Lantos Gabriella: Orbán tegnap szánt szándékkal hazudott

  • narancs.hu
  • 2021. április 1.

Belpol

Ez egy elmeháborodott ember kétségbeesett kapkodása - írja az egészségügyi menedzser Orbán járványügyi állításairól.

A zárás most nem megoldás, de az oltás mindent meg fog oldani - ígérte Orbán  Viktor tegnap a köztévének adott interjújában, mint arról mi is részletesen beszámoltunk.

Lantos Gabriella egészségügyi menedzser, a Pálinkás József-féle Új Világ Néppárt politikusa a miniszterelnöki interjúra reagált a Facebook-oldalán.

 "Orbán nem járványszakértő. De tudja, mit beszél. Nagy bajban lehet. Tegnap nem csak csúsztatott, szánt szándékkal hazudott. Azt állította, hogy most már nem a korlátozások állítják meg a tömeges fertőzést. Csak az oltás. Ez egyszerűen hazugság. 2 millió beoltott van, közülük legfeljebb 1 millió immunis. Ezért még semmi más nem állítja meg a vírust, csak a zárás. Ő mégis lazítani akar április közepén. 2,5 millió beoltottnál. Ez egy elmeháborodott ember kétségbeesett kapkodása. A 4. hullám biztos receptje. Akkor is még legfeljebb 3 millió immunis ember lesz: beoltottak és fertőzésen átesettek együtt. Ez még a nyájimmunitás fele sincs. Ám ha jól halad az oltás, nyárra eljuthatnánk ide. A korai lazítással épp ezt a felszabadult nyarunkat kockáztatja. 2 hét múlva vágóhídra küldene embereket: diákokat, tanárokat, home office-os dolgozókat. Pedig semmi szükség nincs rá. És ésszerű indok sem. Csak egyetlen egy. Ha a cél a nyájimmunitás elérése. A lehető legrövidebb időn belül. Bármi áron. Lehet, hogy ez az orbáni stratégia. Akkor viszont mondja ki nyíltan. Tartson erről nemzeti konzultációt. Pl. ilyen kérdésekkel: Ön mennyi halottat viselne el azért, hogy 2 hét múlva visszakapja az életét? 30 000? 50 000? 100 000? Ma abszurdnak tűnik? Pedig nem az. 20 000 halottnál 2 millió ember még mindig kétely nélkül követi. Vajon hol lehet a határ? Van egyáltalán határ, Cipolla?"

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.