„Az alapítvány kuratóriuma egy, a fenntarthatóságot és a klímavédelmet szem előtt tartó tőkealap létrehozásáról döntött. A tőkealap lehetőséget biztosít az alapítványunkhoz folyamatosan érkező projektötletek támogatására, azok sikere esetén az eredményekből való részesedésre. A tőkeprogram segítségével kialakítható olyan finanszírozási rendszer, amely az üzletileg kezelhető, piacképes, de még csak koncepció szintjén, illetve kezdeti fejlődési szakaszban lévő projekteket is képes finanszírozni. A tőkealap tulajdonosa a Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Zrt” – közölte e-mailben a Narancs.hu-val a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, miért volt szükség a válasz végén említett részvénytársaság alapítására.
Ahogyan arról csütörtökön beszámoltunk, az államfő alapítványa, a Kék Bolygó a közelmúltban létrehozott egy befektetési társaságot, amelynek igazgatója, Csepreghy Nándor – a korábbi államtitkár, Lázár János ex-kancelláriaminiszter jobbkeze – egyben az alapítvány vezetője is.
A cégalapítás oka
A csendben végrehajtott cégalapításban az volt a furcsa, hogy a cégbírósági papírokból nem volt világos, miért van szüksége az alapítványnak még egy vállalkozásra is, mi az, amit a szervezet az évi 1,5 milliárdos kormányzati támogatásból nem tud maga megoldani.
Életjeleket ad Áder alapítványa: negyedmilliárdért keresnek rendezvényszervezőt
Egy új társaságot is létrehozott a köztársasági elnök, a kérdés, hogy miért. „A szerződés teljesítése során előre láthatólag több (legalább 2 db) napos nemzetközi konferencia teljes körű lebonyolítására kerül sor, amelyek egyenként legalább 100 fő egyidejű részvételével fognak lezajlani" - olvasható Áder János Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványának rendezvényszervezési szolgáltatás vásárlására irányuló nyílt felhívása a közbeszerzés.hu-n.
Ezekre a kérdésekre válaszolt a Kék Bolygó Alapítvány. A levélből kiderül, hogy Áder János nemcsak konferenciákat kíván szervezni a témában, nemcsak előadásokat tartana iskolákban, egyetemeken a környezetvédelem ügyéről, de a cégen, illetve a részvénytársaság által fenntartott tőkealapon keresztül zöld vállalkozásokat is támogatni akar. Olyan megoldást választottak tehát, ami a nagy sikerre számító, de tőkével nem rendelkező startupok elindításában bevett módszer a piacon (más kérdés, hogy az EU által is támogatott startup-tőkealapok egyike-másika nálunk NER-közelben landolt). A startupok támogatóit egyébként "angyalnak" nevezik a piaci szereplők.
Áder a legutóbbi, a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tartott június 6-i előadásában már beszélt arról, hogy a környezetvédelem nemcsak a szelektív hulladékgyűjtést vagy az óvatos vízfelhasználást jelenti, hanem olyan találmányokat is, amelyek a környezettudatos gazdálkodást teszik lehetővé. Példaként említette a vízőrnek elnevezett szert, amely réteget képez a termőföld felszínén: beengedi a csapadékot, de gátolja a víz elpárolgását. Újabb jó példaként beszélt a szintén magyar tudósok által kifejlesztett klímavédő takarmányról, amely 90 százalékkal csökkenti a kérődző állatok metánkibocsátását.
Az alapítvány Narancs.hu-nak küldött válaszaiból az derül ki, ilyen találmányok felfuttatását kívánja ezek szerint segíteni a tőkealap, illetve a június 12-én alapított részvénytársaság biztosítja a cégjogi hátteret. Már csak az a kérdés, hogy ha ilyen nagyszabású vállalkozásba fogott a köztársasági elnök és alapítványa, akkor ezt az elmúlt bő egy hónapban miért nem kommunikálták, a Magyar Távirati Iroda miért nem számolt be róla. Hiszen az ilyen tőkealapok lényege, hogy a feltalálók, kutatók, vállalkozók tudomást szereznek róla. Áder például az MTI beszámolója szerint nem tett említést Csíkszeredán a tőkealapról, pedig a céget egy hétre rá alapították, magyarán a tervek már megvoltak. A Kék Bolygó válasza erre az, hogy egy ilyen tőkealap elindításának van átfutási ideje, és addig nem akarták kommunikálni, amíg minden szükséges lépést meg nem tettek. Jelenleg például a tőkealap indítását jóváhagyó felügyeleti – nemzeti bankos – döntésre várnak.
Ebben a vállalkozásban egyébként olyan személyek tűnnek fel, mint Csák János, a közelmúltban megszűnt Heti Válasz hetilap korábbi tulajdonosa, ifj. Chikán Attila, a megújuló energiával foglalkozó ALTEO Csoport vezérigazgatója, Chikán Attila korábbi gazdasági miniszter fia, valamint Járai Zsigmond, korábbi pénzügyminiszter és jegybankelnök. Már csak a nagy nevek is indokolnák, hogy az ügyet nagyobb dobra verjék. (Az alapítvány hangsúlyozta, hogy a cégben szerepet vállalók nem kapnak tiszteletdíjat tevékenységükért.)
250 milliós keretösszeg
Szintén csütörtökön számoltunk be arról, hogy az alapítvány nemzetközi konferenciák szervezésére készül, amiről szintén nem adtak ki semmilyen közleményt, a Közbeszerzési Értesítőből derült ki, hogy 250 milliót szánnak rá.
A Kék Bolygó válaszában hangsúlyozta, a negyedmilliárdos összeg keretösszeg, azaz ez a maximum, amit erre szánnak, de a jövőben derül ki, hogy ezt teljesen ki kell-e meríteni. „A következő években az alapítvány minden rendezvényét, ennek a közbeszerzésnek a terhére fogja szervezni” – válaszolta azon kérdéseinkre Kék Bolygó, hogy pontosan milyen rendezvény szeretnének szervezni a 250 millióból, mik lesznek a témák, hol szeretnék tartani, és hogy esetleg egyeztettek-e már szervezetekkel, intézményekkel, előadókkal.
A cikkünkben megjegyeztük, a Kék Bolygó honlapja nem túl informatív azzal kapcsolatban, hogy a 2017 decemberében létrehozott, tehát több mint másfél éve működő alapítvány mit tett le eddig az asztalra. Ahogy a köztársasági elnök tevékenységéről mindig részletesen beszámoló MTI sem adott hírt eddig másról, mint a 2017-es alapításról.
A Kék Bolygó weboldalán, a „lezárul projektek” menüpont alatt látható a 2020 Expo Dubai névre hallgató világkiállítás: kíváncsiak voltunk, hogy miért tekinthető „lezárultnak” az említett projekt, ha azt 2020-ban rendezik meg: „Az Expo 2020 Dubai program természetesen nem zárult le, csupán a Világkiállítás, Global Best Practice Programme elnevezésű programjára való jelentkezési határidő járt le. Alapítványunk a Magyar Turisztikai Ügynökséggel együttműködve a dubai magyar jelenlét tartalmi megvalósításában vesz részt, szakmai közreműködőként” – válaszolta az alapítvány.
| ||
Közvélemény-kutatások a klímaváltozásról
„58, hazai és külföldi, gyakornoki és ösztöndíjas helyre írunk ki pályázatot, több mint 150 millió forint értékben. Az alapítvány gyakornoki és ösztöndíj programját kidolgoztuk, annak kritérium rendszerét – a pályázati rendszerű elbírálás okán – részletesen nem ismertethetjük” – fogalmazott az alapítvány munkatársa.
A Kék Bolygó megbízásából két nagymintás, reprezentatív kutatás készült el Vélemények a megújuló energiaforrásokról, valamint A klímaváltozással és hatásaival kapcsolatos vélemények alakulás 2019. tavaszán címmel (utóbbi különösen érdekes annak tükrében, hogy a kormánypárti sajtó baloldali és liberális hisztinek tünteti fel a klímaváltozás tematizálását). A Kék Bolygó azt közölte a Narancs.hu-val, hogy az eredményeket az alapítvány honlapján hamarosan publikálják.
Ezen felül fordítás alatt és megjelenésre való előkészítés előtt áll a nemzetközi sikerű, Kerry Emanuel jegyezte What we know about climate change (Amit tudunk a klímaváltozásról) című könyv. Továbbá A Nagyon zöld könyv kiadása és nemzetközi sikere után előkészületi stádiumban van az alapítvány gondozásában megjelenő, gyerekeknek készülő Nagyon kék könyv is.
Finoman leovisoztak
A Kék Bolygó válaszában leszögezte, hogy fő támogatója a Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválnak, illetve a 1540 iskola és 350 ezer diák részvételével megvalósult Országos Fenntarthatósági Témahétnek. Továbbá kifejlesztettek egy Hulladék vadász névre keresztelt applikációt, óvódai környezettudatos fejlesztési programon dolgoznak, valamint együttműködtek Máté Bence többszörös díjnyertes természetfotós Fajbook nevű honlapját (a vele készült interjúnkat itt olvashatja).
„A jó előre történő tervezhetőség okán jelezzük önöknek, hogy ősszel folytatódik az óvodai edukációs programunk, amelynek keretében szívesen látjuk Önt Borsod és Szabolcs megyei óvodai foglalkozásainkon” – olvasható a Narancs.hu-nak küldött válaszlevélben. Ez a hangütés annak köszönhető, hogy a Kék Bolygóról úgy számoltunk be, mintha az alapítvány csak most, a cégalapítással és a közbeszerzésekkel adna életjeleket magáról, pedig mint fentebb látható, az alapítvány munkatársai úgy látják, komoly munkát végeztek eddig is.
Érdemes megjegyezni, ha ez így igaz, akkor az is igaz, hogy a munka eddig nem a nyilvánosság előtt zajlott, holott a célkitűzések, az alapítvány küldetése – a klímaváltozásra való felkészítés–, az állami 1,5 milliárd forint megtérülése csak akkor teljesül, ha a munkának látható jelei vannak. És innen nézve az alapítvány eddig nem sok életjelet adott magáról.
(Borítóképünkön: Áder János köztársasági elnök vízzel koccint a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 kiállításán a Millenárison, a háromnapos rendezvény utolsó napján, 2016. november 30-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)
