a főbejárathoz vezető sétányon május 2-án. Nincs ilyen engedélyünk. Ahhoz, hogy közterületen állva fényképezzünk egy épületet és emberekkel beszéljünk, nem kell. Az őr azonban elmagyarázza, hogy bár itt nincs kerítés, kapu, birtokhatáron belül állunk. Megkér minket, menjünk be vele az igazgatóságra, ott megbeszéljük, ezek után mi a teendő. Megyünk. A kórház belső udvarán átvágva a szárazság kerül szóba, hogy locsolni kell a kertet otthon. Erre a legalkalmasabb az esővíz, amit az eresz alatt dézsában érdemes gyűjteni. Egyetértünk abban, a legjobb kora reggel locsolni, de nekünk – újságírónak, fotóriporternek, biztonsági őrnek – erre inkább este jut időnk. A titkárságon az őr bejelenti, hogy „az Ördögh igazgatóhoz” jöttünk. Ördögh Csaba orvosigazgató elmagyarázza, hogy a kórház titkárságára küldött kérdésünket és kérésünket – hadd menjünk be az intézménybe –, továbbították az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, az OKFŐ-höz. Ott döntenek arról, bemehetünk, vagy sem. Megbeszéljük, hogy oda is küldtünk kérdéseket, és kértük az engedélyt, de nem számítottunk válaszra (nem is kaptunk, később sem). Megtudjuk, a járda a közterület határa, ha azon túl állunk, már lehet fényképezni az intézmény épületét. Kifelé menet a biztonsági őr azt magyarázza, „így védve vagyunk mi is, önök is”.

Tehát jártunk odabenn; csak rövid ideig, de nem tapasztaltunk mást, mint amit a kórház előtt találomra megszólított betegektől, látogatóktól hallottunk.

A bejárati ajtóval szemben áll két fehér köpenyes ember, ők köszönnek a belépőnek, megkérdezik tőle, milyen célból jött, segítenek neki. Egy fiatal férfi, aki a parkolóban őrzi a kocsi gyerekülésében alvó kisbabát, azt mondja, a második babát is itt szeretné megszülni a felesége, aki épp benn van. Az anyukák által létrehozott Facebook-csoportban is csak pozitív véleményt lehet olvasni, és kiderül, más megyéből is jönnek ide szülni kismamák.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.