„Ha a magyar kormánnyal nem tudunk megállapodni abban, hogy az Ökotárs Alapítvány a szerződés szerint folytathatja a munkáját, akkor a felfüggesztést nem fogjuk feloldani, és Magyarország 36 milliárd forinttól fog elesni” – mondta Tove Skarstein az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, november 5-én. Erre reagált úgy Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára, hogy Norvégia budapesti nagykövete „kvázi zsarolja” Magyarországot, és arra akarja rávenni a kormányt, hogy szemet hunyjon bűncselekmények alapos gyanúja felett.
A kormánynak azért is fájhat a norvég álláspont, mert az október végén benyújtott 2015. évi költségvetési tervezetben még számolt ezekkel a forrásokkal. Az Uniós fejlesztések fejezet EGT, Norvég Alap támogatásból megvalósuló projektek címe 13,45 milliárd forint kiadás mellett 11,92 milliárdos, Norvégiától érkező bevétellel, és csak 1,33 milliárd kiegészítő költségvetési támogatással kalkulál. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által kiadott, egyebekben viszonylag megengedő költségvetési vélemény is úgy fogalmaz, hogy „a Norvég Alap finanszírozású program végrehajtásában részt vevő EGT/Norvég Civil Támogatási Alapnál a közelmúltban történt események miatt a 2015. évre előirányzott, a donor államoktól érkező hozzájárulás (bevétel) teljesülése nagymértékben kockázatos”.
| ||
A Norvég Alap jelen ciklusában összesen 40 milliárd forintos támogatás érkezik Magyarországra, 36 milliárd az állami intézményrendszeren, 4 milliárdnyi civil forrás az Ökotárs Alapítvány vezette konzorciumon keresztül. Május 9-én Norvégia felfüggesztette a kormányzati kezelésű terület kifizetéseit, eredetileg a támogatási intézményrendszer magyar átszervezésére hivatkozva. Az sem tetszett azonban a skandinávoknak, ahogyan a kormány Lázár János vezetésével először retorikailag, majd a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) is bevetve rárontott az Ökotársra. Így nyáron már a civil alap zavartalan működését is a támogatások újbóli folyósításának feltételéül szabták. Ennek azonban éppen az ellenkezője történt. A nemrégiben lezárult Kehi-vizsgálat után a hivatal – a Magyar Nemzet információi szerint – hűtlen kezelés és költségvetési csalás miatt tett feljelentést, valamint az adóhatóság soron kívüli ellenőrzését is indítványozta. A Kehi korábban jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt is feljelentést tett, illetve az Ökotárs és konzorciumi partnerei adószámának felfüggesztését is kezdeményezte, azaz jelenleg legalább öt eljárás zajlik a civil alaphoz kapcsolódóan.
Megkérdeztük a Miniszterelnökséget a merésznek tűnő költségvetési tervezés okairól. Válaszuk szerint azzal a feltételezéssel éltek, hogy „az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok a nemzetközi szerződésekben és a vonatkozó egyéb szabályozásoknak megfelelően valósulnak meg”. Arra nem kaptunk egyértelmű választ, hogy a nagyköveti nyilatkozat és az ÁSZ-jelentés után módosítják-e a költségvetést. Azt írták, hogy „a jövő évi költségvetés véglegesítéséig a költségvetés sarokszámainak összeállításáért felelős minisztérium segítségével van még lehetőség az előirányzat módosítására. A továbbiakban sem zárható ki a költségvetés számainak felülvizsgálata a konkrétabb fejlemények ismeretében, illetve a végrehajtás alatt lévő projektek előrehaladását figyelembe véve.”
Az ÁSZ jelentéséből kiderül az is, hogy idén alig volt pénzmozgás a Norvég Alap kormányzati részében. A felfüggesztés fényében nem túl meglepő, hogy a 2014-es költségvetésben prognosztizált 8,32 milliárdos bevételnek csupán 0,9 százaléka érkezett meg szeptember végéig. Azonban a tervezett 9,79 milliárdos kiadásból is csak 248 millió forint valósult meg, ami erősen árnyalja Csepreghy helyettes államtitkár lapunknak is megerősített ígéretét, miszerint „a vitás helyzet sem a kiírásokat, sem a kifizetéseket nem befolyásolhatja”.
