Miután az m2 a Hotbirdről véglegesen az Eurobird 9A-ra költözött, a Magyar Televízió (MTV) a közeljövőben az m1-et és körzeti adóit is fellőheti a világűrbe. Időközben a Duna Televízió is kiírta műholdas közbeszerzési eljárását úgy, hogy abból világos: a Hotbirdön maradna. Az MTV szerint "abszurd helyzet lenne, ha a két közmédium külön műholdra kerülne". A Duna viszont azon van, hogy "külföldi nézőink költségtöbblet nélkül nézhessék adásunkat, és hogy átállásunk a szolgáltatóknak is zökkenőmentes legyen" - mondta lapunknak Szekeres László, a Duna televízió gazdasági alelnöke.
Ami a szeptember 18-án aláírt MTV-s műholdszerződést illeti, "nem elhanyagolható tény, hogy feleannyiért,
évi 600 millió forinttal kevesebbért
az eddigivel azonos kapacitású transzponderhez jutottunk" - tudtuk meg az MTV Intézményi Kommunikációs Sajtóirodájától. Az eddigi műholdszerződés mögött a Hunsat és az Antenna Hungária állt, a most győztes konzorciumot az Eutelsat SA, a Magyar Telekom Nyrt. és az eVision Kft. alkotja. A kirívóan magas áresés oka egyrészt az, hogy az Eutelsat privatizációját követően a forgalmazó Hunsatnak jutó pénzösszeg kikerült a rendszerből; másrészt az, hogy "az európai műholdstruktúrában a vezető pozíciókat az Astra és a Hotbird birtokolja, ezért ezek a legkeresettebbek és legdrágábbak, míg az Eurobird pontosan ugyanolyan földrajzi lefedettséggel, mint a Hotbird, még dolgozik a népszerűségéért, és elsősorban Közép- és Kelet-Európának biztosít költséghatékony megoldást" - vázolja a helyzetet Dobák József ipari híradás-technikai szakértő, nevetségesnek nevezve azon kifogásokat, melyek szerint az Eurobird "félreeső" és "unalmas". Az Eurobird eredetileg Hotbird-műhold volt, most kétéves, és 13 évig még biztosan kitart (a műholdak élettartama nagyjából 15 év, a műholdszerződések ezért 6-12 évre szólnak).
Mivel az MTV teljes transzponderre írta ki a tendert, felröppent, hogy a Duna Tv-t is örömmel várják, mert van helyük bőven. Az ötlettel Vigh Zoltán, a Digitális MTV-igazgatóság akkori igazgatója rukkolt elő még áprilisban, nem sokkal a közbeszerzési eljárás kiírása előtti kuratóriumi ülésen, azzal az óvatos kitétellel, hogy "ezt csak ebben a körben mondaná el, a Duna Tv előtt nem biztos, mert ők ezt nem feltétlenül szeretik hallani". Igaz, öt perccel azelőtt még arról számolt be, mennyire pozitívan sikerült a megbeszélés Szekeres Lászlóval, a Duna Tv gazdasági alelnökével és Bognár Mihállyal, a Duna Tv műszaki igazgatójával arról, "hogy próbáljunk közös műholdon, de nem közös transzponderen maradni". A Dunánál ellenben állítják, hogy bár valóban megkereste őket az MTV, a találkozó nem volt hivatalos, és utána is csak e-mailben tettek ajánlatot, jóval a közbeszerzési eljárás eredményhirdetése után, ráadásul nem közös műholdon maradásra, hanem arra, hogy felesleges kapacitásaikat tőlük béreljék. A válasz nem volt egyértelmű, hiszen a közbeszerzési eljárást nekik is le kell folytatniuk, és a felajánlott kapacitás sem lenne elég - és afelől is érdeklődtek a királyi tévénél, tudják-e, kinek milyen jogosultsága van műholdas sugárzásra. "Az MTV olyan dologra pazarolja az állam pénzét, ami törvényileg nem feladata - sérelmezik a Dunában. - Érthetetlen, miért van szüksége az MTV-nek egy teljes transzponderre, miközben nekünk egy fél is bőven elegendő, amellett, hogy mi nem két HD, hanem egy SD és egy HD minőségben gondolkodunk" - így a Duna, ahol felemlítik az elmúlt évek műsorterjesztési költségeit is: míg az MTV évente hét-, addig a Duna cirka kétmilliárdot költött erre. Másképp látják ezt a királyi tévénél, ahol megtakarításról beszélnek. A jövő évi költségvetési tervezet szerint ugyanis azt az összeget, amelyet a közmédiumok együttesen megtakarítanak a műsorterjesztés költségén, a kormány a kasszájukba utalja vissza, hogy azt szervezeti átalakításra és műszaki-technikai fejlesztésre fordíthassák. "Az MTV már megtakarított a műholdszerződéssel, így ha a Duna Tv drága műholdon marad, akkor ezzel a többi közmédium egyik pénzügyi forrását szűkíti (megközelítőleg 4 milliárd forinttal a 12 év alatt)" - érvel az MTV sajtóirodája.
"Bár jelen helyzetben ez már csak elvi megközelítés, de a médiatörvény, a digitális műsorszórásról szóló törvény és a Duna Tv alapító okirata szerint csak a Duna jogosult újabb 6-12 éves műholdas sugárzásra. Ráadásul annak idején a műholdjogot az m2 csak azért kapta meg, mert nem volt elég hely az analóg rendszerben, ami viszont a földi digitális sugárzás mai szintjével már nem jelent akadályt" - filozofál Szekeres László. Annak érdekében, hogy tisztázza, ki jogosult műholdas sugárzásra, a nemzet televíziója még júniusban levelet írt Szili Katalinnak, Varga Mihálynak, Pető Ivánnak és az Országos Rádió és Televízó Testületnek (ORTT). Válaszként azt kapták, hogy egyeztessenek - de hogy mikor, arról már nem esett szó. Mindeközben az ORTT szeptember 16-án kiadta határozatát az MTV hasonló kérdést firtató beadványára, mely szerint nem testületi hatáskörük annak eldöntése, hogy a Magyar Televízió milyen terjesztési módot választ, és a törvény az m2-re nem határozza meg a terjesztés módját. "A médiatörvény igen zavarosan szabályozza, hogy a '96-ban kialakított közszolgálati struktúrát ki, mikor és milyen módon alakíthatja át - mutat rá Polyák Gábor médiajogász. - Az ORTT ebbe legfeljebb tízévente szólhat bele, ám mint a gyakorlat mutatja, ezt máskor is megteszi."
Van még egy gyenge pontja
az m1 műholdas sugárzásának, mégpedig a műsorok jogdíja; szakmai berkekben terjed, hogy emiatt az m1-et titkosítva akarják fellőni - hallottuk. Ha titkosítani nem is, de kódolni fogják a jelet az iszonyatos jogdíjat követelő műsoroknál, azaz Magyarországon kívül a "napi adásidő meghatározó hányada kódolatlan lesz, míg ha bekódolják, egyszerűen nem lesz kép" - magyarázta Vigh a kuratóriumnak, ahol a tagok annyira belemélyedtek a kérdezősködésbe, hogy végül kibukott: azért itthon csak-csak lehet kódkártyát kapni, sőt az m1-et évek óta sugározzák szlovák és román kábelszolgáltatók.
A köztévék közötti feszültséget valójában a pénzügyi aránytalanság magyarázhatja, illetve az, hogy az MTV az elmúlt hónapokban többször "megkérte a Duna kezét". Az elképzelt egyetlen nagy köztévében megmaradna a négy csatorna (m1, m2, Duna és Duna Autonómia) önálló arculata, de a szerkesztőségi és gyártókapacitás, valamint a létszámleépítés révén megtakarítást érhetnének el. A Dunának az ellen semmi kifogása, sőt üdvözölné, ha a két közmédium fejlesztési alapot hozna létre a műszaki költségek csökkentésére, ám a közös pénzügyi gazdálkodástól borsódzik a hátuk. "Évek óta nullszaldós gazdálkodásunkat veszélybe sodorná egy likviditási gondokkal küzdő intézménnyel való összevonás. Másrészt félő, hogy elvesznének a minket meghatározó műsorok, például a más televíziókban mostohán kezelt dokumentumfilmek, az európai játékfilmek, a rendszeresített színházi közvetítések, továbbá a világ összmagyarságát összekapcsoló műsorok" - foglalja össze érveiket az egységesítés ellen Szekeres.
Azt a fölvetést, hogy a költségvetési törvényjavaslat jövő évi 9,45 milliárdos elvonása az MTV-től, illetve a júniusban szőnyeg alá söpört médiatörvény-tervezet (melyet az új kormányzati ciklusban vesznek elő újra) az összevonás előjele, a Dunánál nem látják megalapozottnak. "Nem fenyeget minket veszély, de tény: 15 éve arra várunk, hogy a finanszírozás normatív és feladatokhoz szabott legyen, szemben az elmúlt tíz év gyakorlatával: különtámogatásként az MTV-nek közel 100 milliárdot, míg nekünk 1,2-et utaltak ki."
A földi analóg sugárzást elvben 2012-ben lekapcsolják, hogy helyét a jobb minőségű földi digitális sugárzás vegye át. Utóbbi pozitívuma, hogy ingyenes - de azért az analóg végleges elhagyása nem lesz zökkenőmentes. Az előfizetők zömének kábelt és antennát kell cseréltetnie, míg az eddig ingyen tévéző háztartásoknak (a felmérések szerint 800 ezernek) set top boxot kell beszerezniük. "A digitális átállás után a határközeli területeken nem lesz fogható az m1 műsora, de ez részben igaz belföldön is: hiába van ma elméletileg 60 százalékos digitális lefedettség az országban, a vétel az 'ellátott' területeken is sokszor lehetetlen" - mondja az MTV sajtóirodája. Legtöbbünkhöz (nagyjából 2,5 millió háztartásba) egyébiránt kábelen jön a mindennapi betevő - ám a nyerő mégiscsak a műhold, mert egyrészt óriási területi lefedettséget biztosít jó minőségben, másrészt nélküle nem tudná honnan venni a jelet a kábelszolgáltató.
A két hete megjelent Duna Tv-s közbeszerzési kiírás egyértelművé tette, hogy ragaszkodik a Hotbird műholdhoz, ott látja biztosítottnak a nézhetőséget és a frekventáltságot. "Sokkal fontosabb, hogy megtaláljanak minket, mint hogy olcsóbb legyen a szolgáltatás" - indokolják bírálati szempontjaikat, melyek azonban szakmai szemmel nem állják meg a helyüket, ugyanis "egyrészt a kábelszolgáltatók és az egyéni előfizetők zöme az m2 miatt már átállt az Eurobirdre, másrészt semmivel sem nehezebb 'megtalálni', mint a Hotbirdöt". Első körben a Közbeszerzések Tanácsa visszaküldte a felhívást hiánypótlásra, mivel azt túlzottan szubjektívnek ítélte (előbbit a Duna TV megerősítette, utóbbit cáfolja, mondván, "a szerkesztőbizottság soha nem minősít, így a szubjektív jelzőnek nincs valós indoka, hiszen betartottuk a törvényi előírásokat"). A következő körben jóváhagyta úgy, hogy a pontszerzési versenyben 20 százalékos előnnyel indul a Duna jelenlegi műholdja. Ez ugyanis az egyetlen, amelynél a "meglévő kültéri eszközök beállításain nem kell változtatniuk sem az egyéni előfizetőknek, sem a kábelszolgáltatóknak". "Amennyiben a Duna Televíziónak fontosabb a jelenlegi műholdon maradás, akkor a kiírás jogszerűnek tekinthető, bár a tényleges versenyhelyzetet korlátozza. Közismert ugyanis, hogy a Hotbird Európa egyik legdrágább műholdja"- érvel az MTV, és hozzáteszi, hogy az ő eljárásukban a régi pozíció megtartása nem volt értékelési szempont, "ugyanis fontosabb volt az adóforintok hatékonyabb elköltése, mint a műholdpozíció megtartása - nagyjából kétszeres áron". (Úgy tudjuk egyébként, hogy többen is sérelmezik a Duna kiírásának elfogultságát, és fontolgatják, hogy tájékoztatják a Transparency Internationalt is.)
És hogy mennyiben szívatja
meg egy műholdváltás a kábelszolgáltatókat meg a lakosságot? Ami az antennásokat illeti, elég, ha felmásznak a tetőre, vagy létrára állnak, hogy antennájukat a megadott pozícióba fordítsák. Az is megoldás, ha ötezer forintért dupla vevőfejbe ruháznak be, mert így nem vesztik el a megszokott adókat. Azok, akiknek kábeltelevíziós, IPTV-s vagy műholdas előfizetésük van, ülhetnek karba tett kézzel, szolgáltatójuk mindent elrendez. Ebből viszont az is következik, hogy a kábeltársaságok egy részét határozottan kellemetlenül érintette az MTV költözése: ha nem volt antennájuk az Eurobird 9A-ra, fejállomásonként (amiből 1650 van) több tízezer forintjukba került a váltás. Rajkai László, a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség elnöke szerint az m2 körüli műholdhelyzet a kábelipar egyetértése nélkül alakult ki, amit ők sérelmesnek tartanak, ám ez már történelem: az MTV megkötötte a hosszú távú szerződését, kiépülőben vannak az új antennák. "A kábelszolgáltatók érdeke az lenne, hogy ugyanazon a műholdon legyen az összes közszolgálati televízió, de semmiképpen ne váltson olyan műholdra, ami újabb vevőantennák kiépítését követeli; továbbá olyan műholdra költözzön, ahol minél több magyar nyelvű csatorna található." Bár a Duna kiírásában utóbbi szempont nem szerepel, pozitívumként kiemelik, hogy műholdváltás esetén ötvenezer eurós reklámkampányra kötelezi a győztest. "Helyénvaló, hogy a nyertes segítse a nézők tájékoztatását az átállásról - így Rajkai -, ugyanakkor javasoltam volna ezt mindenkire kötelező feltételként kiírni, mert mindenképpen lesz változás a műszaki paraméterekben az analóg-digitális átállás miatt."
Ami biztos: a Dunánál nem voltak könnyű helyzetben a kiírás megfogalmazásakor: ha a Hotbirdnek kedveznek, kétszer annyi közpénzt költenek el; ha a kábelszolgáltatók által is támogatott Eurobirdnek, az úgy tűnhet, hogy bedobták a törülközőt az MTV előtt; ha a Thort, az Astrát vagy a Siriust favorizálják, újabb átállítási költségeket generálnak mind a lakosságnak, mind a kábelszolgáltatóknak. Hogy ki marad november végére versenyben, még kérdés: mindenesetre az MTV reménykedik. "Amennyiben a Duna Televízió vezetése (vagy a finanszírozó Országgyűlés) belátja, hogy a nézők érdeke a közös magyar égi pozíció, a kiírás, az értékelési szempontrendszer módosítható." A királyi televízióban úgy vélik, csak a közös műhold garantálja a nézők megmaradását. "Ki gondolhatja, hogy a négy magyar közszolgálati csatorna kedvéért két önálló antennát fognak felszerelni az emberek?" - teszi fel a költői kérdést a sajtóosztály. "Az MTV nem segíteni akarja, hanem magával rántani a Duna Tv-t" - állítják a nemzet televíziójánál, ahol elképzelhetőnek tartják, hogy az élet felülírja vágyaikat, és "az az előny, amit a Hotbirdnek adunk, az árkülönbség miatt nem lesz elég a győzelemhez".
Eligazító
Transzponder: a műholdakon lévő cella, amely a felküldött mikrohullámú jeleket egy másik frekvencián felerősítve visszasugározza.
Lefedettség: az a földrajzi terület, amelyen a műholdas jelek megfelelő minőségben továbbíthatók vagy vehetők a helyesen megválasztott méretű földi állomások segítségével.
SD-HD: míg az SD 576x720, addig a HD-s felbontás 1080x1920 képpontot használ, így a 4:3-as helyett 16:9-es lesz az adás, és lehetőséget ad 5.1-es hang sugárzására.
Műholdas műsorszórás: földi típusú antennákkal nem lehet gazdaságosan nagy helyre műsort továbbítani, ezért azokkal célba veszik a műholdak antennáit, amely a jeleket visszasugározza a Földre (rádió és mikrohullámú frekvenciát használva), de már szétszórva.
Analóg földfelszíni műsorszórás: a jeleket hagyományos módon továbbítják az adótoronyból a tévékészülékekbe, azaz a vételt földi antennával oldják meg. Antennával hazánkban kb. 800 ezer háztartásban néznek tévét, és három adót lehet így fogni.
Digitális földfelszíni műsorszórás: az analóg jelből másodpercenként sok tízezer mintát vesznek, majd az információkat bináris számokká konvertálják: ez lesz a digitális jel. A digitális tartalom sokkal kevesebb helyet foglal, ezért "sávokra" lehet osztani - ez a multiplex technika, amely nagyobb csatornaválasztékot és jobb képminőséget biztosít. Vételükhöz speciális készülékekre vagy set top boxoknak nevezett jelátalakítókra (illetve a számítógépeknél tévékártyára) van szükség.
