A 150-170 kilométeres Budapest–Miskolc távolság személygépkocsival való leküzdésének időtartama 1 óra 45 perc, 2 óra helyett rendszeresen 3 órára emelkedett, de nagyobb dugó esetén 4 órás autózáson sem indokolt meglepődni.
Akinek szerencséje van, megússza, a többségnek viszont, azoknak, akik gyakran használják az M3-as autópályát, nincs esélye kimaradni az egy-másfél órás araszolásokból. A sávlezárások miatti torlódásokat a karambolok tovább növelik, lutri lett, ki mennyivel több idő alatt teljesítheti a távot.
A korábbi gyakorlatnak már vége, amikor a közlekedőket is kímélték azzal, hogy egyidejűleg csak egy-két hosszabb szakaszt zártak le a forgalom elől. A gyorsforgalmi úthálózat kezelését az Orbán-kormány elvette az autópályákat kezelő Magyar Közút Zrt.-től. A Mészáros Lőrinc és Szíjj László konzorciuma által alapított Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-re (MKIF) bízta, ami egyidőben akár hat-nyolc szakaszon tereli el a forgalmat a felújítások miatt egyik pályáról a másikra, vagy a leállósávra korlátozva. Az M3-on közlekedni kihívás lett, akár egy akadályverseny teljesítése.
Az erőltetett menetű útfelújítás fedezetére november 7-én magyarázatot is kaphattunk. A kormány ekkor több 10 milliárd forintot szórt szét a Központi Maradványelszámolási Alapból és a rendkívüli kormányzati intézkedésekre félretett keretből. Ekkor engedélyezte, hogy a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj kiadási előirányzatát legfeljebb 35,4 milliárd forinttal túllépjék. Eredetileg 9,2 milliárd forintot biztosított az állam Mészárosék társaságának azokon a szakaszokon, ahol átépítés vagy új pálya építése történik.
A Narancs.hu megkérdezte az MKIF-et, meddig folytatják még a felújításokat, jelenleg hány szakaszon terelik el a forgalmat. „Tavaly kezdtük Magyarország történetének legnagyobb gyorsforgalmi útfelújítását, a hozzánk tartozó pályákon Az állammal kötött szerződésünk alapján a 2023 és 2025 közötti három évben 538 kilométer hosszan kell a többivel megegyező műszaki szintre hoznunk a gyorsforgalmi utakat. Az idei országos munkálatok legnagyobb mértékben az M3-as autópályát érintik, a tervek szerint 1,7 millió négyzetméteren cseréljük a régi burkolatot új aszfaltra, mintegy 459 km sávhossz kilométeren, a pálya burkolatán túl várhatóan 38 híd és felüljáró is megújul.” Az M3-as autópálya burkolatáról azt közölték, sok helyen 10-15-20 éves, de van olyan rész is, ahol a tönkrement, kipergett, elöregedett burkolat már 27 éves.
Az MKIF megerősítette az útfelújítási szakaszokra vonatozó összesítésünket: az M3-as autópályán jelenleg hat helyen van forgalomkorlátozással járó munkavégzés a főpályán - mintegy 41 kilométer hosszan – Budapest és Miskolc között. További két helyen pedig lassító/ gyorsító sávot vagy pihenőhelyet érint a felújítás.
Megkérdeztük, miért nem tudják kevesebb szakaszon megoldani a felújítást. Erre nem kaptunk érdemi választ. „Az adott év felújításait az előző évi burkolatállapot felmérések, az előző évi forgalmi adatok, illetve az MKIF Zrt. szerződéses feltételei alapján határozzuk meg. A mérési adatok, illetve a szerződésben leírt kötelezettségek szabják meg a terelések ütemezését is.”
Az egymást érő sorozatos elterelések során törekedtek az autósok számára lélegző szakaszok kialakítására: „A Budapesthez közeli, forgalmas szakaszokon, ahol a beavatkozás jellege engedi, biztosítjuk a 2 sávot mind Budapest, mind az országhatár felé, ilyen terelés összesen 4 helyen valósul meg. Van olyan szakasz, ahol viszont a szükséges beavatkozás jellege miatt műszakilag nem megoldható a 2x2 sáv biztosítása. Ilyenkor a burkolatcsere csak a félpálya lezárásával oldható meg 2 ütemben; míg egy 2+1+1-es terelés esetében ez összesen 4 felújítási ütemet jelent. A terelések kiépítésénél különösen figyelünk arra, hogy legyenek munkavégzés nélküli, úgynevezett lélegző szakaszok.”
A dugók elkerülés az MKIF szerint leginkább az autósok fegyelmezettségén, szabálykövetésén múlik:
„ha az autósok a megfelelő, táblákkal jelzett, csökkentett sebességgel érik el a terelést, és mindenki betartja a követési távolságot és sebességet, akkor a forgalom dinamikusan haladhat.
Modellszámítások szerint, egy terelésben csökkentett sebesség mellett is minimális a menetidő növekedése, és az útszakasz kapacitása sem csökken, ha a forgalom dinamikus marad. Hiszen az autók egyenletes sebesség mellett, kisebb követési távolságot tartanak. Így, ha lassabban is, de egységnyi idő alatt, legalább annyi jármű haladhat át a terelésen, mint a megengedett legnagyobb sebesség mellett, ha a forgalom dinamikus marad. Egy-egy hirtelen fékezés, harmonika hatást válthat ki, amelynek végeredménye egy erőteljes lassulást, extrém esetben a forgalom megállását is eredményezheti.”
November elején a torlódások rekordszintet értek el, erre is rákérdeztünk. Mint megtudtuk ezen a hétvégén még munkavégzés sem történt, méghozzá azért, mert a bontott anyagok beszállítása jelentősen lassította volna a forgalmat. „Hogy érzékeltessük egy ilyen munka nagyságát: egy átlagos 10 km-es terelésben, ha csak a felső kopó réteget marjuk fel és terítünk helyette újat, az is sok száz kamionnyi anyag folyamatos mozgatását jelenti. Mivel ezek a teherjárművek ugyanúgy a forgalmi sávokat használják, óhatatlanul lassíthatják a forgalmat. A megnövekedett forgalomban a teherautók komoly fennakadást jelenthetnek, hiszen a munkaterültre / munkaterületről való be és kihajtást kis sebességgel tudják végrehajtani.”
Az M3-as autópálya szintrehozási munkálatit 2023-ban kezdték. Több mint egymillió négyzetméteren 273 sávhossz kilométeren újult meg a pálya. Az utak mellett megújult 21 híd és felüljáró, 4 pihenő is. Idén március közepén, a húsvéti hosszú hétvége után indultak az országos felújítások és várhatóan december közepéig tartanak kilenc gyorsforgalmi úton köztük az M3-on.
„2023-2025 között intenzív felújítások zajlanak az MKIF Zrt. által kezelt autópályákon, A 3 éves felújítási időszak után is rendszeresen figyelni fogjuk az utak állapotát és ahol a mérések indokolják, további felújítások várhatóak. A 2025-ös évi munkálatok ütemezése jelenleg előkészítés alatt áll” – közölte a Mészáros Lőrinc és Szijj László konzorciuma.
Mint azt a G7 számításai alapján lapunk is megírta, évente 19,6 milliárdos profitja lehet a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában lévő Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek, ami 2023-ban szeptemberben vette át az állami gyorsforgalmi utak többségének üzemeltetését az állami Magyar Közút Nonprofit Zrt-től. A gazdasági portál szerint az MKIF várhatóan 35 évre 684 milliárd forint tiszta nyereséggel számolhat, úgyhogy nagyon jó üzlet ez a koncesszió.
A Narancs.hu tavaly nyáron foglalkozott azzal, hogy a NER-es milliárdosok cége által üzemeltetett M3-as autópályán helyenként emberagasságú gaz zavarja az autózást:
