Korábban is feltűnt, hogy nem tartalmazza a 2015-ös költségvetési törvénytervezet a Liget Budapest költségvetését. Pontosabban csupán 8,8 millió forint szerepel külön soron, ami – tekintve, hogy Baán László miniszteri biztos korábbi nyilatkozatai szerint körülbelül 15-20 milliárd forintra lenne szüksége jövőre a projektnek – bízvást mondható semminek, vélhetően még a Városliget Zrt. működésére sem elég. Amikor Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárnál egy sajtótájékoztatón rákérdeztünk az ügyre, azt a választ kaptuk, hogy a büdzsé még nincs elfogadva, és év közben is lehet forrást átcsoportosítani a feladatra. Az ATV-ben azonban már arról beszélt: ötven százalék, hogy elindul jövőre a Liget projekt, mert még nem döntött a kormány a 2015-ben szükséges 18-19 milliárd forint odaítéléséről.
| ||
Baán László miniszteri biztos azonban sem akkor, sem most nem nyugtalankodik: a Narancsnak azt mondta, feltehetően a rendkívüli kormányzati intézkedések keretéből biztosítja majd év közben a kormány a projekt folytatásához szükséges forrásokat. Nem történt ez másként idén sem – emlékeztetett a Szépművészeti Múzeumot és a Magyar Nemzeti Galériát is igazgató szakember, aki szerint 1,9 milliárd forintot kaptak a projekt előkészítésére 2014-ben. Ebből bonyolították le a hatástanulmányok elkészítéséhez szükséges közbeszerzéseket, és a most futó, várhatóan idén decemberben záruló nemzetközi építészeti tervpályázatot. És ebből a pénzből történt meg a Szépművészeti Múzeum Román csarnokának, illetve a múzeum gépészeti felújításának a tervezése.
| ||
Minisztériumi forrásaink szerint a bejelentés Hoppál Péter egyéni akciója volt; úgy tudják, hogy Baán már megegyezett a támogatásról Lázár Jánossal, és 18,8 milliárd forintot kért a projektre. A kormány valóban nem döntött, várhatóan január–februárban születik meg a határozat. Valószínűleg 15 milliárd forintot ítélnek a projektnek a nyílt végű, rendkívüli kormányzati intézkedésékre szánt keretből. Forrásaink hangsúlyozzák: kulturális területen bázisalapra tervezték a büdzsét, hogy tartani tudják a Brüsszel által elvárt, a GDP 2,4 százalékát meg nem haladó államháztartási hiányt – éppen ezért minden jelentősebb pluszforrásról jövőre lesz döntés.
Azt már március elején, a tervpályázatot bejelentő sajtótájékoztatón belengette Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, hogy zömében közpénzből, nem pedig – mint korábban tervezték – uniós támogatásból épül majd a Liget Budapest. Azt már Baán nyilatkozta a Narancsnak, hogy 2015-ben el kell készülni az öt múzeum engedélyes terveinek. Ezenkívül kiírják a Városliget megújítását célzó tájépítészeti pályázatot, s az év végére elbontják a fölöslegessé vált épületeket: a Petőfi Csarnokot és a ma leginkább raktárnak használt, az egykori Hungexpo által a Ligetben felejtett épületeket. Az építkezés a tervek szerint 2016-ban kezdődik, az átadást 2018-ra tervezik.
Az épületegyüttesben a Néprajzi Múzeum, a FotóMúzeum Budapest, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeinek egyesítése érdekében felépülő Új Nemzeti Galéria, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, a Magyar Zene Háza és a Magyar Építészeti Múzeum kap majd helyet.
A projekt, ha némi csúszással is, de folytatódik, mert az egyik legfontosabb cél a Budavári Palota és a Kossuth téri egykori Kúria épületének kiürítése. Ehhez azonban a kormánynak előbb gondoskodnia kell a Magyar Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum elhelyezéséről.
Korábban Baán Lászlóval és Szemerey Samu urbanistával vitatkoztunk a gigaberuházás értelméről, páros interjúnkat lásd itt.
