Magyar Narancs: Játsszunk el a gondolattal, hogy az orosz–ukrán háború kitörésekor már az ön kormánya van hatalmon. Mit csinált volna másképpen, mint Orbán Viktor?
Márki-Zay Péter: Velem nem Putyin kesztyűbábja lenne a miniszterelnök, nem lenne ez a hintapolitika, nem keletre fordulnánk, hanem nyugaton lenne lehorgonyozva Magyarország hajója. Ez nagy különbség, hiszen Orbán Viktoron jelentős részben múlhatott, hogy egyáltalán kitört a háború, hogy Putyin elég magabiztosnak érezte magát Ukrajna lerohanására. Évek óta készíti ezt elő Európa és a NATO bomlasztásával, ebben pedig Orbán volt – ahogy mondani szokták – a hasznos idiótája. Megoszlanak a vélemények arról, mi történt volna, ha Orbán nem akadályozza Ukrajna EU- és NATO-csatlakozását. Van, aki szerint Oroszország nem tűrte volna, hogy egy NATO-tagállam legyen a szomszédságában, de erre rácáfol, hogy Észtország gond nélkül csatlakozott az EU-hoz és a NATO-hoz, pedig Oroszországgal szomszédos, és nagy létszámú orosz kisebbségnek is otthont ad. Ukrajnának a nyugati szövetségi körbe való felvételével talán el lehetett volna kerülni a háborút, de Orbán még két héttel az invázió előtt is megvétózta, hogy a NATO kibervédelmi segítséget adjon Ukrajnának.
MN: A kormány a kisebbségek oktatási jogait korlátozó ukrán nyelvtörvényre hivatkozott, és Ukrajna transzatlanti közeledésének blokkolása miatt az ellenzék sem bírálta a kormányt, csak a Momentumtól találtam olyan megszólalást, amely aránytalannak nevezte ezt a reakciót.
MZP: Nyilvánvaló, hogy a kárpátaljai magyarságnak is érdeke, hogy Ukrajna az EU tagja legyen, illetve, hogy a NATO megvédje őket. Felelőtlen ostobaság ezt a lehetőséget elvenni a kárpátaljai magyaroktól, még egyszer megbüntetni őket azért, mert egyébként Ukrajna a nyelvtörvénnyel bünteti őket. Orbán az ukrán EU- és NATO-csatlakozás blokkolásával akadályozta, hogy kárpátaljai testvéreink jólétben és biztonságban élhessenek – ez az én szememben hazaárulás. Szintén érdekes kérdés, miről tárgyalt Orbán Putyinnal három héttel a háború kitörése előtt. Azt hazudta, hogy békemisszióra ment, de elég megnézni Putyin testbeszédét, nyilvánvalóan nem a békéről beszéltek. Azóta egy volt lengyel miniszterelnök-helyettes arról nyilatkozott, hogy Putyin megpróbálta Orbánt és akár még a lengyeleket is bevonni az Ukrajna elleni háborúba.
MN: Ezt a felvetést hitelesnek tartja?
MZP: Logikusnak tartom, következik Orbán elmúlt 12 évéből, és nem akárki mondja, hanem egy volt miniszterelnök-helyettes.
MN: A lengyel kormány mostani hozzáállását látva nehéz elképzelni, hogy akár csak felmerült a bevonásuk a háborúba.
MZP: A lengyelekben aligha merült fel, ők nem is szolgálták az orosz érdekeket az elmúlt években, mint Orbán. Orbán esetében viszont, ha volt ilyen felkérés, az megmagyarázná, miért hagyta faképnél olyan fagyos hangulatban Putyin a február 1-jei sajtótájékoztatójuk után. A háború kitörése óta újabb szélkakasfordulatokat látunk. Az a miniszterelnök, aki annyiszor elárulta az EU-t és a NATO-t – autokrata diktátorok elleni nyilatkozatokat, szankciókat vétózott meg, beengedte az orosz kémbankot, Amerika helyett Oroszországnak adta ki a fegyvercsempészeket –, most újra megtalálta a Karmelita pincéjében az uniós zászlót, és annyi év bomlasztás után megint Nyugat-barát szólamokkal próbálkozik. Úgy tűnik, Orbán is belátta, hogy ez a helyes, bár sokat hezitált és közben összevissza hazudozott arról, hogy az ellenzék katonákat és fegyvereket akar Ukrajnába küldeni. Ez nem igaz, mi csak azt az elvet mondtuk ki, hogy Magyarországnak mindenben a NATO-val kell együttműködnie.
MN: Az azért különbség, hogy Orbán és Szijjártó kategorikusan, még egy ilyen irányú NATO-döntés esetére is kizárja a magyar fegyverszállítást Ukrajnába, míg az ön nyilatkozataiból azt lehet kiolvasni, hogy ha lenne NATO-döntés a katonai segítségről, abban Magyarország akár fegyverekkel is részt venne.
MZP: Soha nem mondtam, hogy Magyarországnak fegyvereket kellene adnia Ukrajnának, azt mondtam, hogy Magyarországnak mindenben a NATO-t és az EU-t kell támogatnia, mert Magyarország békéjét és biztonságát a NATO és az EU garantálja. Egy esetleges katonai segítségnyújtás lehetne kibervédelmi segítség is, amit Orbán korábban megtagadott. De a legérdekesebb, hogy Orbán maga szavazta meg a fegyverszállítást Ukrajnának, az ő beleegyezése nélkül az EU nem tudott volna ilyen döntést hozni. Csak azért hivatkozhat arra, hogy magyar fegyvereket nem szállítunk, mert azt mondja, hogy a magyar hadseregnek nincs felesleges fegyvere. Ő tudja, bár annyit én is látok, hogy a magyar hadsereg meglehetősen rosszul van felszerelve; amikor Hódmezővásárhelyről vezényelték ki a katonákat a keleti határra, volt olyan páncélozott jármű, amely nem tudta elhagyni a város határát. Ezzel együtt Orbán megszavazta a fegyverszállítást. Azt is mondta, hogy az országot háborús veszélynek tenné ki, ha rajtunk keresztül lehetne fegyvert szállítani Ukrajnának, majd aláírta, hogy Magyarországon keresztül lehet fegyvert szállítani.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
