Kínai vakcina dől majd a „Nemzeti Oltóanyaggyárból” is

  • narancs.hu
  • 2021. június 1.

Belpol

Kínából úgy tűnik, sosem elég: a Sinopharm teljes gyártási technológiáját átvesszük, és két új kínai bank is érkezik Magyarországra.

Megállapodás született arról, hogy a Magyarországon jelenleg építés alatt álló Nemzeti Oltóanyaggyár alkalmas lesz a koronavírus elleni kínai vakcina előállítására is, ami nagy stratégiai előnyt jelent majd az ország számára - jelentette be Szijjártó Péter hétfőn Kínában, Guiyangban.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarországon átveszik majd a Sinopharm teljes gyártási technológiáját, s ez fontos előny, ugyanis a világon folyamatos lesz a kereslet a vakcinák iránt. Mint mondta, a vakcina szerinte nem ideológiai vagy geopolitikai kérdés, hanem az életmentéshez szükséges eszköz.

Szijjártó hét év alatt 12-szer tárgyalt kínai kollégájával, Vang Jivel, ami szerinte azt is jelzi, hogy mindkét félnek mennyire fontos a kapcsolatok erősítése. „Magyarország és a Kínai Népköztársaság 2017 óta stratégiai partnerei egymásnak, ha valakinek eddig kétségei voltak, akkor az elmúlt hónapokban meggyőződhetett arról, hogy Magyarország milyen sokat profitált ebből a stratégiai együttműködésből (...) Annak sikere most már megmentett emberéletekben mérhető" – idézi szavait az MTI.

A tárgyaláson ugyanakkor nem csak a kínai vakcinatechnológia átvételéről állapodtak meg: a külügyminiszter bejelentése szerint hamarosan két nagy kínai bank is megjelenik Magyarországon, és több nagy hazai beruházásról, közöttük az elektromos autók gyártásáról is egyeztettek.

Új realitás a gyarmatosítás

Az EU és Kína közötti kapcsolatról Szijjártó azt mondta, a kormány támogatja a viszony javítását célzó kezdeményezéseket, "szankciók és ellenségeskedés" helyett kölcsönös érdekeken alapuló, kölcsönös tiszteletre építő együttműködésre lenne szükség. A miniszter ezzel arra is utalhatott, amikor az Magyarország az unió egyetlen tagállamaként sorozatosan vétózza meg az EU Kínát bíráló közös nyilatkozatait.

Szijjártó arról is beszélt, a kontinensnek "rá kellene ébrednie, hogy új realitás van a világban", és ha nem sikerül javítani a kapcsolatokat, akkor az EU nagyon sokat fog veszíteni”.

 

Az új realitást Magyarország a saját bőrén tapasztalhatja: kínai hitelből épül fel a legalább 750 milliárdos költségvetésű, ám soha meg nem térülő Budapest- Belgrád vasútvonal, és azért is kínai hitelt törleszt majd az ország éveken, hogy 540 milliárd forintból kínai cégek túlnyomórészt kínai diákok számára Fudan Egyetemet építsenek Ferencvárosban.

Az új Selyemút építése és az Európa, Afrika és Latin-Amerika mind több államában megjelenő kínai gigaberuházások egy puha gyarmatosítás eszközei is lehetnek. Mint a Magyar Narancsban megjelenp publicisztikájában Tillmann J. A rámutat, világszerte új kínai kolonizáció zajlik: Peking nem fegyverrel, hanem befektetésekkel, kölcsönökkel szerez újabb területeket magának, hódítása során pedig kizárólag csak gazdasági érdekek és nem erkölcsi elvek mozgatják.

(Címlapképünkön Szijjártó Péter kínai és magyar zászlók előtt tart beszédet a kínai Guiyangban, 2021. május 31-én)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.