Kincses Gyula nem indul újra a Magyar Orvosi Kamara elnöki posztjáért

  • narancs.hu
  • 2023. november 15.

Belpol

Úgy tűnik, már meg is van az utódja.

Nem indul újra a Magyar Orvosi Kamara elnöki posztjáért a szervezet jelenlegi vezetője, Kincses Gyula – derül ki a MOK kedd esti Facebook-közleményéből.

Kincses így indokolta távozását: „Úgy gondolom, hogy a Kamara következő éveiben a folytonosságot biztosító, de új, dinamikus, a tagokhoz közelebb élő elnökre van szükség.

A kamarai elnök elmondása szerint a nyugdíjas életbe tér vissza, de szerinte a regnáló elnökség teljesítette két legfontosabb célkitűzését:

„A MOK-ot kihoztuk az árnyékból, a közélet és az egészségpolitika ismert és elismert szereplőjévé tettük.”

Kincses hozzátette, a szervezeti átalakításban is értek el eredményeket, de ott még van munka, a kötelező kamarai tagság eltörlése pedig „mélyrehatóbb és felgyorsított változásokat követel”. Kincses szerint utódjának ezen felül olyannak kell lennie, „akire az árnyéka sem vetül a politikai kötődésnek, magas szintű orvos-szakmai ismeretekkel rendelkezik, a kollégák között él, személyes tapasztalásokból ismeri a tagok gondjait, problémáit”, a poszt alapján egyébként jelenleg az eddigi alelnök, Álmos Péter az egyetlen jelölt erre a pozícióra.

A MOK és a minisztérium között az idei év elején romlott meg a viszony, miután a kormány különösebb egyeztetés nélkül kezdte átalakítani az ügyeleti rendszert. Akkor a MOK vezetésével tiltakoztak az orvosok, amire megtorlásképp a kormány eltörölte a kötelező kamarai tagságot.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.