Környezetvédelmi CD-ROM közpénzen: Feledékenység

  • Szilágyi László
  • 2000. május 18.

Belpol

A Gordos Dénes (Környezetgazdálkodási Intézet, főigazgató-helyettes) által kibrusztolt Zöld Magyarország című sajtóorgánumról már volt itt szó (Civilek a pálya szélére!, MaNcs, 2000. március 16.). A lap kiadója (az impresszum szerint Eisen Kiadói Kft.) most egy CD-ROM-ot jelentetett meg, amely az ország nemzeti parkjairól szól (főszerkesztő Tardy János helyettes államtitkár, Természetvédelmi Hivatal). A Népszabadság információi szerint csak azt felejtették el, hogy a szerzők és az eredeti művek kiadóinak engedélyét beszerezzék, illetve hogy jogdíjat fizessenek nekik.
A Gordos Dénes (Környezetgazdálkodási Intézet, főigazgató-helyettes) által kibrusztolt Zöld Magyarország című sajtóorgánumról már volt itt szó (Civilek a pálya szélére!, MaNcs, 2000. március 16.). A lap kiadója (az impresszum szerint Eisen Kiadói Kft.) most egy CD-ROM-ot jelentetett meg, amely az ország nemzeti parkjairól szól (főszerkesztő Tardy János helyettes államtitkár, Természetvédelmi Hivatal). A Népszabadság információi szerint csak azt felejtették el, hogy a szerzők és az eredeti művek kiadóinak engedélyét beszerezzék, illetve hogy jogdíjat fizessenek nekik.

A CD-t közpénzből adták ki, hiszen a Környezetgazdálkodási Intézet rendelte és vette meg a kiadványt.

Tardy János helyettes államtitkár szerint a természetfotók a Conserving Hungary´s Natural Heritage című könyvből egyszerűen be lettek szkennelve, s ezek mellé szó szerint betették a nemzeti parkokról szóló füzetsorozat szövegét. A CD-ket egy szakmai rendezvényen osztogatták ingyen.

Az egyik érintett természetfotós itt jutott egy példányhoz, és meglepve tapasztalta, hogy saját művei is ékesítik a CD-ROM-ot. A Népszabadság szerint a Zöld Magyarország (ZM) első számához csomagolták volna mellékletként, aminek a cáfolatát most ideírhatnánk, ha az érintettek nem tiltották volna le saját nyilatkozatukat. Nyolc kép és három térkép megjelent a ZM-ben is, szintén engedély nélkül.

A CD terjesztését Tardy János azonnal leállíttatta. A fotósok fel vannak háborodva, és jogi lépéseket fontolgatnak. Eifert Jánost, a Fotóművészek Szövetségének elnökét kérték fel szakértőnek, aki személyesen nem érintett az ügyben. "Magánemberként mélységesen fel vagyok háborodva" - nyilatkozta a Narancsnak. Szerinte a szerzői jogi törvény elég egyértelműen fogalmaz. A legelső és legalapvetőbb dolog, hogy a szerzőktől és a kiadóktól előzetes hozzájárulást kell kérni: itt ez nem történt meg. Az ügyet bonyolítja, hogy az eredeti kiadó, a Természetbúvár Alapítvány leszerződött a szerzőkkel a másod-, illetve a harmadközlésre is, sőt már előkészületben van a magyar kiadás is.

Eifert János szerint legalább ilyen fontos, hogy feltüntessék az alkotók nevét, de itt ez is problémás. A fotósok szerint a CD-ROM nyitóképén szerepel egy egyszerű lista, hogy kiknek a képei láthatók az anyagban, csakhogy az egyes képek mellett/alatt nem olvasható, hogy ki a szerző, márpedig erre a fotósok általában kényesek. Tardy János neve sehol sem szerepel a CD-n, pedig azon túl, hogy chief editor, még fotói is jelentek meg rajta.

A harmadik - ez esetben nyilván a legfontosabb - ügy, hogy honoráriumot illik fizetni az alkotóknak. A fotósok kiszámolták, hogy 10 millió körüli összeg jönne ki, ha a ZM rendesen fizetne. Egyikük meg is kereste a kiadót, erre számla ellenében kiegyenlítették a tartozást. Sőt volt egy természetfotó-összejövetel, ahol a kiadó képviselője is megjelent, de a megegyezés elmaradt.

A profi természetfotósokat tömörítő naturArt közös fellépésben gondolkodik, Tardy János pedig az ügyben belső vizsgálatot rendelt el. A kiadót megkerestük, de a lapunknak adott nyilatkozatukat utólag visszavonták, nevüket és cégük nevét le se írhatjuk. Így csak a Népszabadságot idézhetjük: "Imre Mátyás azt is elmondta: a honoráriumok kifizetésére szánt összeg a lap rendelkezésére áll (Gordos Dénes, a lapgazda KGI igazgatóhelyettese szerint a szaktárca az idén 50 millió forinttal támogatja a Zöld Magyarországot), így megállapodás esetén azonnal fizetnek."

Szilágyi László

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.