Magyarországon vannak olyan projektek, amelyekkel hazánkban is legalább olyan esélyekkel lehet világszínvonalú eredményeket elérni, mint külföldön – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME).
Krausz Ferenc szombaton vehette át a Műegyetem Neumann professzori címét.
A Nobel-díjas fizikus a BME hallgatóinak tartott előadásában részletesen beszélt a betegségek korai kimutatására irányuló vizsgálatok kifejlesztését célzó, a Magyarországon működő Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központban (CMF) zajló munkáról. Az MTI tudósítása szerint a központ ügyvezetője és tudományos igazgatója azt is elmondta, hogy a Health for Hungary – Hungary for Health (H4H) elnevezésű programban 10 éven keresztül mintegy tizenötezer önkéntestől gyűjtenek vérmintákat, hogy monitorozzák egészségi állapotuk alakulását, az esetleges betegségek kialakulása pedig kimutatható és nyomon követhető legyen. Az előadáson szó volt arról, hogy kutatásaik a rákkutatást is segítik, bár elsősorban nem a daganatos betegségek állnak azok fókuszában.
Krausz Ferenc az előadást követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Magyarországon is vannak tehetségek, csak arra kell nagy hangsúlyt fektetni, hogy ha külföldre mennek, vissza is térjenek. Elmondta, a Kutatási Kiválósági Tanáccsal, amelynek elnöke, olyan programokat dolgoznak ki, amelyek kifejezetten arra irányulnak, hogy magyar kiválóságokat hozzanak vissza Magyarországra. Hozzátette, nem az a probléma, hogy elmennek a kutatók az országból, hiszen tapasztalatszerzésre szükség van. Az a fontos, hogy vissza is jöjjenek.
A Telex beszámolója szerint arra a kérdésre, hogy mit gondol a Budapesti Műszaki Egyetem jelenlegi pénzügyi helyzetéről, Krausz Ferenc azt mondta, a kérdés túl komplex ahhoz, hogy néhány rövid mondatban meg lehessen válaszolni. „Szeretném, hogy minden magyar felsőoktatási intézményben a legideálisabb körülmények között működhessen az oktatás, és ez alól a BME sem kivétel, ami az ország egyik legjobb egyeteme” – mondta a kutató, hozzátéve: „Sajnálom, ha ez jelenleg nem így van.”
A lap azon kérdésére, hogy a fiatal kutatókat milyen helyzetbe hozza, hogy az egyetemek „alapítványosítása” miatt elesnek a Horizon- és Erasmus-programoktól, azt mondta, tragikus a helyzet, ami hosszú távon nyilván nem tartható fenn. „Bizakodom, sőt meg is vagyok győződve, hogy hamarosan meg fog szűnni ez az állapot, maximum egy-két év alatt, ha másképp nem, bírósági úton. A magyar rendszer teljesen rásimul a Nyugat-Európában használatos rendszerre, ugyanaz a működési elv.
Ez az eredménye az Európai Unió kettős mércéjének velünk szemben, nem csak ebben a tekintetben.”
A tanárok helyzetéről szólva a kutató arról beszélt, hogy ez egy kulcskérdés, főleg egy olyan országnak, amelynek az a jövőképe, hogy szeretne a leghamarabb a világ élvonalába tartozni mind az életszínvonal, mind az értékteremtés képességének tekintetében. „A lehető legnagyobb hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a tanári pályára a legmotiváltabb, legrátermettebb tanárok menjenek, és ezt nem lehet másképp, mint anyagi megbecsüléssel” – mondta Krausz Ferenc.
