Márki-Zay Péter és a Mindenki Magyarországa Mozgalom

Kinőtték magukat

Belpol

A Mindenki Magyarországa Mozgalom eredetileg azt a célt tűzte ki, hogy katalizálja a közös jelöltek állítását, egy hónapja viszont előválasztási győzelemhez segítette Márki-Zay Pétert. Honnan jött és mit akar ez a szervezet, amely ma már önálló politikai erőnek mutatja magát?

Márki-Zay Péter a 2018. februári hódmezővásárhelyi győzelmének köszönhetően országos politikai szereplővé nőtte ki magát. Úgy tűnt, a Csongrád-Csanád megyei városban rátaláltak valamire, amire a nagypolitikában akkor még nem: az „egy közös jelölttel le lehet győzni a Fideszt” receptjére, amelynek a továbbiakban maga Márki-Zay lett az egyik szószólója. A 2018-as országgyűlési választások előtt Viszlát, kétharmad néven szorgalmazta a koordinált indulást és a taktikai szavazást, maga ajánlott esélyes egyéni képviselőjelölteket, de az újabb fideszes parlamenti kétharmad megakadályozásához ez kevés volt.

A 2018-as választás utáni kormányellenes tüntetéseken Márki-Zay már az ellenzék megváltójaként tűnt fel. Tízezres tömeg előtt jelentette ki, hogy „a választáson a magyar nép leváltotta az ellenzéket”, és ő harcolni fog az ellenzék egységbe tömörítéséért. Egy nem sokkal későbbi interjúban azt hangoztatta, hogy nem egy új pártra van szükség – „bár később valószínűleg kelleni fog egy olyan párt, ami konzervatív és nem lop” –, hanem „egy olyan mozgalomra, ami ernyőszervezetként össze tudja fogni az ellenzéket és a civileket, mert a pártok nagyon gyengék, és elvesztették hitelüket, illetve árulók is vannak köztük”. Ez az „ernyőszervezet” a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) lett volna, amely azonban Márki-Zay előválasztási győzelme után, a miniszterelnök-jelölt mögött sokkal inkább egy megkerülhetetlen politikai erőnek mutatja magát.

A mozgalmat 2018 novemberében jegyezték be, székhelyének címe máig Magyar György ügyvédi irodája, és az egykori alapítók elmondása szerint az MMM nagyjából ismeretségi alapon kezdett szerveződni. Kaltenbach Jenőt Magyar György, Bod Péter Ákos és Elek István hívták az alakuló szervezetbe; Hadházy Ákos azután vette fel a kapcsolatot Márki-Zay Péterrel, hogy az Hódmezővásárhelyen megnyerte a polgármester-választást, és Mellár Tamás is ezután kérte arra, hogy segítse a 2018-as pécsi kép­viselőjelölti kampányát. „Magyar Györggyel is kapcsolatban voltam – meséli Mellár Tamás –, neki volt akkor egy KARD nevű egyesülete (Ke­rek­asztal a Részvételi Demokráciáért Egyesület). Ő is és Márki-Zay Péter is elkezdte mondani, hogy kellene egy civil mozgalmat csinálni. Már 2018 őszén megalapítottam a Mindenki Pécsért Egyesületet, egy-két hónappal korábban, mint ahogy a Mindenki Magyarországa létrejött volna, de hasonlóképpen gondolkodtunk, és egyértelmű volt, hogy részt fogok ebben venni, így alapító tag lettem.” „Amikor a mozgalom megalakult – idézi fel Kaltenbach Jenő –, úgy tűnt, hogy nagyon nagy szükség lenne ilyesmire, tekintve, hogy nagyon szétforgácsolódott volt a pártrendszer, és mindenképp üdvös lett volna, ha a Fidesz alternatí­vájaként kialakul egy összefogás. Ebben lett volna szerepe a mozgalomnak, mert arról volt szó, hogy nem alakul párttá, hanem csak katalizátora lesz az összefogásnak.”

Feladatok

Alapszabálya szerint a mozgalom célja a részvételi demokrácia erősítése, a helyi köz­életi aktivitás előmozdítása, a magyar civil társadalom önszerveződésének támogatása, valamint az olyan alapértékek, mint a jogállamiság, a korrupcióellenesség, az európaiság, az önkormányzatiság, az emberi jogok, a szolidaritás és társadalmi igazságosság, az összetartó Magyarország, a fenntartható fejlődés eszméjének érvényre juttatása. Elsődleges tevékenysége pedig egyebek közt „civil társadalmi hálózat szervezése és működtetése, szakmai műhelyek létrehozása és működésük támogatása, szakpolitikai javaslatok bemutatása és megvitatása”, valamint „az ország felkészítése arra, hogy a 2022-es országgyűlési választások után Magyarország minél gyorsabban visszatérhessen az európai, demokratikus jogállamok sorába és a piacgazdaságba”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.