Komoly kritikával kezdte kormánybiztosi tevékenységét Navracsics Tibor

  • narancs.hu
  • 2020. január 8.

Belpol

Nem ő az első, aki a Fidesz valóságérzékelési problémáiról beszél.

Uniós pályafutása végén sem hagyta Orbán Viktor a pálya szélén a politikáját EU-s biztosként egyébként többször óvatosan kritizáló Navracsics Tibort, egykori frakcióvezetőt, volt minisztert: 2019. decemberében kormánybiztossá nevezték ki. Feladata lett az Európa Kulturális Fővárosa 2023 program keretében Veszprém nyertes pályázatának megvalósítása, a projekt koordinálása.

Alighogy kinevezték, több nyilatkozatot is adott, láthatóan a Brüsszelből hazaérkezett Navracsics felkeltette a média érdeklődését, s persze a Fideszről kérdezték. Egy veszprémi rendezvényen nyilatkozott többek között arról, hogy a Fidesz valóságérzékelési problémájának egyik jele lehet az önkormányzati választás néhány váratlan eredménye, például a budapesti vereség.

Úgy látja, egy éve van a Fidesznek arra, hogy megszólítsa azokat, akik eddig nem a pártra szavaztak.

Navracsics szerint nem tartozik a „Fidesz belső ellenzékéhez", de a párt „főáramához" sem

Bár a kritikus hangnem nem újdonság Navracsicstól, mégis csak érdekes, hogy új pozíciójában is ily módon indít.Tekinthetnénk ezt akár egyfajta kommunikációs kampány kezdetének is. Majd kiderül, az-e...

Mindenesetre mindezt jelenleg a kormány embereként teszi, és már nem Brüsszelből. Ha úgy tetszik, Orbán beosztottjaként, kormánybiztosi fizetésből. Mivel a Magyar Közlönyben megjelent kinevezése nem teszi világossá, hogy ingyen végzi-e a tevékenységet, joggal lehet azt gondolni, hogy nem. Így feltételezhető, hogy Navracsics Tibor a másik 17 kormánybiztoshoz hasonlóan, a 2019-es béremelést követően munkáját 1,5-1,9 millió forintért végzi havonta.

Emellett az sem érdektelen, hogy Navracsics épp akkor fog a Fidesz jövőjét illető jóslásokba, mikor Lázár János is azt hangoztatja, hogy elvesztette a Fidesz bizonyos választói csoportok bizalmát.

Lázár: A Fidesznek újra a valósággal kellene foglalkoznia

Mint ismert, Lázár János mentora anno Navracsics Tibor volt. Majd a 2010-es években komolyan megromlott a viszonyuk. De minden jel arra mutat, hogy mintha újból egy véleményen vannak.

Lázár szerint „az elmúlt harminc évben azért volt sikeres a nemzeti oldal Magyarországon, mert mindig, amikor kormányzati lehetőséget kapott, a valós problémákkal foglalkozott, az emberek hétköznapi kihívásaira adott választ”. Az országgyűlési képviselő lényegében azt hangoztatta a napokban, hogy a Fidesz az elmúlt időszakban elvesztette kapcsolatát a valósággal. Úgy fogalmazott, "Ha a Fidesz visszatér arra az útra, hogy a valósággal foglalkozik, akkor képes lesz visszanyerni a szavazói támogatását, sőt, mások bizalmát is hozzáteheti ehhez."

Ehhez képest a továbbra is brüsszeli fizetést húzó Deutsch Tamás úgy nyilvánult meg Navracsics kritikájáról a Facebookon, hogy "én nagyon karmolom a korábbi üzengetős (ld. a 2017-es Junckerrel közös Navra cikket) helyett a sejtelmes, szomorú, kicsit sértett, kényszeredetten mosolygó és nagyon okos, de titokzatos új Navracsics Tibor szerepet. Ennyi."

Ugyanakkor abban is van valami ironikus, hogy Lázár és Navracsics - ma már a kormányzati megbízatásuk ellenére mindketten partvonalról - ugyanazt mondják a Fideszről. Ugyanis hiába volt 2010 előtt az akkor frakcióvezetőként tevékenykedő Navracsics Lázár mentora az országos politikában, a Fidesz kormányra kerülése után nőttön nő a feszültség közöttük. Aminek részben az volt az oka, hogy Lázár közelebb került Orbánhoz, lojális volt a miniszterelnökhöz. Előbb frakcióvezetőként, majd államtitkárként, végül miniszterként a fő motorja volt annak a kormányzatnak, amely a kritikák szerint lebontotta a jogállamiságot.

Emlékezetes, hogy Lázár a nevére vette azt a törvényjavaslatot - az Alkotmánybíróság jogainak megkurtítását -, amit Navracsics igazáságügyi miniszterként visszautasított. Igaz, akkor még nem olyan hangosan, mint ahogy azóta kritizálja a Fideszt, hogy Orbán a 2014-2019 közötti időszakra Brüsszelbe "száműzte".

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.