Magyar Péter: „Orbán mai szeánszának minden pontján villogott a hazugságvizsgáló gép”

  • narancs.hu
  • 2024. október 11.

Belpol

Szerinte a kormányfő a közvélemény-kutatások eredményét látva volt kénytelen kiejteni a Tisza Párt és az ő nevét.

„Orbán Viktor mai rádióbeli szeánszának minden pontján villogott a hazugságvizsgáló gép” – írta Magyar Péter péntek reggeli Facebook-bejegyzésében.

A Tisza Párt elnöke szerint a miniszterelnök a legfrissebb közvélemény-kutatások eredményét látva volt kénytelen ma először kiejteni pártja és az ő nevét, ám „ugyanazzal a lendülettel a csillagokat is lehazudta az égről.”

„DK-Tisza szövetségről hadovált, miközben mi a kezdetektől az Orbán-Gyurcsány korszak lezárásán dolgozunk”

– szögezte le Magyar Péter, utalva Orbán szavaira, miszerint Ursula von der Leyen és Manfred Weber Dobrev Klára és a Tisza párt elnökének „házasságával” szeretnék megbuktatni a magyar kormány. Magyar Péter hozzátette, pártja mindig világossá tette, hogy minden külső befolyást, „az Orbán-kormányt a magyar emberek millióival összefogva itthon fogjuk leváltani.”

Orbán Viktor mai rádióbeli szeánszának minden pontján villogott a hazugságvizsgáló gép. Eközben a miniszterelnök...

Posted by Péter Magyar on Thursday, October 10, 2024

A politikus szerint az is hazugság, hogy a Tisza Párt beengedné az „illegális migránsokat”, hiszen „legutoljára az Európai Parlamentben mondtam el neki [Orbánnak], hogy támogatjuk a szigorú, következetes migrációs politikát és a déli határkerítés fenntartását.” „Háborúpártisággal vádolt minket, miközben a Tisza Párt a békéért dolgozik, elutasítja a fegyverszállítást és mi vittünk humanitárius segítséget a lebombázott kijevi gyerekkórházhoz, amely támadást Orbán a mai napig el sem ítélt” – folytatta a párt vezető EP-képviselője.

„A lejtőn lefelé csúszó állampárt számára láthatóan nem maradt más, mint a hazugságcunami, a gyűlöletkeltés és az aljas, hazug lejárató propaganda” – zárta bejegyzését Magyar Péter, aki szerint a Tisza párt nem süllyed erre a szinte, politikájuk középpontjában pedig „az új, békés, igazságos, európai és élhető Magyarország megteremtése áll.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.