Mészáros és Szíjj autópályakezelője: az autósokon múlik, ne legyen dugó a felújítások alatt

Belpol

A NER-es céget kérdeztük, miért változtatták akadálypályává az M3-ast, ahol egyszerre hat-nyolc szakaszon végeznek sávkorlátozásokkal járó felújítást, amivel gyakran 5 kilométeres dugókat okoznak több mint egy éve. Mészáros Lőrinc és Szíjj László konzorciuma szerint az autósokon múlik, hogy ne torlódjanak fel. A felújítások jövőre is folytatódnak, a dugók még egy évig biztos kitartanak.

A 150-170 kilométeres Budapest–Miskolc távolság személygépkocsival való leküzdésének időtartama 1 óra 45 perc, 2 óra helyett rendszeresen 3 órára emelkedett, de nagyobb dugó esetén 4 órás autózáson sem indokolt meglepődni.

Akinek szerencséje van, megússza, a többségnek viszont, azoknak, akik gyakran használják az M3-as autópályát, nincs esélye kimaradni az egy-másfél órás araszolásokból. A sávlezárások miatti torlódásokat a karambolok tovább növelik, lutri lett, ki mennyivel több idő alatt teljesítheti a távot.

A korábbi gyakorlatnak már vége, amikor a közlekedőket is kímélték azzal, hogy egyidejűleg csak egy-két hosszabb szakaszt zártak le a forgalom elől. A gyorsforgalmi úthálózat kezelését az Orbán-kormány elvette az autópályákat kezelő Magyar Közút Zrt.-től. A Mészáros Lőrinc és Szíjj László konzorciuma által alapított Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-re (MKIF) bízta, ami egyidőben akár hat-nyolc szakaszon tereli el a forgalmat a felújítások miatt egyik pályáról a másikra, vagy a leállósávra korlátozva. Az M3-on közlekedni kihívás lett, akár egy akadályverseny teljesítése.

Az erőltetett menetű útfelújítás fedezetére november 7-én magyarázatot is kaphattunk. A kormány ekkor több 10 milliárd forintot szórt szét a Központi Maradványelszámolási Alapból és a rendkívüli kormányzati intézkedésekre félretett keretből. Ekkor engedélyezte, hogy a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj kiadási előirányzatát legfeljebb 35,4 milliárd forinttal túllépjék. Eredetileg 9,2 milliárd forintot biztosított az állam Mészárosék társaságának azokon a szakaszokon, ahol átépítés vagy új pálya építése történik.

A Narancs.hu megkérdezte az MKIF-et, meddig folytatják még a felújításokat, jelenleg hány szakaszon terelik el a forgalmat. „Tavaly kezdtük Magyarország történetének legnagyobb gyorsforgalmi útfelújítását, a hozzánk tartozó pályákon Az állammal kötött szerződésünk alapján a 2023 és 2025 közötti három évben 538 kilométer hosszan kell a többivel megegyező műszaki szintre hoznunk a gyorsforgalmi utakat. Az idei országos munkálatok legnagyobb mértékben az M3-as autópályát érintik, a tervek szerint 1,7 millió négyzetméteren cseréljük a régi burkolatot új aszfaltra, mintegy 459 km sávhossz kilométeren, a pálya burkolatán túl várhatóan 38 híd és felüljáró is megújul.” Az M3-as autópálya burkolatáról azt közölték, sok helyen 10-15-20 éves, de van olyan rész is, ahol a tönkrement, kipergett, elöregedett burkolat már 27 éves. 

Az MKIF megerősítette az útfelújítási szakaszokra vonatozó összesítésünket: az M3-as autópályán jelenleg hat helyen van forgalomkorlátozással járó munkavégzés a főpályán - mintegy 41 kilométer hosszan – Budapest és Miskolc között. További két helyen pedig lassító/ gyorsító sávot vagy pihenőhelyet érint a felújítás.

Megkérdeztük, miért nem tudják kevesebb szakaszon megoldani a felújítást. Erre nem kaptunk érdemi választ. „Az adott év felújításait az előző évi burkolatállapot felmérések, az előző évi forgalmi adatok, illetve az MKIF Zrt. szerződéses feltételei alapján határozzuk meg. A mérési adatok, illetve a szerződésben leírt kötelezettségek szabják meg a terelések ütemezését is.”

Az egymást érő sorozatos elterelések során törekedtek az autósok számára lélegző szakaszok kialakítására: „A Budapesthez közeli, forgalmas szakaszokon, ahol a beavatkozás jellege engedi, biztosítjuk a 2 sávot mind Budapest, mind az országhatár felé, ilyen terelés összesen 4 helyen valósul meg. Van olyan szakasz, ahol viszont a szükséges beavatkozás jellege miatt műszakilag nem megoldható a 2x2 sáv biztosítása. Ilyenkor a burkolatcsere csak a félpálya lezárásával oldható meg 2 ütemben; míg egy 2+1+1-es terelés esetében ez összesen 4 felújítási ütemet jelent. A terelések kiépítésénél különösen figyelünk arra, hogy legyenek munkavégzés nélküli, úgynevezett lélegző szakaszok.”

A dugók elkerülés az MKIF szerint leginkább az autósok fegyelmezettségén, szabálykövetésén múlik: „a terelésekhez kihelyezett sebességkorlátozást jelző táblák nem csak a biztonságot hivatottak erősíteni, forgalomszervezési, szabályozási céljuk is van;

 ha az autósok a megfelelő, táblákkal jelzett, csökkentett sebességgel érik el a terelést, és mindenki betartja a követési távolságot és sebességet, akkor a forgalom dinamikusan haladhat.

Modellszámítások szerint, egy terelésben csökkentett sebesség mellett is minimális a menetidő növekedése, és az útszakasz kapacitása sem csökken, ha a forgalom dinamikus marad. Hiszen az autók egyenletes sebesség mellett, kisebb követési távolságot tartanak. Így, ha lassabban is, de egységnyi idő alatt, legalább annyi jármű haladhat át a terelésen, mint a megengedett legnagyobb sebesség mellett, ha a forgalom dinamikus marad. Egy-egy hirtelen fékezés, harmonika hatást válthat ki, amelynek végeredménye egy erőteljes lassulást, extrém esetben a forgalom megállását is eredményezheti.”

November elején a torlódások rekordszintet értek el, erre is rákérdeztünk. Mint megtudtuk ezen a hétvégén még munkavégzés sem történt, méghozzá azért, mert a bontott anyagok beszállítása jelentősen lassította volna a forgalmat. „Hogy érzékeltessük egy ilyen munka nagyságát: egy átlagos 10 km-es terelésben, ha csak a felső kopó réteget marjuk fel és terítünk helyette újat, az is sok száz kamionnyi anyag folyamatos mozgatását jelenti. Mivel ezek a teherjárművek ugyanúgy a forgalmi sávokat használják, óhatatlanul lassíthatják a forgalmat. A megnövekedett forgalomban a teherautók komoly fennakadást jelenthetnek, hiszen a munkaterültre / munkaterületről való be és kihajtást kis sebességgel tudják végrehajtani.”

Az M3-as autópálya szintrehozási munkálatit 2023-ban kezdték. Több mint egymillió négyzetméteren 273 sávhossz kilométeren újult meg a pálya. Az utak mellett megújult 21 híd és felüljáró, 4 pihenő is. Idén március közepén, a húsvéti hosszú hétvége után indultak az országos felújítások és várhatóan december közepéig tartanak kilenc gyorsforgalmi úton köztük az M3-on.

„2023-2025 között intenzív felújítások zajlanak az MKIF Zrt. által kezelt autópályákon, A 3 éves felújítási időszak után is rendszeresen figyelni fogjuk az utak állapotát és ahol a mérések indokolják, további felújítások várhatóak. A 2025-ös évi munkálatok ütemezése jelenleg előkészítés alatt áll” – közölte a Mészáros Lőrinc és Szijj László konzorciuma.

Mint azt a G7 számításai alapján lapunk is megírta, évente 19,6 milliárdos profitja lehet a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában lévő Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek, ami 2023-ban szeptemberben vette át az állami gyorsforgalmi utak többségének üzemeltetését az állami Magyar Közút Nonprofit Zrt-től. A gazdasági portál szerint az MKIF várhatóan 35 évre 684 milliárd forint tiszta nyereséggel számolhat, úgyhogy nagyon jó üzlet ez a koncesszió.

A Narancs.hu tavaly nyáron foglalkozott azzal, hogy a NER-es milliárdosok cége által üzemeltetett M3-as autópályán helyenként emberagasságú gaz zavarja az autózást:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.