Hat vadonatúj, kettő régi-új, hét régi, plusz másik miniszterelnök - röviden így summázható a kormányváltás mérlege a kedden reggel, lapzártánkkor nyilvánosságra került lista alapján. Valójában az új miniszterek közül sem mindenki homo novus a politikában, többen a Gyurcsány-kabinet másodvonalából léptek elő, vagy az MSZP talonban lévő szakpolitikusai közül lettek kiválasztva. Bár a kabinet összeállítása viszonylag gyorsan lezajlott, a Bajnai-kormány születése nem volt könnyű és fájdalommentes.
Az új miniszterelnök megtalálása után sem nyugodtak meg ugyanis a kedélyek az MSZP-ben. Bajnai Gordon az első perctől
kikötötte, hogy
a válságkezelésben majdan élen járó négy-öt tárcavezető kiválasztásában szabad kezet kér, és ragaszkodott hozzá, hogy a gazdasági életből érkező szakemberek kerüljenek az adott minisztériumok vezetésébe. Ezt a szocialisták végül elfogadták, viszont elvárták, hogy a párt fajsúlyos emberei maradhassanak, illetve az új kormányfő gondoskodjon róla, hogy az MSZP továbbra is ráláthasson és hatással lehessen a döntésekre.
Egy percig sem volt kérdéses, hogy Szekeres Imre honvédelmi miniszter - egyben a pártot vezető trojka tagja - folytathatja a munkáját, miként Gráf József (földművelés és vidékfejlesztés) vagy Székely Tamás (egészségügy), Hiller István (oktatás és kultúra) és Szabó Imre (környezetvédelem) is megőrizhette bársonyszékét. "Jelen pillanatban, a válságkezelés szemszögéből nézve szinte mindegy, hogy ki vezeti a hadügyet vagy a zöldtárcát, így felesleges volna ezeknél kinyitni a személyi kérdéseket. Ami a másik hármat illeti: ott kompromisszumkész, az agrár-, orvos- és pedagógusbékét fenntartani tudó vagy próbáló emberekre lesz szükség" - summázta a kormányátalakítás néhány szempontját egy kormányzati forrásunk. Ennek ellenére Gráfnál és Székelynél akadtak gondok: mindketten jelezték, nem vennék jó néven, ha a tárcájuktól további pénzeket vonnának el. Székely ezt nyíltan is vállalta, múlt hétfőn egy vidéki programja után a Somogyi Hírlapnak azt mondta, másképp nem marad. (Gráf és Bajnai tárgyalásáról lásd: 'rzik pozíciójukat, Magyar Narancs, 2009. április 9.).
Nem volt teljesen problémamentes a pénzügyi tárcával (PM) kapcsolatos alkudozás sem. Veres János már Gyurcsány lemondása után is jelezte, szívesen folytatná a munkát. Ám Bajnai ezen a területen mindenképpen tiszta lappal akart kezdeni - ennek komoly üzenetértéke van az országot finanszírozó pénzpiacok felé -, a kormányt kívülről támogató SZDSZ pedig nem akarta a 2005-2006-os "kozmetikázásért" felelős szocialistát a pénzügyek élén látni. Persze az MSZP nem nyelte le egykönnyen erős embere kigolyózását - néhány napig arról lehetett hallani, hogy Veres gazdasági miniszterként folytatja -, állítólag még a parlamenti szavazást megelőző elnökségin is volt, aki szót emelt a védelmében. Úgy tudjuk, nem ok nélkül szivárgott ki már a tárgyalások legelején, hogy Bajnai Oszkó Pétert, a Deloitte vezetőjét, a Reformszövetség egyik programalkotóját szánja a PM élére: állítólag így akarta elejét venni a szocialista nyomulásnak.
A gazdasági tárca élére végül Vahl Tamás, az IT-bizniszben utazó Nav N Go vezetője került. Õt több forrásunk olyan szakembernek nevezte, aki az elmúlt években "mindenkivel jóban" volt, sajtóértesülések szerint egykoron még az Orbán-kabinetbe is invitálták. A közlekedési és az energiaügyi miniszter kinevezésébe szintén belenyúlt az SZDSZ. Ide eredetileg Kákosy Csabát szemelték ki, ám őt állítólag Kóka János liberális frakcióvezető fúrta meg. Ez azért is furcsa, mert Kákosy egykoron Kóka kabinetvezetője, majd utóda volt a gazdasági tárca élén; úgy tudjuk azonban, kapcsolatuk később megromlott, Kákosy a koalíció felbomlásakor pedig nem siette el a minisztérium átadását. Az új vezető Hónig Péter lett, a Budapesti Erőmű vezérigazgató-helyettese, aki kormányzati tapasztalatait még a Fidesz-kabinetben szerezte államtitkárként.
Új ember lesz a kormányban Balázs Péter, Magyarország korábbi uniós biztosa, aki a külügyi (a vele készült interjúnkat lásd: "Ha Rasmussen és Obama egymásra talál", 2009. április 9.), míg Varga Zoltán az önkormányzati minisztérium élére kerül. Az Európai Parlamentbe igyekvő, az MSZP-lista első helyét elfoglaló Göncz Kinga helyére kormányváltás nélkül is új embert kellett volna találni, Balázs neve pedig már többször felmerült külügyminiszter-jelöltként az utóbbi években. Varga Zoltán Gyenesei Istvánt váltja: ez egyáltalán nem volt az MSZP ellenére, hiszen a Békés megyei politikus a szocialista frakció tagja. Bajnai kívánságlistáján ott volt még a szociális minisztérium is, melyet végül Herczog László, a tárca szakállamtitkára kapott meg.
Az SZDSZ kezdettől
nyíltan vállalta, hogy két embert mindenképpen le szeretne váltani: Draskovics Tibor igazságügyi és Szilvásy György titokminiszternek Gyurcsány Ferenccel együtt távoznia kell. Ezt az utóbbinál el is érték, ám helyébe Gyurcsány volt kabinetfőnöke, Ficsor Ádám került. "Mindkettőt nem adhattuk, különben is Draskovics a borsodi kapitánnyal való afférja ellenére szót ért a rendőrségi vezetőkkel, szükség lesz rá a vészterhes időkben" - mondta egy informátorunk. Más forrásaink szerint Draskovicsot nem kell félteni, mindig ügyesen helyezkedett; most is annak ellenére őrizte meg hivatalát, hogy mind a szocialista, mind a liberális frakció ferde szemmel tekint rá.
A MSZP-ben nemcsak az igazságügyi miniszternek, hanem Ficsor és Molnár Csaba előreléptetésének sem örültek túlzottan. Sokan úgy vélik, ők a bizonyítékai annak az összeesküvés-elméletnek, miszerint Gyurcsánynak továbbra is befolyása van a kormányzásra, mi több, Bajnait is ő találta ki. Ennek ellentmond, hogy Ficsorék sem kívülről jöttek, jó ideje tagjai a pártnak, évek óta keményen építkeznek vidéken. "A kancelláriát mindig az aktuális miniszterelnök preferenciái szerint alakítják ki, élére pedig mindig bizalmi ember kerül. Molnár kellően távol van a párt nagyágyúitól, nem kell tartani attól, hogy különféle részérdekeket csatornázna be" - jellemezte a 34 éves új kancelláriaminisztert egy név nélkül nyilatkozó kormányzati forrás. "Mindketten önerejükből lettek azok, akik, más kérdés, hogy a fiatal tehetségeket kereső Gyurcsány korábban a hónuk alá nyúlt" - állapította meg.
A legnehezebb feladatnak Kiss Péter integrálása bizonyult. Úgy tudjuk, Kiss nem ragaszkodott ahhoz, hogy posztot kapjon a Bajnai-kabinetben. Nehéz időszak jön, és szemben a párt második számú vezetőjével, a válságkezelésből várhatóan kimaradó Szekeressel, az MSZP ügyvezető alelnöke szakmai tudása alapján (szociális terület) csak olyan tárcát kaphatott volna, ahol akár meg is égetheti magát. Információink szerint az MSZP vezetősége ragaszkodott hozzá, hogy Bajnai alakítson ki olyan pozíciót a kormányban, melyen keresztül a megszorításokhoz nevét adó párt ráláthat a döntéshozatalra. A tárgyalásoknak többször is nekifutottak, végül Kiss a miniszterelnök politikai helyettese lett. Bár a kancellária éléről távozik, a társadalmi egyeztetésekért felelős tárca nélküli miniszterként befolyása lesz a szociális, az oktatási és az egészségügyi területre. "Fontos, hogy a következő hónapokban születő döntéseknek legyen baloldali karaktere. Jelezni kell, hogy miközben megszorítunk, elveszünk, ezt nem fűnyíróval tesszük, azért odafigyelünk a legelesettebbekre" - magyarázta egy szocialista forrásunk, hogy mi lesz Kiss politikai küldetése. A szocialisták szerint kifejezetten rosszul jött, hogy ebben a kérdésben csak ilyen nehezen, kemény alkudozások árán született döntés. Attól félnek, továbbra is fennmarad az a bizalmatlanság, amely korábban Gyurcsány és az MSZP kapcsolatát jellemezte.
