Madách Imrére emlékeznek születésének 200. évfordulója alkalmából pénteken Balassagyarmaton. A megyei Madách-ünnepségen átadják a Madách-díjakat is, amelyeket idén Takaró Mihály irodalomtörténésznek és L. Simon Lászlónak, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának ítéltek – közölték a szervezők az MTI-vel.
A közlemény szerint Takaró Mihály József Attila-díjas irodalomtörténész, költő, tanár a kilencvenes évek közepén elsőként Magyarországon elkészítette az érettségi útmutatót magyar nyelv és irodalomból. 2012-ben kezdeményezésére került az új Nemzeti Alaptantervbe többek között Herczeg Ferenc, Tormay Cécile, Szabó Dezső és Nyirő József. Ő szerkesztette a Kárpát-medencei magyar irodalom 1920-tól az ezredfordulóig című irodalomtörténeti kézikönyvet és szöveggyűjteményt.
L. Simon László, József Attila-díjas író, költő, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója korábban 2004 és 2010 között a Magyar Írószövetség titkára, 2010-től országgyűlési képviselő és az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke, 2011 októberétől a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke, 2012 és 2013 között a kultúráért felelős államtitkár volt.
A Madách-díjat korábban megkapta többek között R. Várkonyi Ágnes történész, Andor Csaba, a Madách Társaság elnöke, Kerényi Ferenc, Szabó András és Bene Kálmán irodalomtörténész, Supka Magdolna művészettörténész, Jankovics Marcell rajzfilmrendező és posztumusz Lukács Margit színművész.
Az ember tragédiája szerzője 1823. január 21-én született a Nógrád megyei, ma Szlovákiához tartozó Alsósztregován. A magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja első drámai művét még 16 éves korában írta meg. Húszévesen már királyi táblabíró volt Nógrád vármegyében. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt a közigazgatást szervezte, részt vett a nemzetőrség felállításában. Fő műve, Az ember tragédiája mellett fontos munkái A civilizátor című komédia vagy a Mózes című dráma. Madách Imre mindössze 41 évet élt.
Érdemes tudni Takaró Mihályról, hogy véleménye szerint a Nyugat egy zsidó szennylap, és számtalanszor kifejtette, hogy a Nobel-díjas Kertész Imrét nem tartja magyarnak, illetve megkérdőjelezte Spiró György emberi mivoltát. Azt is megjegyezte korábban, hogy Petri György valószínűleg a pokolra került.
