"Nem voltam otthon, amikor a végrehajtó jött, így nem került sor arra, hogy a lakásomból a sokéves munkámmal megszerzett szerény értékeimet elvigyék, de így is megfenyegetett, hogy akár állami kényszerrel is felnyittathatja a lakásomat. A szégyentől még most is ég az arcom a szomszédok előtt, hogy ennyi év tisztességes orvosi munka után így bánik velem a kamara" - panaszolja a szakmában kifejezetten ismertnek számító orvosnő a behajtási ügye legújabb állomását. A doktornő - nevezzük Juditnak, mivel valódi nevét cikkünkben nem meri vállalni, mint mondja, szeretne a jövőben is gyógyítani - kálváriája 2007-ben kezdődött, amikor a 2006. évi, az egészségügyi kamarákról rendelkező törvény a hatálybalépésekor úgy rendelkezett, hogy 2007. január 1. és március 31. között a kamarai tag az országos elnökséghez címzett, egyoldalú nyilatkozattal fenntarthatja kamarai tagsági viszonyát. Annak viszont, aki ezt nem tette meg, automatikusan megszűnt a tagsága és ezzel a kamarai befizetés kötelezettsége is. A később ismét kötelezővé tett tagság után tömegesen indultak eljárások a 2007 első néhány hónapjára vonatkozó elmaradt befizetések miatt, hiszen sokan úgy értelmezték a törvényt, hogy már márciusig sem kell fizetni. Judit nem tartozott ezek közé, ő a három hónapra kiszámlázott több tízezer forintnyi összeget vitatta, ami többszöri fellebbezés és bírósági procedúra miatt mára a sokszorosára nőtt, és végrehajtási szakaszba lépett. A jogos összeget Judit kifizetné, ám a fizetendő összegről "ahányszor érdeklődött, annyifélét mondtak", és arra is volt példa, hogy maga a végrehajtó ismerte el írásban a tartozás "téves megküldését" "adminisztrációs hiba" miatt.
Judit esete korántsem egyedi. Információink szerint több ezer kamarai tag ellen folyt vagy folyik jelenleg is az elmaradt tagdíj miatti végrehajtási eljárás. Bár a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége időnként méltányosságból segíti a tartozókat, nem kívánják magukra vállalni a bírósági és végrehajtási költségekkel megnőtt tartozásokat.
Súlyos vádak
Már csak azért sem, mert az utóbbi hónapokban súlyos belső vita rázta meg a Magyar Orvosi Kamarát, éppen a kamara gazdálkodása miatt. Ahogyan lapunknak a MOK országos felügyelőbizottságát (ofb) 2011-től vezető (mára lemondott) volt elnöke, Bánki Magdolna megfogalmazta, az ofb munkatervének megfelelően, a területi szervek gazdálkodásának átvizsgálása után jutott el 2013-ban a döntően tagdíjakból származó MOK-bevétel kétharmada felett gazdálkodó országos hivatal ellenőrzéséig. E hivatalban véleménye szerint komoly problémákat tártak fel, "már az ellenőrzés előtt a költségvetés kirívó tételei miatt kérdéseket tettünk fel, és költségoptimalizálási javaslataink voltak. Ezeket azonban meg sem hallgatták azokon a fórumokon, ahol a döntések megszülettek a gazdálkodás kérdésében". Azt mindkét fél elismerte a Narancsnak, hogy a vizsgálat során a kezdetektől "nem volt harmonikus" az együttműködés. Az ofb szerint akadályozták a munkájukat, mivel az iratokhoz nem minden esetben tudtak hozzáférni. A kamara elnöksége szerint viszont az ofb súlyosan átlépte az alapszabályban lefektetett hatáskörét, amikor nemcsak a pénzek szabályszerű elköltését ellenőrizte, hanem - ahogy a Narancsnak nyilatkozó Éger István, a MOK elnöke mondta - "jogokat vindikált magának, amikor rá próbált telepedni a kamara szervezetére", próbált a gazdálkodási döntésekbe is beleszólni, holott jogosítványai csak az ellenőrzésre szólnak. Ugyanezt Bánki Magdolna így kommentálta lapunknak: "Bizottságunk úgy látta, az elnök és az elnökség szegte meg az együttműködési kötelezettséget, tehát alapszabályt sértettek." Bánki szerint előfordult, hogy "Éger István nekem elmondta, azt lehet nézegetni, hogy a számla jól van-e kitöltve, de ahhoz, hogy egy- vagy tízmillió van rajta, a bizottságnak semmi köze nincs". Ilyen viszonyok között nem meglepő módon informátoraink szerint komoly, sokszor személyeskedésig menő viták alakultak ki az elnökségi üléseken 2013 végére a két fél között, ráadásul a novemberi országos küldöttgyűlés után nyilvánosságra került az ofb jelentése, amely tételesen felsorolta az általa tapasztalt szabálytalanságokat. Bár Bánki Magdolna szerint a jelentést nem ők tették nyilvánossá (a küldöttgyűlésen kiadott írásos anyagon túl egy hangfelvétel is kiszivárgott), a kamara vezetősége számára egyértelmű, hogy a belső ügy kiteregetésében az ofb a ludas. Utóbbi egyébként a viharos novemberi küldöttközgyűlést megelőzően bejelentést tett a felügyeletet ellátó Emberi Erőforrások Minisztériumán (Emmi) túl az Állami Számvevőszéken, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál munkájuk akadályoztatása és a feltárt szabálytalanságok miatt.
Az ominózus jelentés egyébként súlyos vádakat fogalmaz meg a kamara gazdálkodásáról. Az ofb szerint miközben a tagoknak nyújtott szolgáltatásra fordított összeg a vizsgált időszakban (2011-2013) 100 millió forintról 40 millióra csökkent, jogellenesen emelték a tagdíjakat, továbbá súlyos adatvédelmi és pénzügyi aggályokat vetett fel a kamarai tagokra kötött csoportos életbiztosítás kezelése. Az ofb vitatta többek között a kamarai újság, az Orvosok Lapja és a MOK honlapja tényleges üzemeltetési költségeit, a kamarai tiszteletdíjak 41 millió forintról 71 millióra növekedését, az üzemanyag- és egyéb költségek elszámolását, illetve a MOK jogászának és könyvvizsgálójának évi 30 millió forint feletti díjazását. Aggályosnak találta, hogy a MOK cégeinek (a SZONDY 100 Kft. és a MOK Komplex Kft. ingatlanvagyonnal rendelkező cégek) folyamatban lévő fúziója mögött a kapott tagi kölcsön visszafizetés nélküli eltüntetése rejlik. Mindezek alapján az ofb kezdeményezte, hogy "a Magyar Orvosi Kamara törvényes működésére vonatkozó jogszabályok megszegése és a számviteli-pénzügyi gazdálkodás átláthatósága kapcsán tapasztalt szabálytalanságok következtében" hívják össze a küldötteket, és ennek következményeként hívják vissza az elnököt és az elnökséget. Bánki Magdolna a Narancsnak megismételte: "Az kétségtelen, hogy a 1,5 milliárd elosztása aránytalannak látszik. A befizetők a legkevésbé élvezik az érdekképviselet által nyújtott szolgáltatásokat. A működésre fordított költségek 600 milliója mellett a tagoknak ebben az évben már csak közel 60 millió jutott. A pénz felhasználásában és az elosztásban lehetne profibb a vezetés. Miért is kapott Éger István 3,2 milliós jutalmat a milliós fizetése felett? Miért vett fel a házipénztárból Gyenes Géza milliós nagyságrendű összeget a közel 800ezer forintos fizetése felett? Mondom ezeket a számokat, mert ezek nyilvánosak, ez sem titok." Bánki szerint az egyik legsúlyosabb probléma a kamarai tagok tudta nélkül megkötött biztosítások ügye: jogtalanul adtak ki személyes adatokat, és vettek fel biztosítási kifizetéseket. "A probléma azzal tetőződött, hogy nincs beismerés, csak további mellébeszélés. Azt is a sajtóból tudtuk meg, hogy nem adtak ki, de a felháborodás miatt mégis megsemmisítenek adatokat.Milyen adatokat lehet megsemmisíteni? Amit nem adtak ki? A biztosítás megkötése után járó jutalékot a kamara egyik kft.-je kapta, de a társaság átvizsgálását megtagadták."
Éger cáfol
Koncepciózus, a személye és az elnökség tagjai elleni lejárató kampánynak tartja az ofb működését Éger István MOK-elnök, aki a Narancsnak határozottan kijelentette: nincs takargatnivalójuk. ő a november 30-i küldöttgyűlésen találkozott először a jelentéssel, amit a szakmaiatlanságot szerinte jól mutató módon a küldöttgyűlés nem fogadott el - ilyenre még nem volt példa a MOK történetében. Úgy véli, Bánki Magdolnának már akkor le kellett volna mondania, "ha valami téves és hamis küldetéstudattól vezérelve" nem ennek az ellenkezőjét érezte volna szükségesnek. Éger István kérdéseinkre tételesen cáfolta a jelentésben foglaltakat. Szerinte önmagában az összegek felemlegetése félrevezető, hiszen nincs mellé téve, hogy például az Orvosok Lapjánál az eddig a költségeket nagyrészt álló gazdasági társaság kiszállt a nyomtatott periodika finanszírozásából, és a kiadás a MOK-ra hárult. Ami a kifogásolt személyi kiadásokat illeti: néhány főállású tisztségviselő kivételével a kamarai tisztségviselők "nevetségesen alacsony" tiszteletdíjért dolgoznak, miközben kilenc éve nem emeltek tagdíjat. "Vádaskodáson túlmenő" rágalmazásnak tartja a MOK-cégekre utaló következtetést is, mivel "ezeknek a számoknak a valósághoz semmi közük nincsen", ráadásul "tagdíj eredetű tagi kölcsönt egyetlen cég sem kapott". Éger István szerint gazdálkodásuk tiszta, mindenben megfelel a számviteli és egyéb szabályoknak, amit bizonyít az is, hogy elnöksége alatt egyetlen alkalommal sem büntették meg őket, minden közzé volt és lesz is téve. Az azonban meglepte, hogy a sajtó milyen vehemenciával és gyorsasággal tudott az ügyre reagálni; igaz, nem tudja, áll-e valaki az ügy hátterében, és ha igen, akkor ki az.
A lapunknak nyilatkozó orvosok szerint ugyanakkor általános vélemény az orvostársadalomban, hogy az önmagát jobboldali beállítottságúnak valló Éger a 2010-es kormányváltás után "szívesen vett volna" egy kormányzati felkérést, majd ennek elmaradása után valódi érdekvédőként - ahogyan ő maga fogalmazott egy 2011-es Magyar Nemzet-interjúban, a "lejárt türelmi idő" után - nekiment a Fidesz-kormányzat vitatható egészségügyi intézkedéseinek. Lapunknak ugyan kifejezetten cáfolta Éger István, hogy kapott vagy örült volna egy kormányzati felkérésnek, de többek szerint sokatmondó, hogy a megromlott viszony miatt az Emmi legalábbis nem gátolta az ofb vizsgálatát a kamara ellen. Sőt nem kizárt, hogy a hivatalos szervek is nekilátnak vizsgálódni az ofb korábbi feljelentéseinek következményeként. Erről Éger István is csak annyit tud, hogy a felügyeletet ellátó minisztériummal "higgadt, tárgyszerű" a kapcsolat, a NAV elkezdte az anyagok bekérését, ugyanakkor a többi feljelentés sorsáról nincs információja, mivel az ofb iratait máig nem kapták meg, így nem is tudják, hogy miket adtak át Bánkiék a hatóságoknak. Név nélkül nyilatkozó forrásaink szerint egyébként a kormányzatnak tökéletesen megfelel ez a "lebegtetés", mert ily módon a kamarával időnként betámadó Égert sakkban tarthatják.
Két nézőpont
Az ügy idén februárban újabb fordulatot vett. A tavaly novemberi gyűlés után Bánkiék igyekeztek újabbat összehívni februárra, hogy a közgyűlés visszahívja az elnököt és az elnökséget. Erre Bánki Magdolna szerint nem volt lehetőségük, mivel a "termet kiszervezték", ezért helyette csak egy tét nélküli orvosgyűlést tartottak. Éger viszont hivatalból is kezdeményezte egy közgyűlés összehívását, ahol a visszahívási indítványról szavaztak a küldöttek február 15-én. Az újabb viharos gyűlésen végül az ofb nyújtotta be lemondását. Bánki Magdolna szerint azért, mert "olyan érzésünk volt, mintha nem 2014-et írnánk. A demokrácia mint fogalom ismeretlen volt a levezető elnöknek. Nem kapott szót a bizottságunk egyik tagja sem, én nem tudtam elmondani a beszámolómat, az elnök maga vezette le a saját visszahívási indítványát. A küldöttek jó része megbeszélésen vett rész a küldöttgyűlés előtt. Több megyében összehívták a küldötteket a szavazással kapcsolatos egyeztetésre. Egyértelmű volt, hogy nincs mit tenni." Mások szerint azonban Bánki egyszerűen felmérte, hogy nincs esélye Éger visszahívására, ezért adta be a lemondását.
Teljesen máshogy értékeli az eseményeket az Orvosok Lapjának vezércikkében Éger István: "a méltatlan rágalomhadjáratot" a további bizalom minősített többségű megszavazásával lezárta ugyan az országos küldöttközgyűlés, mégsem "felhőtlenül boldog". Ennek okait lapunknak is elmondta. Az egész ügy olyan mértékben rombolta a közvélemény szemében a MOK és ezen túl az orvostársadalom tekintélyét, aminek a helyrehozatala évekbe telik. Bánki Magdolna ellen etikai vizsgálat indult, amivel "nem áldozatot kívánnak produkálni", hanem a kamarai törvény értelmében az alapszabály megszegése miatt nem volt más választásuk.
Abban egyébként minden általunk megkérdezett fél egyetért, hogy az amúgy is szűk lehetőségekkel rendelkező MOK a tekintélyvesztés után még kevésbé lesz képes képviselni a belső ellentétektől szabdalt orvostársadalmat, amelynek jövőjéről mindent megmutat az, amit egy egyetemi professzor mondott lapunknak: az orvostanhallgatók 75 százaléka a tanulmányai során olyan kurzusokat vesz fel, amelyek nem a magyar, hanem a nyugat-európai jog- és eljárásrendre készítik fel őket.
Lehangoló képA Medicalonline internetes szakmai magazin a februári küldöttközgyűlés előtt végzett 400 orvost érintő kutatást az orvostársadalom és a kamara viszonyáról. Ez alapján az orvosok többsége olyannyira távoli klubnak érzékeli a kamara vezetőségét, hogy a megkérdezettek fele azt sem tudta, ki az ő képviselője. 65 százalékuk nem lenne kamarai tag, ha erre lehetősége volna, és a többség nem elégedett a kamarai szolgáltatásokkal. Bár a többség elégedetlen az Orvosok Lapjával, azzal egyetért, hogy tartalmazzon külföldi álláslehetőségeket is. A februári gyűlés előtt a megkérdezettek 70 százaléka visszahívta volna az elnökséget, miközben alig 20 százalékuk támogatta Bánki Magdolna visszahívását és etikai vizsgálat alá vonását. Különösen kirívó volt a kamara elutasítottsága a fiatalabb orvosok körében, de összesítve is a válaszadók 80 százaléka érezte úgy, hogy a kamara nem kellő hatékonysággal képviselte érdekeiket. Azt ugyanakkor a készítők is elismerték, hogy felmérésük nem reprezentatív - igaz, szerintük így is rávilágít a kamarai élet problémáira. |
