Magánélet és közbeszerzés a Foglalkoztatási Hivatalban: Kerülő utak

  • Virág Tamás
  • 2003. augusztus 7.

Belpol

Öngyilkos lett egy harmincéves köztisztviselő március közepén. Tíz nappal az eset előtt közbeszerzési szabálytalanság miatt fegyelmi eljárást indítottak ellene, az ügyet később átadták a rendőrségnek. Az öngyilkosság pontos indítéka ismeretlen, de a férfi édesanyja és barátai szerint közrejátszhatott az is, hogy a munkahelyén személyi tulajdonú irataival zsarolták meg. (Ez utóbbiról konkrétabbat - az édesanya kérésére - nem közölhetünk.)
Villanynarancs

Öngyilkos lett egy harmincéves köztisztviselő március közepén. Tíz nappal az eset előtt közbeszerzési szabálytalanság miatt fegyelmi eljárást indítottak ellene, az ügyet később átadták a rendőrségnek. Az öngyilkosság pontos indítéka ismeretlen, de a férfi édesanyja és barátai szerint közrejátszhatott az is, hogy a munkahelyén személyi tulajdonú irataival zsarolták meg. (Ez utóbbiról konkrétabbat - az édesanya kérésére - nem közölhetünk.)

n P. Tamás 1995-től dolgozott a Foglalkoztatási Hivatalban munkavállalási tanácsadóként. 2002. december elején, majd idén tavasszal két bejelentés is egy közbeszerzési eljárás során elkövetett korrupcióval vádolta. Információink szerint mindkétszer Popescuné Kovács Zsuzsa tett panaszt, aki arról számolt be a hivatal vezetőjének, hogy egy tavaly nyári, közbeszerzési eljárás során megnyert munkájában P. Tamás is közreműködött, ami összeférhetetlen, mivel a férfi részt vett a pályázati döntőbizottság munkájában is.

Popescuné - állítása szerint - magnókazettával tudja bizonyítani a korrupciót. A fiatalember többször elmondta édesanyjának, hogy Popescuné a hangfelvételre hivatkozva ősz óta

folyamatosan zsarolta,

fenyegette őt. Halála után édesanyja találkozott Popescunéval; a nő azt mondta, nem fenyegette meg Tamást, inkább "ki akarta emelni a hivatali környezetből". A vesztegetés bizonyítékaként emlegetett kazetta létét először tagadta, majd váratlanul felajánlotta, hogy ügyvédje jelenlétében az édesanya is meghallgathatja, aki a számára követhetetlen történet miatt nem élt a felkínált lehetőséggel.

Tény: P. Tamás szabadsága terhére részt vett a pályázaton elnyert 18 pályaorientációs oktatófilm elkészítésében, és ezért Popescuné először "zsebbe" fizetett, később pedig számlát és újabb megbízást kért a kazettára hivatkozva. Egy - neve elhallgatását kérő - hivatali dolgozó szerint az is problémát okozott, hogy Popescuné saját munkatársainak sem akart fizetni, mert nem volt elégedett a munkájukkal, csak hosszas vita után engedett. Valószínűleg azért akart új megrendeléshez jutni, mert közben "kifogyott" a pénzből - és célját elérendő alighanem kézenfekvőnek tűnt a nála a köztisztviselői törvényt megsértő módon dolgozó hivatali fiatalember megpuhítása. A cégvezetőt a Narancs is megkereste: először nem zárkózott el a beszélgetéstől, de később kijelentette, hogy mivel az újságíró az elhunyt ismerőseinek "emocionális befolyásolása alá került, és nem tud pártatlan lenni", nem kíván interjút adni.

A hivatal egy másik, szintén név nélkül nyilatkozó munkatársa szerint Popescuné a márciusi, a hivatal főigazgatójával folytatott beszélgetést is magnóra rögzítette, így "ösztökélve" őt a fegyelmi elindítására. Úgy véli, a második találkozót akár a főigazgató is kezdeményezhette, mert decemberben Popescuné a nyilvánossággal fenyegette meg, ha nem jut ismét megrendeléshez. Úgy tudjuk, a hivatalban bevett szokás, hogy az ottani dolgozók "bizonyos" munkájuk után számlát visznek, ami persze nem a saját nevükre szól.

A fegyelmi eljárás március elején kezdődött: a fiatalembert ekkor kitiltották irodájából, és felfüggesztették állásából is. Az első fegyelmi tárgyalás március 10-én volt, a következőre négy nap múlva került volna sor, de az azt megelőző nap délelőttjén P. Tamás öngyilkos lett. A fiatalembernek nem engedték meg, hogy ügyvédjével egyeztesse a tárgyalásra alkalmas időpontot, így annak a majdnem félórás késéssel kezdődött tárgyalás első 25 perce után el kellett mennie. A két és fél órás tárgyalásról egy kétoldalas jegyzőkönyv készült. A fiatalember ekkor ismerhette meg azt a dokumentumot, amelyben Popescuné fejti ki álláspontját, ami P. Tamás szerint hamis. A férfit arról is tájékoztatták, hogy elektronikus levelezését átnézték. A vizsgálóbiztos kérdésére úgy nyilatkozott, hogy rendszeresen fél-egy órás késéssel ért be a munkahelyére, és többször használta a hivatal e-mail rendszerét magáncélra. Más munkatársakkal is készült jegyzőkönyv; egyikőjük szerint a vizsgálóbiztos több alkalommal nem azt írta le, amit mondtak neki, ezért "nagyon észnél kellett lenni" és korrigáltatni a szöveget. Több hivatali dolgozó kijelentette: a munkakezdést rugalmasan kezelik, a késők rendszeresen tovább maradnak bent, ez az adminisztrációból visszamenőleg is ellenőrizhető. Az eljárás során összegyűjtött személyes holmikról nem készült leltár, a tulajdonosok nem is voltak ott az akció során. P. Tamással egy időben három kollégája ellen vizsgálódtak, ám mivel mindannyian lemondtak köztisztviselői jogviszonyukról, az eljárást megszüntették. A hivatal vezetői lakossági bejelentés alapján rendőrségi feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen vesztegetés gyanúja miatt.

"Máig nem tudom, nyomozást folytatott-e a hivatal vagy fegyelmi eljárást?" - mondta a Narancsnak P. Tamás édesanyja, aki úgy értesült, hogy a hivatal belső ellenőre az iroda átvizsgálása során egy, a gazdasági főigazgató-helyettestől elkért digitális fényképezőgéppel a fia számítógépéről nem hivatali célú fényképeket, fájlokat töltött le, és később ezekkel zsarolták meg. "Úgy gondolták, ezzel tudják kényszeríteni, hogy volt főnökét bemártsa olyan dolgokban, amelyről ő sem bizonyosodott meg" - részletezte. Szerinte a belső ellenőr "keverte bele" fia magánszféráját az ügybe, ráadásul

megalázó motozásnak

tették ki, és csak kísérőkkel közlekedhetett a hivatalban, mint egy bűnöző. Egy volt kolléga szerint, amikor P. Tamás az irodából elvihette magániratait, szintén előkerült egy dosszié, amit a belső ellenőrnek meg kellett mutatnia, és a fiatalemberen látszott, hogy "nagyon kellemetlenül érzi magát".

Noha maga a tény, hogy egy köztisztviselő egyszerre megrendelő és "bedolgozó" ugyanazon munkában, önmagában is elegendő egy vizsgálathoz, úgy tudni, az igazi célpont valójában a korábbi főnök volt, akinek sok ellensége volt a hivatalban; nemrég visszavonták vezetői megbízását, azt remélve, hogy kilép, de ő maradt a cégnél. A fegyelmi eljárás során másokat is kérdezgettek a volt vezetőről, aki idővel az ellene is megindított eljárás során lemondott köztisztviselői jogviszonyáról. A Narancs kérdéseire nem kívánt válaszolni.

P. Tamás öngyilkossága nehezen megmagyarázható, annak oka lehet a közbeszerzéssel kapcsolatos zsarolás, aminek tényét, módját, a korrupció lehetőségét a rendőrségi vizsgálat derítheti ki. Folyamatban lévő ügyről van szó, ezért a rendőrség hivatalos tájékoztatást nem adott. Információink szerint a rendőrségi eljárás során semmilyen, a hivatali zsarolásra vonatkozó adat nem merült fel, de ha erről értesülnek, "felmerül a diszkrimináció lehetősége". Szintén nem hivatalosan, de lehet tudni a volt munkáltató álláspontját is: P. Tamás problémákkal küzdött, lelkiállapota labilissá vált. Az édesanya szerint fia magánélete rendezett volt, rendszeresen tervezte jövőjét, korábban semmi nem mutatott arra, hogy túlérzékeny lett volna, többéves párkapcsolatban élt, labilitása először a vizsgálati eljárás során vált érzékelhetővé. "Az utolsó tíz napban bezárkózott, szótlanná vált, azt sem akarta elmondani, mi volt a fegyelmi tárgyalásán" - mondta a Narancsnak S. Iván, Tamás legközelebbi barátja. ` is hallotta Tamástól, hogy a belső ellenőr megalázó megjegyzéseket tett habitusára, öt év börtönnel fenyegette a köztisztviselői törvénnyel ellentétes külső munka elvégzése miatt, illetve halála előtt két nappal fültanúja volt egy telefonbeszélgetésnek, ahol indulatosan mondta: "Odáig nem süllyedek, hogy a kollégáimnak ártsak!" Egy volt kolléga szerint a Popescuné újabb munkamegbízás érdekében történt zsarolása és a munkahelyi, korábbi főnöke elleni vallomás kicsikarása miatti, becsületét fenyegető preszszió együttesen okozhatták kilátástalanságát.

Megkerestük Pirisi Károlyt, a Foglalkoztatási Hivatal főigazgatóját is, de a levélben feltett kérdések közül egyre sem kívánt válaszolni, "mivel az információk szolgáltatása a személyiségi jogok sérelmét jelentené". P. Tamás édesanyja szerint a hivatal fia személyiségi jogait már akkor megsértette, amikor "jelentős hatáskörtúllépéssel olyan eljárást alkalmaztak, amelyet minősíteni sem lehet". A Narancs kérdéseinek zöme nem a fegyelmi eljárásra és rendőrségi feljelentésre vonatkozott, hanem többek között arra, hogy a főigazgató tud-e volt kollégája munkahelyi zsarolásáról, a hivatal fényképezőgépének használatáról, létezik-e elektronikus levelezési szabályzat, milyen a belső ellenőrzés rendje. A főigazgató válasza szerint a hivatal "feladat- és ügykörét, eljárását, a belső ellenőrzés és a szabályzatok tartalmát érintő információk a közérdekű tájékoztatás tárgykörébe nem sorolhatók, így azokról az adatvédelmi rendelkezések értelmében tájékoztatást nem adhatok". Ezek után a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz fordultunk, megerősítve, hogy nem a fegyelmi eljárásról kérünk információkat. A szaktárca jogi főosztályának véleménye megegyezett a hivatali főigazgatóéval.

Ugyanezeket a kérdéseket és a kapott válaszokat elküldtük Péterfalvi Attila adatvédelmi biztosnak is. Forgács Nóra jogász,

az adatvédelmi biztos szakértője

szerint a hivatal működésére vonatkozó kérdések a "közérdekű adatok védelme alatt állnak, a hivatalvezető köteles megválaszolni őket. Egyetlen kérdéses ügy a belső ellenőrzés. Ez többfajta lehet, egyes esetekben nem közérdekű az ellenőrzés eredménye, de a ténye igen" - mondta. Az elhunyt személyiségi jogairól megjegyezte: "A polgári törvénykönyv értelmében a kegyeleti jogokat a hozzátartozó gyakorolja, és nem az az állami szerv, amely a jogi felelősségétől úgy kíván szabadulni, hogy az elhunyt személyiségi jogaira hivatkozik. Az ügy ismeretében bennem felmerül, hogy amennyiben bizonyítást nyer, hogy az érintettel szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmaztak, vagy lelkiismereti szabadságát megsértették, a személyhez fűződő jogok sérelmét a közigazgatási szerv okozta oly módon, hogy az végül is az érintett halálához vezetett. Ennek vizsgálata, az ok-okozati összefüggés kiderítése külön eljárást igényel" - folytatta. A polgári törvénykönyv 76. §-a szerint a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetése nemük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetük szerint, továbbá a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. Forgács szerint a fegyelmi eljárás nyilvánossága okozza a legnagyobb nehézséget, ugyanis az érintettnek hozzá kell járulnia a rá vonatkozó fegyelmi adatok nyilvánosságra hozatalához. "Jelen esetben azonban az érintett meghalt, és érvényesen más nem járulhat hozzá. A gond csak az, hogy a közigazgatási szerv ezt a joghézagot használja ki azért, hogy esetleges saját mulasztását leplezze vele" - tette hozzá.

A belső ellenőrzés kérdése azért lehet fontos, mert információink szerint máig folyik a "számlaszerzés", azaz a munkatársaknak néhány tevékenység ellenértékéről rendszeresen számlát kell vinni. A több áttéten keresztüli számlázás nem ismeretlen gyakorlat, ráadásul biztonságos, így nem fordulhat elő az, ami tavasszal, amikor az egyik köztisztviselő ellen egy általa a kollégájának üresen átadott, és a hivatalba "beforgatott" számla miatt indítottak fegyelmi eljárást. Azóta ő is lemondott köztisztviselői jogviszonyáról.

Az internethasználat, elektronikus levelezés ellenőrzése vitatható, ha nincs egyértelműen szabályozva. Az adatvédelmi biztos két évvel ezelőtti állásfoglalása szerint az a tény, hogy ki milyen oldalakat és milyen gyakorisággal tekint meg, személyes adatnak minősül. Amennyiben a munkáltató az internet használatát csupán a munka végzése céljából engedélyezi, csak akkor ellenőrizheti, ha a dolgozók figyelmét előzetesen felhívta az internet használatának korlátozására és az ellenőrzés lehetőségére. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva a biztos kifejtette: munkahelyi elektronikus levelezéskor, amennyiben az e-mail-cím természetes személyhez köthető (név [at] xx [dot] hu), azt ugyanúgy kell megítélni, mint a hagyományos személyes levelezést és telefonálást, ezért a munkáltató az érintett hozzájárulása nélkül nem jogosult az érkező és elküldött levelek tartalmának megismerésére, azok továbbítására vagy törlésére. A Foglalkoztatási Hivatal e-mail-címei tudomásunk szerint névhez köthetőek (a főigazgatóé biztosan), és P. Tamás hozzájárulásáról nem tudunk. Az eljárás során több gépet átvizsgáltak; van, akinek fél évvel korábbi, már törölt magánlevelei kerültek vissza a rendszerbe. Az internet magáncélú használatát szabályozó iratra, utasításra a megkérdezett dolgozók "nem emlékeznek".

Betlen Anna, az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal munkatársa szerint "amennyiben megtörtént a zsarolás, az bűnügy, amit a hatóságnak kell kinyomozni, de ez nem esélyegyenlőségi kérdés". Úgy véli, az édesanyának kell magánindítványos feljelentést tennie, amiről jegyzőkönyv készül,a rendőrségnek pedig meg kell kezdenie a nyomozást. "Ha a rendőrség az édesanyaszerint nem megfelelően jár el, az állampolgári jogok biztosához fordulhat. Amennyiben a hivatal munkatársai tanúskodnak, az új tanúvédelmi szabályok szerint azt név nélkül is megtehetik" - tette hozzá.

Pirisi Károlyt az édesanya több alkalommal kereste, de kérdéseit sem személyesen, sem telefonon nem tudta feltenni, és egyetlen irathoz sem jutott hozzá. Egy kolléga szerint a hivatalban a halála óta nincs szó a fiatalemberről, "olyan, mintha sosem dolgozott volna nálunk". P. Tamás temetésén munkáltatója részéről hivatalosan senki nem vett részt. Édesanyja még arról sem kapott értesítést, hogy közszolgálati jogviszonya megszűnt: "Lehet, hogy Tamás máig a Foglalkoztatási Hivatal alkalmazottja, vagy ha mégsem, akkor ki vette át a munkaviszony megszüntetéséről szóló iratokat, és kinek utalták át az elmaradt munkabérét?"

Virág Tamás

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Az újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Az államok pedig ritkán járulnak hozzá ahhoz, hogy más államok (akár a jövőben) leszavazzák őket.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.