Kinőtték magukat

A Mindenki Magyarországa Mozgalom eredetileg azt a célt tűzte ki, hogy katalizálja a közös jelöltek állítását, egy hónapja viszont előválasztási győzelemhez segítette Márki-Zay Pétert. Honnan jött és mit akar ez a szervezet, amely ma már önálló politikai erőnek mutatja magát?

Márki-Zay Péter a 2018. februári hódmezővásárhelyi győzelmének köszönhetően országos politikai szereplővé nőtte ki magát. Úgy tűnt, a Csongrád-Csanád megyei városban rátaláltak valamire, amire a nagypolitikában akkor még nem: az „egy közös jelölttel le lehet győzni a Fideszt” receptjére, amelynek a továbbiakban maga Márki-Zay lett az egyik szószólója. A 2018-as országgyűlési választások előtt Viszlát, kétharmad néven szorgalmazta a koordinált indulást és a taktikai szavazást, maga ajánlott esélyes egyéni képviselőjelölteket, de az újabb fideszes parlamenti kétharmad megakadályozásához ez kevés volt.

A 2018-as választás utáni kormányellenes tüntetéseken Márki-Zay már az ellenzék megváltójaként tűnt fel. Tízezres tömeg előtt jelentette ki, hogy „a választáson a magyar nép leváltotta az ellenzéket”, és ő harcolni fog az ellenzék egységbe tömörítéséért. Egy nem sokkal későbbi interjúban azt hangoztatta, hogy nem egy új pártra van szükség – „bár később valószínűleg kelleni fog egy olyan párt, ami konzervatív és nem lop” –, hanem „egy olyan mozgalomra, ami ernyőszervezetként össze tudja fogni az ellenzéket és a civileket, mert a pártok nagyon gyengék, és elvesztették hitelüket, illetve árulók is vannak köztük”. Ez az „ernyőszervezet” a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) lett volna, amely azonban Márki-Zay előválasztási győzelme után, a miniszterelnök-jelölt mögött sokkal inkább egy megkerülhetetlen politikai erőnek mutatja magát.

A mozgalmat 2018 novemberében jegyezték be, székhelyének címe máig Magyar György ügyvédi irodája, és az egykori alapítók elmondása szerint az MMM nagyjából ismeretségi alapon kezdett szerveződni. Kaltenbach Jenőt Magyar György, Bod Péter Ákos és Elek István hívták az alakuló szervezetbe; Hadházy Ákos azután vette fel a kapcsolatot Márki-Zay Péterrel, hogy az Hódmezővásárhelyen megnyerte a polgármester-választást, és Mellár Tamás is ezután kérte arra, hogy segítse a 2018-as pécsi kép­viselőjelölti kampányát. „Magyar Györggyel is kapcsolatban voltam – meséli Mellár Tamás –, neki volt akkor egy KARD nevű egyesülete (Ke­rek­asztal a Részvételi Demokráciáért Egyesület). Ő is és Márki-Zay Péter is elkezdte mondani, hogy kellene egy civil mozgalmat csinálni. Már 2018 őszén megalapítottam a Mindenki Pécsért Egyesületet, egy-két hónappal korábban, mint ahogy a Mindenki Magyarországa létrejött volna, de hasonlóképpen gondolkodtunk, és egyértelmű volt, hogy részt fogok ebben venni, így alapító tag lettem.” „Amikor a mozgalom megalakult – idézi fel Kaltenbach Jenő –, úgy tűnt, hogy nagyon nagy szükség lenne ilyesmire, tekintve, hogy nagyon szétforgácsolódott volt a pártrendszer, és mindenképp üdvös lett volna, ha a Fidesz alternatí­vájaként kialakul egy összefogás. Ebben lett volna szerepe a mozgalomnak, mert arról volt szó, hogy nem alakul párttá, hanem csak katalizátora lesz az összefogásnak.”

Feladatok

Alapszabálya szerint a mozgalom célja a részvételi demokrácia erősítése, a helyi köz­életi aktivitás előmozdítása, a magyar civil társadalom önszerveződésének támogatása, valamint az olyan alapértékek, mint a jogállamiság, a korrupcióellenesség, az európaiság, az önkormányzatiság, az emberi jogok, a szolidaritás és társadalmi igazságosság, az összetartó Magyarország, a fenntartható fejlődés eszméjének érvényre juttatása. Elsődleges tevékenysége pedig egyebek közt „civil társadalmi hálózat szervezése és működtetése, szakmai műhelyek létrehozása és működésük támogatása, szakpolitikai javaslatok bemutatása és megvitatása”, valamint „az ország felkészítése arra, hogy a 2022-es országgyűlési választások után Magyarország minél gyorsabban visszatérhessen az európai, demokratikus jogállamok sorába és a piacgazdaságba”.