A területi közigazgatásban dolgozók szűrését és a home office bevezetését kérik a szakszervezetek

  • Bányai György
  • 2020.11.30 19:48

Belpol

Az esetek többségében megbetegedésük eltitkolását várják el a területi közigazgatásban dolgozóktól főnökeik, követelik a munkába járást és „fenyegető magatartást tanúsítanak” velük szemben. Egyebek mellett ezt tudatják Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek írt levelükben a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ), illetve a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének (TBDSZ) elnökei. A helyzet rendezését kérve a rendszeres tesztelést és a százszázalékos táppénzt is sürgetik.

Boros Péterné, az MKKSZ és Taskovics István, a TBDSZ elnöke úgy fogalmaz a november második felében írt levélben, hogy „a területi közigazgatásban nem született egységes központi szabályozás a dolgozók védelmére”. Mivelhogy az eltérő előírások miatt „az esetek többségében az érintett kollégák munkahelyi vezetői semmilyen intézkedést nem tartanak be, ha kérdőre vonják őket, akkor vagy úgy reagálnak, hogy nem kaptak iránymutatást arra vonatkozóan, mit kell tenniük ilyen helyzetben, vagy fenyegető magatartást tanúsítanak, és a megbetegedés eltitkolását, a munkahelyen való megjelenést várják el a munkatársaiktól.” Ráadásul sok helyütt a minimális védelmi megoldásokat sem alkalmazzák.

Kiszolgáltatott dolgozók a területi közigazgatásban

„Sorra érkeznek hozzánk a panaszok, hogy akik a közigazgatásban ügyfelekkel foglalkoznak, még mindig ki vannak téve a fertőzésveszélynek. Ezért követeljük, hogy ahol nincs plexifal az ügyintéző előtt – nagyon sok helyen vidéken, a területi közigazgatás jelentős részében a járási hivatalok állomásain –, szereljék fel” – mondta a Narancs.hu-nak Boros Péterné. "Egyúttal kezdeményeztük Gulyás Gergelynél, hogy a munkájuk során külső személyekkel, ellátottakkal közvetlenül érintkezőket is rendszeresen teszteljék.” A szakszervezeti elnök jelezte, nagyon helyes, hogy szó van az oktatási intézményekben, a szociális szférában és az egészségügyben dolgozók szűréséről, ugyanakkor azokat nem szűrik, akik ennek a feladatnak a szervezésében, ellátásában közreműködnek. Ez a munka ugyanis, vagyis a szűrések szervezése a területi közigazgatásban dolgozókra hárul.

Boros Péterné ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy november 19-én "szép csendben" megjelent egy kormányrendelet, miszerint „a fővárosi és megyei kormányhivatalok feladata az egészségügyben, a nevelési és oktatási, valamint a szociális intézményekben dolgozók teszteltetésének megszervezése és elvégzése, ehhez gépjárművet, gépjárművezetőt és adminisztrátort biztosítva”. Nem is mulasztja el megemlíteni a szakszervezeti levél: „Tehát nemhogy visszább szorítaná a kormány a kívülről érkező lehetséges veszélyt, még fokozza is azzal, hogy a munkatársakat a legfertőzöttebb helyekre vezénylik ki." Az érdekképviseleti vezetők arra is felhívják a figyelmet, szintén kimaradnak a tesztelésből a takarítók és a közfoglalkoztatott munkavállalók, a karbantartók és a házi segítségnyújtásban dolgozók. Az ebben a munkakörben dolgozók naponta 10-14 személyt keresnek fel az otthonukban, emellett naponta többször mennek az ellátottak érdekében boltba, gyógyszertárba, postára, orvosi rendelőkbe.

Ugyanakkor az is tapasztalható a szűrésbe már bevont különböző foglalkozási csoportokba tartozóknál, hogy nem mindenki meri teszteltetni magát, nehogy akár tünetmentesen is betegállományba kerüljenek, netán hetekre. „Szakszervezetünk már tavasszal konkrét javaslatot készített a százszázalékos táppénzre vonatkozóan" – mondja Boros Péterné. "Okkal feltételezhetjük, hogy akik a munkakörükbe tartozóan fizikai kontaktusba kerülnek másokkal, gyakrabban vannak a fertőzésnek kitéve. De hát eleve: milyen dolog az, hogy az állam – esetükben munkáltatóként is – nem akarja a munkavállalónak ezzel kapcsolatos keresetkiegészítését pótolni?  Elképesztőnek és embertelennek tartom ezt” – fűzte hozzá az MKKSZ elnöke.

A home office a mai napig nem valósult meg

A home office-t is felemlegeti a két szakszervezet közös levele: „a szakrendszerek ilyen jellegű fejlesztése manapság már olyan egyszerű feladatot jelent, mint egy e-mail elküldése vagy fogadása”, és hogy ennek nyolc hónap alatt el kellett volna készülnie. „Az MKKSZ az úgynevezett akciószövetségbe tömörült szakszervezetekkel együtt a home office kezdeményezője volt, még márciusban. És komplexen gondolkodunk" – tekint vissza a tavaszi etapra Borosné. "Miközben figyelmeztettük a kormányt, hogy az ügyfelekkel közvetlenül találkozó közszolgálati dolgozóknál a fokozott veszély nincs beárazva, s nincs is benne a fizetésükben, s kértük, legyen beépítve járandóságukba egészségkockázati pótlék, érzékeltük azt is, mennyire lényeges és szükséges, hogy a kormány mint munkáltató ilyen időszakban a fizikai kontaktusból vonja ki mindazokat, akiket lehetséges egyáltalán. Most is tettünk ezt elősegítő javaslatokat. Fontos lenne a kormány részéről az informatikai rendszerek felhő alapúvá alakítása és levédése, hogy minél több ember otthon maradhasson, ha egyébként neki más, a munkakörébe tartozó teendőihez nincs szükség személyes jelenlétére. Ezt már rég meg lehetett volna oldani” – sorolta Boros Péterné.

A home office-nak valamilyen formában a Munka törvénykönyvébe illesztése is függőben van. Júliusban kezdték mondogatni, hogy meglesz. Augusztus végén azt, hogy pár hét múlva. Ennek dacára vészhelyzeti kormányrendelet szabályozza. Ez azonban a közszférára alapvetően úgysem vonatkozik, legfeljebb itt-ott, részlegesen.

„Az MKKSZ a humán közszolgálatban érdekelt" – magyarázza a szervezet vezetője. Hozzátette, "mintegy hatszázezer ember tartozik ide, tíz nemzetgazdasági ágazatban vagyunk jelen. Ebben huszonnyolcféle munkajogi jogállás van. Ez a mi sajátosságunk. Persze van a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó kollégánk is, nem a jellegadó, hanem a kiegészítő vagy kisegítő munkakörökben, többek közt a közfoglalkoztatottak. Ám az a kódex nem irányadó jogszabály nagyon sok területre. A közalkalmazottakéra például egyáltan nem, a kormányzati tisztviselőkére sem, és a köztisztviselőkére sem. Azt látjuk, hogy a minisztériumok szintjén, nem mindegyikben, de azért alkalmazzák a home office-t, azonban mivel nincs szabályozva, ez egy ilyen bujtatott módon, saját elképzelés szerint zajlik.”

Emlékezetes: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter horvátországi luxusjachtozása után, még augusztus végén tette azt a kijelentést, hogy minisztériumában nem engedélyezte és nem is fogja engedélyezni az otthonról történő munkavégzést. Egyben kirúgást ígért azoknak, akik home office-ból szerettek volna dolgozni a járvány alatt. „Az ő mondatai a szemléletét tükrözik: hogy milyen kormányban van, és milyen annak a szemlélete" – mondja Boros Péterné. Úgy vélte, nem visszafelé kellene gondolkodni vagy haladni az időben, hanem a beosztottakra figyelve fel kellett volna készülni a járványhelyzetre. "Míg Németországban réges-régen megalkották ezeket a szabályokat, Ausztriáról nem is beszélve, addig Magyarországon, legutóbb, októberben, amikor az országos közszolgálati érdekegyeztető tanácsban leültünk tárgyalni, a kormány azt mondta, ők nem akarnak ebben gondolkodni. Akkor most mi mit tegyünk? Egyszerűen szerepzavarba kerülnek, mert a munkáltatást mi nem a politika oldaláról közelítjük meg. Nem mernének ilyeneket mondani, ha a kormánynak egyébként nem lenne ilyen lekezelő, erőfitogtató, megfélemlítő a magatartása" – emlékeztetett a szakszervezeti vezető. Egyébként úgy vélte, Szijjártónak az a mondata, hogy "szakszervezetesdit eddig sem játszottunk a külügyminisztériumban, ezután sem fogunk", szembemegy az alaptörvénnyel és az európai jogszabályokkal.

Neked ajánljuk