Mészáros és Szíjj autópályakezelője: az autósokon múlik, ne legyen dugó a felújítások alatt

Belpol

A NER-es céget kérdeztük, miért változtatták akadálypályává az M3-ast, ahol egyszerre hat-nyolc szakaszon végeznek sávkorlátozásokkal járó felújítást, amivel gyakran 5 kilométeres dugókat okoznak több mint egy éve. Mészáros Lőrinc és Szíjj László konzorciuma szerint az autósokon múlik, hogy ne torlódjanak fel. A felújítások jövőre is folytatódnak, a dugók még egy évig biztos kitartanak.

A 150-170 kilométeres Budapest–Miskolc távolság személygépkocsival való leküzdésének időtartama 1 óra 45 perc, 2 óra helyett rendszeresen 3 órára emelkedett, de nagyobb dugó esetén 4 órás autózáson sem indokolt meglepődni.

Akinek szerencséje van, megússza, a többségnek viszont, azoknak, akik gyakran használják az M3-as autópályát, nincs esélye kimaradni az egy-másfél órás araszolásokból. A sávlezárások miatti torlódásokat a karambolok tovább növelik, lutri lett, ki mennyivel több idő alatt teljesítheti a távot.

A korábbi gyakorlatnak már vége, amikor a közlekedőket is kímélték azzal, hogy egyidejűleg csak egy-két hosszabb szakaszt zártak le a forgalom elől. A gyorsforgalmi úthálózat kezelését az Orbán-kormány elvette az autópályákat kezelő Magyar Közút Zrt.-től. A Mészáros Lőrinc és Szíjj László konzorciuma által alapított Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-re (MKIF) bízta, ami egyidőben akár hat-nyolc szakaszon tereli el a forgalmat a felújítások miatt egyik pályáról a másikra, vagy a leállósávra korlátozva. Az M3-on közlekedni kihívás lett, akár egy akadályverseny teljesítése.

Az erőltetett menetű útfelújítás fedezetére november 7-én magyarázatot is kaphattunk. A kormány ekkor több 10 milliárd forintot szórt szét a Központi Maradványelszámolási Alapból és a rendkívüli kormányzati intézkedésekre félretett keretből. Ekkor engedélyezte, hogy a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj kiadási előirányzatát legfeljebb 35,4 milliárd forinttal túllépjék. Eredetileg 9,2 milliárd forintot biztosított az állam Mészárosék társaságának azokon a szakaszokon, ahol átépítés vagy új pálya építése történik.

A Narancs.hu megkérdezte az MKIF-et, meddig folytatják még a felújításokat, jelenleg hány szakaszon terelik el a forgalmat. „Tavaly kezdtük Magyarország történetének legnagyobb gyorsforgalmi útfelújítását, a hozzánk tartozó pályákon Az állammal kötött szerződésünk alapján a 2023 és 2025 közötti három évben 538 kilométer hosszan kell a többivel megegyező műszaki szintre hoznunk a gyorsforgalmi utakat. Az idei országos munkálatok legnagyobb mértékben az M3-as autópályát érintik, a tervek szerint 1,7 millió négyzetméteren cseréljük a régi burkolatot új aszfaltra, mintegy 459 km sávhossz kilométeren, a pálya burkolatán túl várhatóan 38 híd és felüljáró is megújul.” Az M3-as autópálya burkolatáról azt közölték, sok helyen 10-15-20 éves, de van olyan rész is, ahol a tönkrement, kipergett, elöregedett burkolat már 27 éves. 

Az MKIF megerősítette az útfelújítási szakaszokra vonatozó összesítésünket: az M3-as autópályán jelenleg hat helyen van forgalomkorlátozással járó munkavégzés a főpályán - mintegy 41 kilométer hosszan – Budapest és Miskolc között. További két helyen pedig lassító/ gyorsító sávot vagy pihenőhelyet érint a felújítás.

Megkérdeztük, miért nem tudják kevesebb szakaszon megoldani a felújítást. Erre nem kaptunk érdemi választ. „Az adott év felújításait az előző évi burkolatállapot felmérések, az előző évi forgalmi adatok, illetve az MKIF Zrt. szerződéses feltételei alapján határozzuk meg. A mérési adatok, illetve a szerződésben leírt kötelezettségek szabják meg a terelések ütemezését is.”

Az egymást érő sorozatos elterelések során törekedtek az autósok számára lélegző szakaszok kialakítására: „A Budapesthez közeli, forgalmas szakaszokon, ahol a beavatkozás jellege engedi, biztosítjuk a 2 sávot mind Budapest, mind az országhatár felé, ilyen terelés összesen 4 helyen valósul meg. Van olyan szakasz, ahol viszont a szükséges beavatkozás jellege miatt műszakilag nem megoldható a 2x2 sáv biztosítása. Ilyenkor a burkolatcsere csak a félpálya lezárásával oldható meg 2 ütemben; míg egy 2+1+1-es terelés esetében ez összesen 4 felújítási ütemet jelent. A terelések kiépítésénél különösen figyelünk arra, hogy legyenek munkavégzés nélküli, úgynevezett lélegző szakaszok.”

A dugók elkerülés az MKIF szerint leginkább az autósok fegyelmezettségén, szabálykövetésén múlik: „a terelésekhez kihelyezett sebességkorlátozást jelző táblák nem csak a biztonságot hivatottak erősíteni, forgalomszervezési, szabályozási céljuk is van;

 ha az autósok a megfelelő, táblákkal jelzett, csökkentett sebességgel érik el a terelést, és mindenki betartja a követési távolságot és sebességet, akkor a forgalom dinamikusan haladhat.

Modellszámítások szerint, egy terelésben csökkentett sebesség mellett is minimális a menetidő növekedése, és az útszakasz kapacitása sem csökken, ha a forgalom dinamikus marad. Hiszen az autók egyenletes sebesség mellett, kisebb követési távolságot tartanak. Így, ha lassabban is, de egységnyi idő alatt, legalább annyi jármű haladhat át a terelésen, mint a megengedett legnagyobb sebesség mellett, ha a forgalom dinamikus marad. Egy-egy hirtelen fékezés, harmonika hatást válthat ki, amelynek végeredménye egy erőteljes lassulást, extrém esetben a forgalom megállását is eredményezheti.”

November elején a torlódások rekordszintet értek el, erre is rákérdeztünk. Mint megtudtuk ezen a hétvégén még munkavégzés sem történt, méghozzá azért, mert a bontott anyagok beszállítása jelentősen lassította volna a forgalmat. „Hogy érzékeltessük egy ilyen munka nagyságát: egy átlagos 10 km-es terelésben, ha csak a felső kopó réteget marjuk fel és terítünk helyette újat, az is sok száz kamionnyi anyag folyamatos mozgatását jelenti. Mivel ezek a teherjárművek ugyanúgy a forgalmi sávokat használják, óhatatlanul lassíthatják a forgalmat. A megnövekedett forgalomban a teherautók komoly fennakadást jelenthetnek, hiszen a munkaterültre / munkaterületről való be és kihajtást kis sebességgel tudják végrehajtani.”

Az M3-as autópálya szintrehozási munkálatit 2023-ban kezdték. Több mint egymillió négyzetméteren 273 sávhossz kilométeren újult meg a pálya. Az utak mellett megújult 21 híd és felüljáró, 4 pihenő is. Idén március közepén, a húsvéti hosszú hétvége után indultak az országos felújítások és várhatóan december közepéig tartanak kilenc gyorsforgalmi úton köztük az M3-on.

„2023-2025 között intenzív felújítások zajlanak az MKIF Zrt. által kezelt autópályákon, A 3 éves felújítási időszak után is rendszeresen figyelni fogjuk az utak állapotát és ahol a mérések indokolják, további felújítások várhatóak. A 2025-ös évi munkálatok ütemezése jelenleg előkészítés alatt áll” – közölte a Mészáros Lőrinc és Szijj László konzorciuma.

Mint azt a G7 számításai alapján lapunk is megírta, évente 19,6 milliárdos profitja lehet a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában lévő Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek, ami 2023-ban szeptemberben vette át az állami gyorsforgalmi utak többségének üzemeltetését az állami Magyar Közút Nonprofit Zrt-től. A gazdasági portál szerint az MKIF várhatóan 35 évre 684 milliárd forint tiszta nyereséggel számolhat, úgyhogy nagyon jó üzlet ez a koncesszió.

A Narancs.hu tavaly nyáron foglalkozott azzal, hogy a NER-es milliárdosok cége által üzemeltetett M3-as autópályán helyenként emberagasságú gaz zavarja az autózást:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.