Interjú

„Középre, tehát balra”

Máté-Tóth András vallástudós vallás és politika viszonyáról

Belpol

Hívő katolikus miniszterelnök-jelölt áll szemben a magát szintén keresztényként meghatározó kormánnyal. Van-e ennek bármi jelentősége ma Magyarországon? És vajon mit várnak a hívők a katolikus egyháztól, és az merre tart – és merre a pápa? A Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszéke és az MTA–SZTE „Convivence” Vallási Pluralizmus Kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk.

Magyar Narancs: „A politika vallássá válik, a vallás pedig politikai szenvedéllyé” – Joseph Ratzinger bíborosnak, későbbi pápának ezt az 1991-ből való mondatát idézte fel a minap a Facebookon. Mit jelent pontosan ez a mondat?

Máté-Tóth András: A bíboros a vallási dimenzió viszonylagossá tételének európai tendenciájára gondolt. Ratzinger felfogásában – ami egybevág a katolikus egyház társadalmi tanításával – a politika azért nem válhat vallássá, mert a politika az e világi dolgok elrendezésének művészete, a vallásból viszont nem lehet kihagyni az Istent. Az Isten pedig nem szorítható bele az e világi keretekbe. És ha a politika vallássá válik, akkor e világi célokat tesz abszolúttá. Ezzel az abszolút értékeket relativizálja: olyan gondolkodási, hatalmi mezőbe állítja, ahol már nincs korlát, az egyetemes értékek nem korlátozzák partikuláris érdekek érvényesítését. Erről szól ez a mondat.

Egyfajta politika valóban vallássá válik Közép-Európában is. Vallási jelleggel radikalizálódik, teljes életelkötelezettséget igényel, szinte fanatikus exkluzivizmust, a hasonló politikai táborba tartozókkal szembeni feltétlen lojalitást. Ennek az oka a történelmi örökség. A régió a nagy kulturális, gazdasági, katonai hegemóniák közé szorult, és ez évszázadokon át kollektív identitásbizonytalanságot fixált az emberekben. Bibó István kollektív társadalmi hisztériáról beszél, én sebzett kollektív identitásról. A mi országainkban Európa más kulturális régióihoz viszonyítva átlagon felüli az igény arra, hogy abszolút stabilitásokat találjon az ember, ezért kap vallási jelleget a politika, ezért válnak hitvallássá politikai tézisek, félistenekké politikai vezérek – legalábbis addig, amíg élnek.

MN: A rendszerváltáskor lehetett arra számítani, hogy a vallásnak az addiginál sokkal nagyobb szerep jut a mindennapi életben. Ez sem így teljesült. Vajon miért?

MTA: 1990 után az egyházakkal szemben nagyon erős volt a politikai várakozás. Valószínűleg azért, mert az egyházak a szocializmus idején nagyrészt ki voltak rekesztve a társadalmi nyilvánosságból, tehát tiszta kezűnek számítottak. Abban a néhány évben, amíg nem kezdődött el az egyházak javainak visszaadása, erős volt a beléjük vetett társadalmi bizalom. Ám mihelyt a közéletben szerepet vállaltak, az egyházakba mint intézményekbe vetett bizalom megzuhant. Pedig inkább passzív szereplés volt ez, arról esett szó, mit kell visszaadni nekik, és milyen törvény stabilizálja a működésüket. Szóba került a gazdálkodásuk is, tehát az egyház összekeveredett a pénzzel és a politikával, besorolódott a nagy közéleti aktorok közé, az Országgyűlés, a pártok, a hadsereg, a bankok, a média, a biztosító mellé. Ez a csalódás alaphelyzete.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.