Bár a kormány jól hangzóan azt kommunikálja, hogy szigorúbban lép fel a nők elleni erőszakkal szemben, az Átlátszó által a rendőrségtől kikért adatok alapján az látszik, hogy a helyzet továbbra sem javul Magyarországon
azóta, hogy a kormány az Isztambuli Egyezmény előírásai helyett saját megoldásokkal védené a nőket – írja a lap.
Még februárban adott be közérdekű adatigénylést az Átlátszó az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK), hogy kiderüljön, hogyan alakultak az elmúlt 5 évben a kapcsolati és szexuális erőszak adatai. Most kaptak csak választ, ám abból világosan látható, hogy
5 év alatt a kapcsolati erőszak bűncselekmények áldozatainak száma duplájára nőtt.
Míg 2019-ben 361 nő és csupán 32 férfi vált a hatóságok által is regisztrált módon kapcsolati erőszak áldozatává (nem ennyi a tényleges áldozatok száma, csupán ennyi sértett tett bejelentést a rendőrségen úgy, hogy amiatt eljárás is indult), addig 2023-ban 702 nő és 81 férfi esetében történt ugyanez.
Varga Juditot 2019-ben nevezték ki igazságügyi miniszterré, posztjáról 2023-ban mondott le. Ebben az időszakban tendenciózusan nőtt a szexuális erőszak-ügyek száma is: nők esetében az 5 év alatt 189-ről 301-re, férfiak esetében 51-ről 68-ra.
Míg a szexuális kényszerítés, mint bűncselekmény miatt pedig az alábbi módon alakultak a számok:
- 2019: 46 női és 10 férfi sértett
- 2020: 79 női és 17 férfi sértett
- 2021: 66 női és 8 férfi sértett
- 2022: 102 női és 8 férfi sértett
- 2023: 62 női és 11 férfi sértett
Az elkövetők mindhárom bűncselekménytípus esetében döntő többségében férfiak voltak.
Az Átlátszó a rendőrségtől kapott adataiból az látszik, hogy kapcsolati erőszakkal összefüggésben 2023-ban 783 sértettet és 640 elkövetőt tartott nyilván a rendőrség, szexuális erőszaknál ugyanez az arány 369 és 362. Tavaly a rendőrség 73 szexuális kényszerítéssel összefüggő sértettet regisztrált nyilvántartásában, az elkövetők száma pedig 60 volt. Az elkövetők és a sértettek száma közötti eltérést az magyarázhatja, hogy egyes elkövetők egy éven belül több személy ellen is elkövették a bűncselekményt, így például a házastársuk és a gyermekük sérelmére is – jegyzi meg a lap.
A rendőrség által kiadott adatokból az is kiderül, hogy az elmúlt öt évben a három bűncselekménytípus miatt indított büntetőeljárások alig harmada (29 százaléka) végződött vádemeléssel.
A leggyakoribb végkifejlet a nyomozás megszüntetése volt, amire többek közt akkor kerül sor, ha a nyomozóhatóság azt állapítja meg, hogy nem történt bűncselekmény, vagy a rendelkezésükre álló adatok alapján nem állapítható meg, annak elkövetése – az ügyek 52 százaléka ebbe a kategóriába esik.
Az eljárások 15 százaléka végződik a feljelentés elutasításával, amire akkor kerül sor, ha pl. hiányzik a bűncselekmény gyanúja, vagy a feljelentett cselekményt már elbírálták jogerősen.
Míg tényleges vádemeléssel a szexuális erőszakkal összefüggő bűncselekményekben indított nyomozások 34 százaléka zárult 2019 óta, kapcsolati erőszak esetén ez az arány 27,5 százalék, szexuális kényszerítésnél pedig mindössze 24,4 százalék.
Magyarország 2014. március 14-én írta alá az Isztambuli Egyezményt, annak ratifikálása azonban a mai napig várat magára.
Varga Judit a múlt héten több alkalommal is részletekbe menően számolt be – pl. Hajdú Péternek a Frizbi című műsorban – arról, házassága idején milyen módokon bántalmazta őt akkori férje, Magyar Péter.
2019-ben még "politikai hisztinek" titulálta az egyezményt. Úgy nyilatkozott
A nők helyzete a legjobb állapotban van Magyarországon, nem kell választani a család és munka között, a kormány fellép a családon belüli erőszak ellen is."
Az adatok nem épp ezt mutatják. Mondjuk Varga helyzete sem...
