Koalíciós presztízsharcok: Adnak, kapnak

szerző
Varró Szilvia
publikálva
2000/2. (01. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az FKGP óhaja ellenére fideszes jelölt került a legnagyobb állami tulajdonú mezőgazdasági vállalat, a Bábolna Rt. élére. A kisgazda káder megfúrása miatt a párt a "nemzeti vagyont kiárusító" ÁPV Rt. megszüntetésének ötletével és az orvosi praxisjogról szóló fideszes indítvány meg nem szavazásával tört borsot a Fidesz orra alá. A kisgazdák újra és újra figyelmeztetik koalíciós partnerüket: az 1998-as választások második fordulójában visszaléptetett jelölteknek ára van.

Az FKGP óhaja ellenére fideszes jelölt került a legnagyobb állami tulajdonú mezőgazdasági vállalat, a Bábolna Rt. élére. A kisgazda káder megfúrása miatt a párt a "nemzeti vagyont kiárusító" ÁPV Rt. megszüntetésének ötletével és az orvosi praxisjogról szóló fideszes indítvány meg nem szavazásával tört borsot a Fidesz orra alá. A kisgazdák újra és újra figyelmeztetik koalíciós partnerüket: az 1998-as választások második fordulójában visszaléptetett jelölteknek ára van.

Karner Istvánnak, a Bábolna Rt. vezérigazgatójának júliusi leváltása óta Heimann Zoltán, az új vezérigazgató december végi kinevezéséig éles koalíciós viták zajlottak a lehetséges utód személyéről. A kisgazdák a Fidesszel kötött megegyezésre hivatkozva biztosra vették, hogy az ő jelöltjük kerül a piacvezető mezőgazdasági cég élére. Az ötezer embert foglalkoztató, negyvenmilliárd forint éves árbevételű Bábolna Rt.-hez 23 ezer hektár saját tulajdonú föld tartozik. A magyar mezőgazdaság ékköveként emlegetett társaság méreteit jelzi, hogy az őt követő legnagyobb mezőgazdasági cég 19 ezer hektár földön gazdálkodik.

Csapás

Karner István májusi kinevezését támogatta a Fidesz is, ám a kisgazdák jelöltje nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A fideszes körökben kifinomult zenei és irodalmi ízlésűnek, ám egy mezőgazdasági mogul szakmai irányítására alkalmatlannak tartott Karner után a cégvezetést megbízott vezérigazgatóként Sárfy Péter vette át. Sárfy kezdetben jó esélyekkel pályázhatott a tisztségre: a Fidesz néhány befolyásos vezetője mellett a helyi fiataldemokraták bizalmát is élvezte. A kisgazdák Farkas Ferencet, a Magyar Lovaregylet elnökét látták volna szívesen a poszton, ám a bábolnai fideszesek kiderítették róla, hogy korábban a vám mellőzésével hozott lovakat az országba. A következő két kisgazda jelölt, a Békéscsabai Baromfi-feldolgozót irányító Ruck János, majd Vajai László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) osztályvezetője szintén nem nyerte el a nagyobbik koalíciós partner tetszését. A Bábolna Rt. november 26-i közgyűlése éles személyi vitákba fulladt, a december 30-i megismételt közgyűlés pedig a Fidesz által elfogadhatónak ítélt, valamint a Bábolnát tulajdonló ÁPV Rt. által támogatott Heimann Zoltánt választotta meg a részvénytársaság vezérigazgatójának. A Béres Rt. volt vezérigazgatója sajtónyilatkozataiban cáfolta, hogy favorizálta volna a Fidesz; ő az ÁPV jelöltjének tartja magát, és célja, hogy Bábolnát eltávolítsa a politikától.

Ami nem lesz egyszerű.

A november végi éles viták után ugyanis az orvosi praxisjogról való december 21-i parlamenti szavazáson hiányzott az egész kisgazda-frakció, véletlenül mintegy. Néhány kisgazda képviselő érzékeltette: durcásságuk oka bábolnai jelöltjük kudarca, mások szerint viszont a két ügy nem hozható összefüggésbe egymással. "El se tudom képzelni, Áder házelnök úr hogy nem vette észre, hogy a 48 tagú kisgazda-frakcióból senki sincs jelen a teremben. Ezerszer fordult elő, hogy mi vártunk. Ezúttal viszont a szünetben frakcióülést kezdtünk, ami a vártnál jobban elhúzódott. De ha a házelnök úr vár egy kicsit, rég átment volna a törvény" - vélte Balogh Gyula kisgazda képviselő.

Ellencsapás

A koalíciós partnerek egymást hibáztatták a parlamenti fiaskóért, Orbán Viktor az Országgyűlés mielőbbi összehívását hirdette meg: a kormánynak presztízskérdés a házi-, gyermek- és fogorvosok gazdasági pozícióit megerősítő törvény. Ezzel a Fidesz nemcsak hét-nyolcezer orvos szavazatát vásárolhatja meg, de befolyásukon keresztül további százezrekét is - már ha a valóság követi a pártirodák homályában kiokoskodott forgatókönyveket.

"Bábolna vezérigazgatója sok embert nem érint, a praxisprivatizáció viszont kulcskérdés. Ezért ijedtünk meg, amikor a kisgazdák távolmaradtak a szavazásról. De hát nem tudtak olyan embert megnevezni, aki irányítani tudta volna ezt a céget" - mondta egy, az ÁPV ügyeit ismerő fideszes mezőgazdasági szakértő.

A kisgazdák szerint viszont olyan kisgazda szakember valószínűleg nem létezik, aki megfelelne a Fidesznek. "Hiába jelölhetnénk megállapodásunk alapján kisgazdákat az állami tulajdonú mezőgazdasági cégek felügyelőbizottságaiba és igazgatótanácsaiba, a mai napig nem kaptuk meg a helyeket. Hiába volt például megállapodásunk az ÁPV Rt.-vel, hogy a Földhitel és Jelzálogbank élére kisgazda vezérigazgató kerül, végül a Fidesz a maga emberét tette oda" - mondta lapunknak a kisgazda-frakció egy befolyásos tagja. Megjegyezte: a frakcióban humorosan úgy fogják fel, hogy a Fidesz fel akarja mérni a kisgazda szakértői bázist, ezért nyálazza át a később rendre megfúrandó kisgazda káderek dossziéit.

Fideszes forrásaink szerint viszont előfordult olyan eset is, hogy az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet nem engedélyezte egy kisgazda jelölt bankvezérré történő kinevezését; szerintük ebből is világosan látszik, hogy a szakmai alkalmatlanság sok esetben nyilvánvaló. A kisgazdák viszont úgy látják, a Fidesznek az az érdeke, hogy nyolc általánost végzett, protézises öregurak gyülekezeteként állítsa be az FKGP-t és bázisát, ezáltal is hangsúlyozva saját fiatalos és szakértői arculatát. Pedig az FKGP "rohamos személyi fejlődésen megy keresztül" - állítják a párt egyes tisztségviselői. Balogh Gyula elmondta: egyre több értelmiségi lép be a párt alapszervezeteibe országszerte, erős a kisgazda ifjúsági szervezet is. Vagyis 2002-re már nem lesz olyan éles kontraszt a két párt között; legalábbis többen ezt remélik annak ellenére is, hogy az országos FKGP-politika ezzel éppen ellentétes irányba halad.

A lapunk által megszólaltatott kisgazda politikusok úgy látják, a frissítés rá is fér a párt káderállományára: "Pepót megette a média, és még ha alkalmas is lenne pozíciójára, a közvélemény nyomása miatt akkor is meg kellene szabadulni tőle" - vélte a kisgazda-frakció egy tagja. Frakciótársa is egyetértett azzal, hogy a következő két évben váltás kell a kisgazdatárcák élén: "Olyan nincs, hogy a honvédelmi miniszter egy hétig nem szólal meg a katonákat érintő legsúlyosabb válság idején" - utalt Szabó János hosszú hallgatására agyhártyagyulladás-ügyben.

Medgyesy Balázs, a Környezetvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára lemondásával kapcsolatban több kisgazda úgy vélte: Medgyesy szakember volt ugyan, ám a Fidesz örüljön, hogy saját emberét benyomhatta a tárcához, hiszen a koalíciós szerződés tisztán FKGP-minisztériumokról beszél.

Előre a vidékért!

A Bábolnával kapcsolatos kisgazda-sértődöttségre szerintük nyomós okuk van: az ÁPV Rt. felügyelete alá tartozó 27 mezőgazdasági cégből Bábolna volt az egyetlen kisgazda irányítású, s most ez is elesett.

Kizárólagosan FKGP-felségterületnek számítanak viszont a mindenhonnan előbújó falugazda hálózatok meg a földhivatalok elnöki posztjai; ezeket egyes fideszesek szerint ügyesen lenyúlták a kisgazdák. Utóbbiak viszont azzal érvelnek: nekik az egészségügy, az oktatás, a kultúra és egyéb más terén nem lehet egy szavuk se, nem értik hát, miért fáj a Fidesznek, hogy a vidéki földműveléssel és parasztsággal foglalkozók szíve a kisgazdapárthoz húz, és viszont.

A koalíciós partnerek hiúsága miatt maradt el a Nemzeti Földalap tárgyalása is. A Fidesz által kidolgozott javaslat szerint a jelenleg az ÁPV Rt. és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság felügyelete alá tartozó négyszázezer hektár termőföldet és egymillió hektár erdőt kivonnák ezek alól, és Nemzeti Földalap néven működtetnék. Felhördültek erre a kisgazdák: számukra elképzelhetetlen, hogy bármi, ami földdel kapcsolatos, ne az FVM alá tartozzon, legyen az Nemzeti Földalap vagy a Bábolna Rt. "Micsoda dolog az, hogy Bábolna tulajdonosi jogait az ÁPV Rt. gyakorolja, a szakmai felügyeletét viszont az FVM. Vagyis az agrártárca saját költségvetéséből támogatja, a menedzsmentet viszont az ÁPV nevezi ki" - mondta Horváth Béla, az FKGP frakcióvezető-helyettese a MaNcsnak.

ÁPV-s források szerint a Nemzeti Földalap ügye egyelőre lekerült a napirendről: "Patthelyzet van: ha előjön ezzel a Fidesz, a kisgazdák a költségvetés meg nem szavazásával zsarolhatták volna, ezért a Miniszterelnöki Hivatal gyorsan visszaszívta a javaslatot." Az FKGP elnöke több alkalommal elmondta: amíg ő a koalíciós partner, addig a Nemzeti Földalap csak az agrártárca irányítása alá kerülhet.

Fideszes gazdasági szakértők szerint viszont egy minisztérium nem arra való, hogy a legnagyobb állami mezőgazdasági vagyont működtesse. Csiha Judit (MSZP), a Horn-kormány privatizációért felelős tárca nélküli minisztere szerint a kérdés korábban is felmerült, többnyire a minisztériumok részéről. "Ha az állami vállalatok a szaktárcánál vannak, a tárca közvetlen befolyást gyakorolhat rájuk. Ezzel viszont összekeveredik a szabályozás és a gazdálkodás. Jelenleg a döntésekért az ÁPV felel, a kisgazdáknak nem sok beleszólási lehetőségük van az ügyekbe."

"A Fidesznek más, a vidéket befolyásoló szervezete, mint az ÁPV Rt., nincs", mondta egy fideszes gazdasági szakértő lapunknak.

Abcúg, ÁPV!

Tán épp ezért szúrja az ÁPV Rt. ennyire a kisgazdák szemét. Torgyán József novemberben több falugyűlésen is bírálta az ÁPV Rt.-t, és a szervezet feloszlatását követelte. "Az ÁPV Rt. a nemzeti vagyon kiárusításában jeleskedett, drága, költekező szervezet, fenntartását a kisgazdapárt nem tartja indokoltnak" - fakadt ki Polgáron egy decemberi sajtótájékoztatón.

Bánk Attila, az FKGP frakcióvezetője napilapoknak nem cáfolta, hogy az ÁPV megszüntetésének felmelegítése válasz a bábolnai kudarcra. Túri-Kovács Béla frakcióvezető-helyettes szerint miközben egyre csökken a privatizálandó vagyon, az ÁPV Rt. továbbra is pazarló szervezet maradt, a költségvetéshez nem járul hozzá megfelelő mértékben, ezért indokolt a megszüntetése.

Az ötlet nem kizárólag a kisgazdáké: a közelmúltban az ÁPV Rt. 1999. évi tevékenységéről folytatott bizottsági beszámolón Stumpf István, a privatizációs szervezetet felügyelő kancelláriaminiszter két modellről beszélt az ÁPV jövőjét illetően. Az A variáció szerint a létező rendszerben jelentős átszervezéseket hajtanának végre: létrejönne például a tartós állami tulajdont kezelő szervezeti egység vagy egy vállalati és tőkepiaci tevékenységgel foglalkozó privatizációs egység. A B változat ennél radikálisabb: ez megszüntetné az ÁPV-t, és létrehozna egy Magyar Holdingnak nevezett tartós állami vállalkozói vagyont kezelő szervezetet, valamint a Privatizációs Ügyek Hivatalát, amely az ÁPV jogutódaként költségvetési szervként működne. Stumpf maga ezt a változatot kockázatosabbnak tartja, mert a várható politikai csatározások miatt lassulhatna a privatizáció. Stumpf és Gansperger Gyula, a privatizációs szervezet elnök-vezérigazgatója meghallgatásakor a szocialistáknak a privatizációt és az ÁPV működését firtató szakmai kérdésdömpingje mellett a kisgazdák ekkor még nemigen hangoztatták, mi a bajuk a szervezettel, kizárólag a nagykanizsai laktanya lehetséges állami megsegítését firtatták.

Folyt. köv.

Gansperger Gyula több interjúban elmondta: tény, hogy a privatizálandó vagyontömeg leszűkült, egyre kevesebb a nagy értékű tranzakció (ilyen volt tavaly a Mol vagy a Matáv többségi részvényeinek eladása), ám szerinte a privatizációs folyamatnak van utóélete, ami indokolja a szervezet megtartását. Voszka Éva, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa szerint semmi nem indokolja az ÁPV Rt. megszüntetését, habár a szervezet gyakorlatilag ellenőrzés nélkül működik, hiszen a parlament vagy a kormány jóváhagyása nélkül folynak át rajta pénzek. A szakértő szerint a kérdés nem a megszüntetés, hanem a privatizációs stratégia kidolgozása, amivel az Orbán-kormány mindmáig adós. Voszka Éva szerint a kormány nem döntötte el, mit akar: az állami tulajdon mérete először a magyar privatizáció történetében nem csökken, hanem nő.

A Fidesz választási programjának megfelelően Gansperger Gyula kinevezését követően kijelentette: a privatizáció nagyrészt lezajlott, ezért az állami vagyonkezelésre helyezik a hangsúlyt. A kisgazdák szerint viszont ehhez nem kell egy ekkora szervezet, ráadásul ilyen pazar fizetést felvevő munkatársakkal. Az FKGP januárban terjeszti a parlament elé az ÁPV Rt. megszüntetésével kapcsolatos törvénytervezetét.

Addig is a praxistörvény megjavításán dolgoznak. Gógl Árpád egészségügyi miniszter január elején bejelentette: Torgyán József támogatásával a kabinet elfogadta a praxistörvényt. Másnap a kisgazdapárt elnöke azt nyilatkozta, bocsánat, ő ott se volt a kormányülésen. Túri-Kovács Béla frakcióvezető-helyettes a MaNcs-nak elmondta: a decemberi javaslat több sebből vérzett, a kisgazdák szerint a praxisjogot ki kell terjeszteni az orvosok további csoportjaira, ezért is szerencsés, hogy elmaradt a decemberi szavazás. Más kérdés, hogy a kisgazdáknak a parlamenti szavazást megelőzően semmilyen módosító indítvány nem jutott eszükbe, csak újabban fáradoznak a fideszes javaslat elkisgazdásításán. Az orvostársadalom helyzetének javítását célul tűző indítvány kisgazda módosítását az orvosi szakma egy része is támogatja.

Varró Szilvia

szerző
Varró Szilvia
publikálva
2000/2. (01. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra