Szilágyi János tizennégy évig volt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) képzési és oktatási igazgatója, végül 2016-ban mondott fel, miután elege lett a jelenlegi állapotokból. A volt igazgató most összeállított egy vitairatot, ami kapcsán a Népszava kérdezte Szilágyit. A cikkben több erős állítás is van, ezekből szemezgetünk most:
- Szilágyi János szerint 2014 után egyre kevésbé volt szükség gondolkodó, kreatív, kritikus szakemberekre.
- Úgy látja, az iparkamara a kabinet végrehajtó testülete lett, és ebben nem kis szerepe van Parragh Lászlónak.
- Hiába születnek a testületen belül előremutató kezdeményezések, a politikai érdekek ezeket rendszerint keresztülhúzzák.
- Szerinte Parragh László nyilatkozataiból is látszik, hogy „nem ért a szakképzéshez, és nincs olyan szellemi, intellektuális szakmai háttér, amely demokratikus kontrollt gyakorolna felette”.
- Szilágyi arról is beszélt, hogy a gimnáziumok elleni agitáció tévút, és abba az irányba kellene elmozdulni, hogy „a gyerekek legalább 80-90 százaléka érettségihez jusson, mint például Finnországban”.
- Az egykori képzési és oktatási igazgató szerint a „munkaalapú társadalom, illetve az egymillió új munkahely megteremtése érdekében politikai elhatározásra vezették be a szakképzés lebutított modelljét”, ebben pedig „jelentős szerepe volt a kamarának, amely több tízmilliárd forintot kapott szakképzési feladatokra”.
| ||
