Megvette a Fundamentát a Magyar Bankholding

Gyűjtögető életmód

Belpol

Egyik pillanatról a másikra lett piacvezető a Magyar Bankholding (MBH) egy piaci szegmensben, állva hagyva az OTP-t és az Erstét. A szerződést arról, hogy az MBH felvásárolja a Fundamenta-Lakáskassza Zrt.-t, október végén írták alá a felek. A három lakás-takarékpénztár közül messze a Fundamenta a legnagyobb.

A cuki róka, meg a többi, aminek nem jut eszembe a neve – ennyi biztosan megvan sokak­nak a lakás-takarékpénztárakról. A konstrukció a kilencvenes évek végén indult el, s vált a honi lakásépítés és -felújítás fontos elemévé. Jól összecsomagolt termék volt: takarékoskodj, az állam ezt megtámogatja, a bank pedig kedvezményes hitelt ad mellé. A szerződéseket legalább négy, legfeljebb tíz évre lehetett megkötni, az éves befizetések 20 százalékát, de legfeljebb évi 72 ezer forintot az állam támogatás formájában jóváírt az ügyfél számláján, aztán a megtakarítást a szerződés lejártakor be lehetett forgatni hitelbe, önrészbe, de lehetett pluszhitelt is igényelni lakásvételre vagy -felújításra.

A pénzügyi szakértők folyamatosan hangsúlyozták: jól hangzik az évi 20 százalék állami támogatás, de a hozam szempontjából van ennél jobb konstrukció a piacon, ám e piac mégis szárnyalt. Négy lakás-takarékpénztár (Fundamenta, OTP, Erste, Aegon) versengett az ügyfelekért. Nem véletlenül, mert kifejezetten jó ügyfeleknek számítottak: volt megtakarításuk – hiszen ez a lakástakarék alapja –, hitelképesnek minősültek, ráadásul a legtöbben akartak is hitelt felvenni. Arról nem beszélve, hogy ami miatt a lakástakarék annyira vonzó volt a lakosság körében – a 20 százalék jóváírás –, azt az állam finanszírozta. Évi 72 ezer forintért cserébe lehetett hirdetni a tuti konstrukciót, ami minden szereplőnek jó volt.

Lejtmenetben

Egészen 2018-ig – akkor ugyanis megszűnt az állami támogatás, és kiderült, hogy e nélkül már nem annyira nyerő ez a fajta befektetés. Az ügyfelek úgy érezték, elvettek tőlük 72 ezer forintot, ami négy évre már 288, nyolc évre pedig több mint félmillió forint. Így már nem is volt ez az egész annyira vonzó.

Az efféle, megtakarítást ösztönző befektetések jellemzően mindig is csak adókedvezményekkel, állami jóváírásokkal megtámogatva voltak életképesek. Az embereket meg kell jutalmazni, ha nem költik el a pénzüket azonnal felhasználható javakra, hanem hosszú távú célokra gyűjtenek. Ezért kapcsolódik a saját megtakarításokhoz, a tartós befektetési számlához, a nyugdíj-előtakarékossági számlához és a nyugdíj- és egészségpénztári befizetésekhez is adókedvezmény. Másképp ez nem működik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.