Vakcinapolitika és a Covid-19 oltás

Közjó, amiből profitálunk

Belpol

A lakosság átoltása eminens államérdek, egy magyar gyerek például 11 oltást kap kötelezően a világ egyik legszigorúbb vakcinaprogramjában. De kötelezővé tehető-e a Covid-19 oltás?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Unió (EU) illetékesei a koronavírus elleni első vakcinák beadása után igyekeztek egyértelművé tenni, hogy az oltás nem lesz általánosan kötelező. Az egyes országoknak azonban a vírus hatástalanításához magas, mintegy 70 százalékos immunizációs szintet kellene elérni, ráadásul több helyen is alacsony oltási hajlandóság mellett; ez utóbbi Magyarországra is áll, de hasonló a helyzet Lengyelországban, Oroszországban, Olaszországban és Németországban. Adódik a kérdés: kötelezhet-e az állam, a munkáltató vagy az oktatási intézmény arra, hogy beadassuk az oltást? Hogyan érhető el az a népegészségügyi cél, hogy az emberek nagy számban be legyenek oltva? Először nézzük, hogyan és miért kerül egy oltóanyag állami terjesztésbe úgy, hogy annak elutasítása szankciókat von maga után.

Emberiség vs. fertőzések

A különösen veszélyes vírusok elleni vakcinaprogramok mintegy 150–200 évesek, céljuk az egyén egészségének, a közösség egészének, illetve a nem oltható veszélyeztetett csoportoknak a védelme – vagy a nyájimmunitás elérése, amihez kis túlzással minden oltható lakost oltani is kell. A 30 százalékos mortalitású fekete himlőt (variola) a 70-es évek végére végképp eltöröltük a Föld színéről, katonai laboratóriumokban és jégbe fagyott holttestekben fordulhat elő már csak.

A WHO következő kiszemeltje a járványos gyermekbénulás (polio), ennek a kiradírozását 1988-ban célozta meg a világszervezet, és azóta a betegség 350 ezerről évi pár száz esetre szorult vissza. A torokgyík (diftéria), a merevgörcs (tetanusz), a szamárköhögés (pertussis) és a kanyaró elleni védőoltásprogramok óvatos becslések szerint is mintegy 2–3 millió gyerekhalált előznek meg világszerte – nem véletlen, hogy a WHO 2019-ben a védőoltásokkal szembeni bizalmatlan magatartást az egyik legégetőbb közegészségügyi kockázatnak tekintette. Mivel a védőoltások költséghatékony és alacsony kockázatú megoldást nyújtanak legalább egy tucat megbetegedésre, az országok saját vakcinaprogramokkal és oltásszabályozással igyekeznek maximalizálni az átoltottsági szintet.

A 14 év alattiaknak kötelező oltásokat írnak elő a világ országainak mintegy felében, korlátozva az egyén önrendelkezését, testi integritását és a szülői jogokat. Az országok kétharmadában szankciókat is kilátásba helyeznek az oltatással elmaradó szülőkkel szemben. Az országok szabadon döntenek arról, mely védőoltások legyenek kötelezők, ajánlottak vagy támogatottak. Magyarországon a szabályozás kiterjedt és szigorú: születéskor kötelező a gümőkór (tuberkulózis) elleni, kisgyermekkorban a diftéria, a tetanusz, a szamárköhögés, a járványos gyermekbénulás, a B típusú influenzabaktérium, a pneumococcus, a kanyaró, a mumpsz, a rubeola és a bárányhimlő (varicella) elleni védőoltás, a HPV-vakcina pedig ajánlott és ingyenes a 12 éves lányoknak. A beadás alól a szülő mentesítést kérhet az illetékes népegészségügyi hivatalnál, de ennek oka csak az egészségügyi állapot lehet. Ha a gyerek nem kap meg egy kötelező oltást, a szülőt népegészségügyi bírság és szabálysértési bírság sújtja, és a gyerek veszélyeztetése miatt az illetékes hatóságok elrendelik a gyerek védelembe vételét is – innen a szülőknek minimum egy évig együtt kell működniük a kirendelt családsegítővel. Végső esetben a gyerek emiatt ki is emelhető a családból.

Szintén a kötelezettségre és a szankciókra épít a szlovén, a cseh, a szlovák, a lengyel, a 2017/2018-as szigorítás óta a francia és az olasz szabályozás is. De például a bárányhimlő elleni oltás csak Magyarországon és Olaszországban kötelező, Európa nagy részén még az ajánlottak között sem szerepel.

A spektrum másik végén a megengedőbb szabályozások állnak: az Egyesült Királyságban, Svédországban, Spanyolországban, Romániában, Németországban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Oroszországban nincs állami vagy szövetségi szinten kötelezővé tett védőoltás, de az esetek többségében a megfelelő immunizáltságot az óvodába, illetve iskolába járás feltételeként szabják meg. Több amerikai és kanadai állam is engedékenyebb a kivételek megállapításában: nemcsak egészségügyi indokokat, hanem lelkiismereti vagy vallási okokat is elfogadnak. Más országokban az oltatlanság következménye enyhe, például az, hogy járványok idején nem engedik be az intézménybe a gyereket. Ausztráliában nem szabálysértés az oltás megtagadása, ám ugrik a családi pótlék a No Jab, No Pay (nincs szuri, nincs pénz) program szerint.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.