Különös történet vitt újabb fordulatot a Pölöskei-tóért folyó küzdelembe

Belpol

Egy állítólagos hallopásos sztorival próbálják meg üzletrészük eladásra bírni a Pölöskei Tó Nonprofit Kft. tagjait. A feszültségek nem csillapodnak Zala megyében. 

2020 októberében írta meg lapunk a Pölöskei Öreg-tó, valamint a tavat tulajdonló Pölöskei Nonprofit Kft. történetét. A horgászhelyet annak idején kispénzű helyi lakosok tették rendbe és használták, s ők szereztek benne tulajdonrészt is – ám egy befolyásos személyekből álló tulajdonosi csoport akarja átvenni az irányítást. 

A kft. közel 200 tagot számlál, azonban az elmúlt években feszültség alakult ki közöttük, így két csapatra szakadtak. Az egyik, javarészt helyi befolyásos személyekből álló brigád szeretne magának minél nagyobb üzletrészt, ezáltal szavazati jogot szerezni. Így a taggyűléseken számukra kedvező határozatok születhetnének, például ők választhatnák meg, ki legyen a társaság ügyvezetője. Ugyanakkor forrásaink szerint a végső céljuk az lehet, hogy értékesítsék a tavat, amire korábban érkezett egy 1-1,2 milliárd forintos ajánlat egy befektetőtől. 

A másik, „mezei” tagokból álló csoport ezt szeretné megakadályozni. Sokan közülük már több évtizede részt vesznek a társaság életében, és az egyetlen vágyuk, hogy lejárjanak a tóhoz horgászni, amikor az idejük engedi. Jelenleg még egy hozzájuk köthető személy vezeti a kft.-t, de az ellenérdekelt csapat folyamatosan nyomást gyakorol rájuk. Cikkünk tavaly október végi megjelenésekor a felek között patthelyzet alakult ki, viszont most úgy fest, a történet újabb fordulatot vett. 

 „Mennyi halat loptak már ki a tóból?”

Egy friss, már idén íródott levél tanúsága szerint a "hatalomátvételben" érdekelt csoport arra próbál rávenni tagokat, hogy adják el az üzletrészüket. Mindezt egy feltételezett hallopással kapcsolatos történet szemléletetésével igyekeznek elérni. 

A levelet egy, e csoporthoz kötődő tag írta. Úgy fogalmaz, az ellentét teljesen elfajult a két tábor között, „már mindenki feljelentett mindenkit”, a megbékélésre nincs esély, aminek a tó látja kárát. „2021. január 8-án két tagtársunk 200 méternyi hosszúságú kifeszített hálót talált a tóban, amelyben halak is voltak. Nem a halőr vagy a tógondnok találta meg, hanem a véletlenül arra csónakázó két tag. Hova jutott a társaság, hogy fordulhatott ez elő? Mennyi halat loptak már ki a tóból?” – kérdezi. Egyben reméli, hogy a jelenlegi ügyvezető (aki az úgymond mezei tagok közül való, tehát nem a levélíró táborát erősíti) tett feljelentést, és meglesznek a tettesek, viszont a felelősöket „házon belül kell keresni”. Továbbá az ügyvezető és társai „még húzzák az időt kezükbe tarva a hatalmat”, de már csak idő kérdése, hogy a „többség”, mikor veszi vissza a társaságot. Zárásképpen közli, hogy amennyiben a címzettek hajlandóak az üzletrészüket értékesíteni, ő megvásárolná, „ha meg tudunk egyezni”. 

Furcsa történet, de lehet, hogy csak kitalált

Egyik forrásunk szerint a társaság két tagja valóban értesítette a tógondnokot, hogy találtak egy 200 méteres hálót a vízben horgászás közben. Azt az utasítást kapták, hogy ne nyúljanak hozzá, hagyják ott, ahol van. A helyi halőr egy órán belül kint is volt a helyszínen, viszont a hálót nem találta meg. A két tag már eljött a tótól, mikor a tógondnok megkereste őket; azt állították, hogy kivették a vízből a hálót a „halak épsége” miatt, majd összedarabolták. Másnap a halőr is szeretett volna válaszokat kapni; neki már azt mondták, hogy el is ásták a hálót, nehogy a tó környéki állatok beleakadjanak. Úgy tűnt tehát, hogy a hallopás bizonyítéka megsemmisült. Aztán a halőr a történtek után két nappal talált egy 160 méter hosszú hálót egy hordóban; nem lehet tudni, hogy van-e köze a feltételezett hallopáshoz, mindenesetre tovább bonyolítja a történetet.

Nehéz magyarázatot találni a furcsa eseményekre. Forrásunk szerint több elképzelés is lehetséges, viszont a legvalószínűbb, hogy az egészet csak kitalálták. „Miért vennék ki a hálót, ha megbeszélték a tógondnokkal, hogy marad, ahol van? Ha kiveszik, miért nem neki viszik oda? Miért darabolják össze? Miért ásná el valaki?” – sorolta a felmerülő kérdéseket. Ilyen esetekben akkor lehet nyomozást indítani, ha tettenérik az elkövetőt; amennyiben eltűnik a bizonyíték, úgy az egész bűncselekmény megfoghatatlanná válik. Feljelentést az ügyvezetőnek kell tennie, viszont mivel az elkövetőket (már ha voltak egyáltalán) így nem lehet megtalálni, maximum a vezető tisztségviselőt lehet felelősségre vonni a „hallopásért”. 

Akármi is történt, a kedélyek egy cseppet sem csillapodtak a Pölöskei Öreg-tónál; a patthelyzet változatlan, jelenleg is több peres eljárás folyik a két tábor között. 

Bármi áron

Ügyeskedésből korábban sem volt hiány: a tulajdoni többség megszerzésére törő társaság eddig is mindent bevetett, hogy a befolyását növelje. 2019-ben a hivatalosan meghirdetett taggyűléssel párhuzamosan tartottak egy „privát” taggyűlést, amin csak ők vettek részt. Ezen a találkozón „megválasztottak” soraikból egy ügyvezetőt, az elkészült jegyzőkönyvet pedig benyújtották a cégbíróságra. Így akarták bejegyezni a kft. élére, az addigi vezető tisztségviselőt pedig töröltetni. Amíg a többiek hónapokig tartó bírósági eljárás útján az áljegyzőkönyv határozatait, tehát az „új ügyvezető” „megválasztását” nem tudták hatályon kívül helyeztetni, ők irányították a társaságot, és olyan döntéseket hoztak, amelyek a viaskodásba már belefáradt tagokat arra sarkalhatták, hogy megválljanak az üzletrészüktől a javukra; például korlátozták a tó látogatási idejét, valamint felvettek biztonsági őröket, akik csak szították a feszültséget. 

Az áljegyzőkönyvekkel történő hatalomszerzés működési mechanizmusát pár hete dolgoztuk fel lapunkban. A módszer nemcsak a Pölöskei Tó Nonprofit Kft., hanem a Váci Forma SE esetében is nyomon követhető volt. Ott az egyesületet sajátította ki magának egy társaság hasonló módon.

 

Neked ajánljuk