Márki-Zay Péter és a Mindenki Magyarországa Mozgalom

Kinőtték magukat

Belpol

A Mindenki Magyarországa Mozgalom eredetileg azt a célt tűzte ki, hogy katalizálja a közös jelöltek állítását, egy hónapja viszont előválasztási győzelemhez segítette Márki-Zay Pétert. Honnan jött és mit akar ez a szervezet, amely ma már önálló politikai erőnek mutatja magát?

Márki-Zay Péter a 2018. februári hódmezővásárhelyi győzelmének köszönhetően országos politikai szereplővé nőtte ki magát. Úgy tűnt, a Csongrád-Csanád megyei városban rátaláltak valamire, amire a nagypolitikában akkor még nem: az „egy közös jelölttel le lehet győzni a Fideszt” receptjére, amelynek a továbbiakban maga Márki-Zay lett az egyik szószólója. A 2018-as országgyűlési választások előtt Viszlát, kétharmad néven szorgalmazta a koordinált indulást és a taktikai szavazást, maga ajánlott esélyes egyéni képviselőjelölteket, de az újabb fideszes parlamenti kétharmad megakadályozásához ez kevés volt.

A 2018-as választás utáni kormányellenes tüntetéseken Márki-Zay már az ellenzék megváltójaként tűnt fel. Tízezres tömeg előtt jelentette ki, hogy „a választáson a magyar nép leváltotta az ellenzéket”, és ő harcolni fog az ellenzék egységbe tömörítéséért. Egy nem sokkal későbbi interjúban azt hangoztatta, hogy nem egy új pártra van szükség – „bár később valószínűleg kelleni fog egy olyan párt, ami konzervatív és nem lop” –, hanem „egy olyan mozgalomra, ami ernyőszervezetként össze tudja fogni az ellenzéket és a civileket, mert a pártok nagyon gyengék, és elvesztették hitelüket, illetve árulók is vannak köztük”. Ez az „ernyőszervezet” a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) lett volna, amely azonban Márki-Zay előválasztási győzelme után, a miniszterelnök-jelölt mögött sokkal inkább egy megkerülhetetlen politikai erőnek mutatja magát.

A mozgalmat 2018 novemberében jegyezték be, székhelyének címe máig Magyar György ügyvédi irodája, és az egykori alapítók elmondása szerint az MMM nagyjából ismeretségi alapon kezdett szerveződni. Kaltenbach Jenőt Magyar György, Bod Péter Ákos és Elek István hívták az alakuló szervezetbe; Hadházy Ákos azután vette fel a kapcsolatot Márki-Zay Péterrel, hogy az Hódmezővásárhelyen megnyerte a polgármester-választást, és Mellár Tamás is ezután kérte arra, hogy segítse a 2018-as pécsi kép­viselőjelölti kampányát. „Magyar Györggyel is kapcsolatban voltam – meséli Mellár Tamás –, neki volt akkor egy KARD nevű egyesülete (Ke­rek­asztal a Részvételi Demokráciáért Egyesület). Ő is és Márki-Zay Péter is elkezdte mondani, hogy kellene egy civil mozgalmat csinálni. Már 2018 őszén megalapítottam a Mindenki Pécsért Egyesületet, egy-két hónappal korábban, mint ahogy a Mindenki Magyarországa létrejött volna, de hasonlóképpen gondolkodtunk, és egyértelmű volt, hogy részt fogok ebben venni, így alapító tag lettem.” „Amikor a mozgalom megalakult – idézi fel Kaltenbach Jenő –, úgy tűnt, hogy nagyon nagy szükség lenne ilyesmire, tekintve, hogy nagyon szétforgácsolódott volt a pártrendszer, és mindenképp üdvös lett volna, ha a Fidesz alternatí­vájaként kialakul egy összefogás. Ebben lett volna szerepe a mozgalomnak, mert arról volt szó, hogy nem alakul párttá, hanem csak katalizátora lesz az összefogásnak.”

Feladatok

Alapszabálya szerint a mozgalom célja a részvételi demokrácia erősítése, a helyi köz­életi aktivitás előmozdítása, a magyar civil társadalom önszerveződésének támogatása, valamint az olyan alapértékek, mint a jogállamiság, a korrupcióellenesség, az európaiság, az önkormányzatiság, az emberi jogok, a szolidaritás és társadalmi igazságosság, az összetartó Magyarország, a fenntartható fejlődés eszméjének érvényre juttatása. Elsődleges tevékenysége pedig egyebek közt „civil társadalmi hálózat szervezése és működtetése, szakmai műhelyek létrehozása és működésük támogatása, szakpolitikai javaslatok bemutatása és megvitatása”, valamint „az ország felkészítése arra, hogy a 2022-es országgyűlési választások után Magyarország minél gyorsabban visszatérhessen az európai, demokratikus jogállamok sorába és a piacgazdaságba”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.