Az Orbán-kormányok és az abortusz

Kötelesség és dicsőség

Belpol

A 2010 utáni Fidesz-kormányok a legszívesebben szigorítanák a terhességmegszakítások viszonylag megengedő szabályait, ám ez politikailag kockázatos húzás lenne. Ezért másképpen tartják napirenden a témát – ahelyett, hogy a nem kívánt terhességek megelőzésére keresnének valódi megoldást.

A nyár végén került nyilvánosságra, hogy a kormány módosítana a terhességmegszakítással kapcsolatos szabályokon. Azt, hogy puszta pletykánál többről van szó, mutatta az is, hogy a téma megjelent az Országgyűlés őszi jogalkotási programjában. A tervek szerint egy olyan törvényjavaslat keretében történt volna ez, amely az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú szabályokon változtatna. Sokan gondoltak szigorításra, főleg, hogy Dúró Dóra korábbi jobbikos, jelenleg független képviselő ismét benyújtotta azon javaslatát, amelynek értelmében kötelezni kellene az abortuszra váró nőket a magzat szívhangjának meghallgatására. Ebből nem lett semmi, és a jelek szerint a kormány is visszatáncolt a belengetett módosítástól – de lehet, hogy egyelőre csak kivár –, hiszen nemrég Rétvári Bence államtitkár a szocialista Bangóné Borbély Ildikó írásbeli (az illetékes miniszternek, Kásler Miklósnak feltett) kérdésére válaszolva kijelentette: a kormány nem gondolkodik az abortuszszabályozás módosításán.

Kevesen ellenzik

A rendszerváltás után több közvélemény-kutatás is foglalkozott a kérdéssel, és ezek világosan jelezték: a magyar társadalom többsége úgy látja, hogy a terhesség esetleges megszakítása a nő szuverén döntése. Ez a többségi vélekedés azóta sem változott, tavaly a Závecz Research felméréséből az derült ki, hogy a magyarok 78 százaléka gondolkodik így, és csak 19 százalék gondolja ennek az ellenkezőjét. (Nem meglepő adat, hogy az ellenzők között felülreprezentáltak azok, akik magukat vallásosnak tartják.) Vagyis egy szigorítási terv várhatóan igen heves társadalmi felzúdulással járna.

false

 

Fotó: MTI/Kallos

A terhességmegszakítás alapvető szabályait a magzati élet védelméről szóló 1992. évi 79. törvény szabályozza. „A hazai szabályozás nem túl szigorú, Európán belül a középmezőnybe tartozik” – mondja Zeller Judit, a TASZ Magánszféraprojektjének szakértője. A terhesség a 12. hétig szakítható meg abban az esetben, ha az alábbi feltételek közül valamelyik teljesül: a terhesség súlyosan veszélyezteti az állapotos nő egészségét, a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved, a terhesség bűncselekmény következménye, illetve ha az állapotos nő súlyos válsághelyzetre hivatkozik. Utóbbi jelenthet testi vagy lelki megrendülést, illetve valószínűsíthető társadalmi ellehetetlenülést. Ezenfelül időtartamra való tekintet nélkül megszakítható a terhesség, ha a várandós nő életét veszélyeztető egészségügyi ok vagy ha a magzatnál az élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség állna fenn. Amennyiben az állapotos nő válsághelyzetre hivatkozik, kérelmet kell benyújtania, és két tanácsadáson kötelező megjelennie a Családvédelmi Szolgálatnál (erről bővebben lásd: „Van, aki nagyon jól csinálja”, Magyar Narancs, 2004. március 11.); az első még anonim (a magzat megtartására próbálják rábírni a nőket), majd három nap kötelező várakozási idő után lehet csak menni a második beszélgetésre, ahol már kifejezetten a műtéti eljárásról adnak tájékoztatást. (Amennyiben a terhesség bűncselekmény eredménye, akkor elég egy beszélgetésen megjelenni.)

A törvényi szabályozás mai formájának bevezetését a kilencvenes évek végén heves politikai viták és egy híressé vált abortuszper előzte meg, míg végül az Alkotmánybíróság 1998-as határozata kimondta: a magzat nem jogalany. A nagy port kavart dávodi eset (lásd erről keretes írásunkat) nemcsak az alkotmánybírákat sarkallta arra, hogy pontosítsanak a jogi környezeten, hanem a képviselőket is. 2000-ben így született meg egy, a korábbinál szigorúbb szabályozás: bevezették a kötelező tanácsadások mai formáját, illetve úgy módosították a „súlyos válsághelyzet” definícióját, hogy az egyensúlyt teremt a nő önrendelkezési, személyiségi joga, valamint a magzati élet alkotmány által megkövetelt védelme között. Ez a védelem a gyakorlatban úgy teljesül, hogy a nőknek nem alkotmányos joguk az abortusz lehetősége. „A törvény – magyarázza Zeller Judit – egyszerre biztosítja a nők önrendelkezési jogát és védi a magzati életet is, de ezt úgy teszi, hogy a terhességmegszakítást feltételekhez köti.”

Manipuláció

Legutóbb 2011 környékén került elő ismét a terhességmegszakítás esetleges szigorítása, miután a Fidesz az Alaptörvénybe emelte, hogy a magzat életét a fogantatástól védelem illeti meg. „Ezzel nagy újdonságot nem mondtak, hiszen a magzatvédelmi törvény rendelkezik erről, de sokan ettől a gesztustól azt várták, hogy a kormány ezzel ágyaz meg az abortusz szigorításának” – idézi föl Zeller Judit. Ha törvényi következménye nem is lett a beillesztett mondatnak, a tudatformálásban azért részt vállalt a kormányzat: 25 millió forinttal támogatta egy vallásos alapítvány abortuszellenes plakátkampányát. A közterekre kihelyezett képeken egy magzat szerepelt, amely az anyjához intézi a következő mondatot: „Azt is megértem, ha nem vagy még kész rám… De inkább adj örökbe, hadd éljek!” A kampány heves reakciókat váltott ki, nőjogi szervezetek rámutattak, hogy az egész manipulatív és etikátlan, mert a plakát célja a bűntudatkeltés, és nem utolsósorban a terhességmegszakító nőket gyilkosnak állítják be. A Patent Egyesület akkori közleménye szerint az örökbeadás nem alternatívája az abortusznak, hiszen a terhesség egészségügyi kockázatokkal és testi változásokkal is jár, ráadásul sok nő annyira kötődik a megszületett gyermekéhez, hogy képtelen örökbe adni. Nem csak Magyarországon döbbentek meg a képeken, az ENSZ női jogokkal foglalkozó bizottsága, a CEDAW is kérdőre vonta a magyar kormányt, és afelől érdeklődött, hogy mit tesz a szexuális felvilágosítás érdekében. Erre az a válasz érkezett, hogy a családi életre való nevelés során szó esik a szexuális kultúráról is, ugyanakkor a magyar kormány álláspontja az, hogy felesleges kutatásokat végezni az örökbeadás negatív lelki következményeiről.

Noha az Alaptörvény említett módosítása óta nem történt szigorítás, az is világos, hogy ha nem jelentene nagy politikai kockázatot a terhességmegszakítás további korlátozása, a Fidesz-kormány gyorsan lépne – hiszen a születésszám növekedésének hajszolása érzékelhetően prioritás a kormányzat számára, például ez ügyben rég hallott mondatokra is ragadtatta magát néhány kormánypárti képviselő. („Mindent felülíró kötelezettségünk és kényszer, hogy több gyermek szülessen Magyarországon” – mondta például Selmeczi Gabriella.) A direkt szigorítást a kormányzat nem meri bevállalni, ezért egyéb módokon próbálja manipulálni és meggyőzni a társadalmat, hogy az abortusz alapvetően elítélendő be­avatkozás. Tavaly nagy visszhangot keltett, hogy a kormány többmilliárdos fejlesztési támogatást adott olyan kórházaknak, amelyek cserébe vállalták, hogy nem végeznek el abortuszt. Pár hónapja pedig Kásler Miklós, az Emmi minisztere kijelentette: ha nem lenne abortusztörvény, akkor ma már 20 millió ember élhetne Magyarországon. A KSH adatai alapján azonban az abortusz tiltása nem állítaná meg a népességfogyást: tavaly 28 500 abortuszt végeztek hazánkban, a népességszám pedig 59 ezerrel csökkent. A terhességmegszakítások száma egyébként 1995 óta folyamatosan csökken (abban az évben még
76 954 abortusz volt).

Prevenció

Abban mindkét oldal képviselői (magzatvédők, nőjogi aktivisták) egyetértenek, hogy az abortuszok számát csökkenteni kell – de hogy miként, arról már eltérnek a vélemények. Míg a magzati élet védelmét elsődlegesnek tartó abortuszellenzők úgy vélik, hogy a gyermek kihordása és annak felnevelése vagy örökbeadása lehet a megoldás, addig az abortuszt nem ellenző oldal úgy gondolja, hogy a nem kívánt terhességek számát kellene csökkenteni. „A nemzetközi kutatások eredményei alapján a szexuális egészség számos aspektusát tárgyaló iskolai modulok hasznossága bizonyított. Ezzel szemben az iskolai szexuális nevelés Magyarországon ma esetleges. (…) Az iskolai tantervekben a szexuális egészség témaköreinek oktatását stabilizálni kellene, tartalmát pedig tudományos tényekre és a szexuális önrendelkezés jogára alapozva függetleníteni az aktuális politikai hatalom reproduktív ideológiájától” – áll a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség 2014-es közpolitikai ajánlásaiban. A TASZ munkatársa szerint ezenfelül ingyenessé kellene tenni a különböző fogamzásgátló eszközöket, amelyek közül jelenleg egyet sem támogat anyagilag az állam. „Ugyan nem a prevencióhoz tartozik, de az abortusztörvény kapcsán érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a kormány miért nem engedélyezi az abortusztabletta alkalmazását” – mondja Zeller Judit. Az ellenérvek szerint a tabletta bevezetése népszerűbbé tenné az abortuszt, mivel sokan azt gondolják, hogy ezzel egyszerűbb megszabadulni a magzattól, és a műtéti beavatkozásnál kevésbé megterhelő. Ez azonban nem teljesen igaz, viszont tény, hogy kisebb a rizikó, mint a műtétnél, ezt támasztja alá a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium 2015-ös állásfoglalása is. (A tabletta alkalmazásáról és hatásáról részletesebben lásd: Illegalitásban, Magyar Narancs, 2006. december 14.)

Magyarországon 2012-ben regisztrálták az abortusztablettát, ám forgalomba hozatali engedélyt nem kapott, mégpedig meglehetősen fura indok miatt: hogy tudniillik a bevezetés hírére olyan vita alakult ki, ami nem rendezhető megnyugtató módon. A TASZ részletesebb szakmai indoklást követelt az egészségügyi államtitkárságtól, amit nem kapott meg, viszont két év után sikerült elérnie, hogy a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) nyilvánosságra hozza döntését, miszerint az abortusztabletta „terápiás hatásossága klinikailag is biztosított, és az előny/kockázat aránya kedvező. (…) A fentiek alapján a gyógyszer maradéktalanul megfelel (…) a jogszabályi előírásoknak.”

A dávodi eset

1998-ban a Bács-Kiskun megyei Dávodon egy 24 éves férfi teherbe ejtett egy 13 éves kislányt. A szülők a terhességmegszakítás mellett döntöttek és kérelemmel fordultak a bajai városi kórházhoz. A történtekről értesülve Kormos Miklós bajai lelkész megpróbálta lebeszélni a családot az abortuszról, eredménytelenül. A lelkész ekkor az Alfa Magzat-, Csecsemő-, Gyermek- és Családvédelmi Szövetséggel vette fel a kapcsolatot, amely a magzat védelmére hivatkozva arra akarta rávenni a családot, hogy a kislány megszülje a gyermeket. Az esetből végül bírósági ügy lett: a Bajai Városi Bíróság hatálytalanította a család abortuszra vonatkozó kérelmét, arra hivatkozva, hogy az alkotmány szerint az élethez való jogot abszolút védelem illeti meg. A döntéshozók jogalanyként tekintettek a magzatra, és az esetet kizárólag ebből az értelmezésből közelítették meg. A megyei bíróság azonban megváltoztatta az elsőfokú döntést, végül a kislányon elvégezték a műtétet, a Fővárosi Bíróság pedig jogerős ítéletben döntött úgy, hogy az Alfa Szövetség és a bajai lelkész indokolatlanul avatkozott a család életébe. A történtek után vita indult arról, pontosan hogyan kell értelmezni a törvényt (részletesen lásd: Jogi esetMagyar Narancs, 1998. április 2.), amely bár nem mondja ki, hogy a magzat jogalany, a szöveg szelleméből következhet az is – viszont abból, hogy az abortuszt bizonyos feltételek teljesülése mellett engedélyezi, mégis csak arra lehetett következtetni, hogy a magzat nem tekinthető személynek.

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.