Orbán Viktor elmondta, mi is az a rock ’n’ roll

  • narancs.hu
  • 2024. október 11.

Belpol

„Mindenki megkapta, amit kellett, néhány lángos, tasli is leesett” – összegezte a szerdai EP-vitát a miniszterelnök.

Péntek reggel a Kossuth rádióban beszélt Orbán Viktor, miután szerdán az Európai Parlamentben vitázott. A hvg.hu összefoglalója szerint a miniszterelnök ennek értékelésével kezdte az „interjút”, mint mondta, „érdekes helyzetben” találta magát Strasbourgban.

Szerinte ő oda ment, „ahogy az illendő”, vitte az elnökség programját, színvonalas vitára számított azzal kapcsolatban, hogy miért van baj Európában. A miniszterelnök, állítása szerint a migrációról, a zöld átmenetről és gazdaságról szeretett volna beszélni, az ülésre érkező képviselők azonban „vérgőzös állapotban voltak”, nem akartak a kihívásokról vitázni, inkább „politikai pofozkodást” rendeztek és „nekünk rontottak”.

„Amikor tízen jönnek az emberre, az a rock ‘n’ roll”

– jelentette ki a miniszterelnök, majd arról beszélt, annyian jöttek és olyan durván, hogy attól tartott, ha nem állnak bele, baleknak nézik őket. „Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Mindenki megkapta, amit kellett, néhány lángos, tasli le is esett” – dicsekedett Orbán. Szerinte a színvonal „a béka feneke alatt volt”, és még ő is „kultúrsokkos állapotba” került, amikor látta, hogy a tényeket mellőzve ontják rá a gyűlöletet és a támadást.

Persze nem kell aggódni, a miniszterelnök túltette magát a történteken, és már látja, mi is történt valójában. Szerinte Ursula von der Leyen és Manfred Weber bejelentették, hogy meg akarják buktatni a magyar kormányt, és azt is megnevezték, kikből álljon a leendő „brüsszelita” kormány. Orbán kifejtette: az európai szocialisták Dobrev Kláráékat akarják „delegálni”, a néppárt pedig a Tisza Pártot Magyar Péterrel. Szerinte ennek a koalíciónak a „házassága” meg is köttetett, von der Leyen celebrálta a szertartást, Manfred Weber volt a tanú. 

A miniszterelnök víziója szerint egy ilyen kormány „beszállna a háborúba”, beengedné a migránsokat, eltörölné a családvédelmi törvényeket, valamint beszállnának a „gazdasági hidegháborúba” is. Orbán szerint azt kell világossá tenni, hogy értjük a tervet, láttuk a szerződéskötést, de „nem oda Buda”. Kívülről nem lehet megmondani, hogy hogyan éljünk, „ettől szabadultunk meg harminc éve”,

„a leendő brüsszelita kormány” pedig „ugyanolyan hónaljszagú, mint a szocializmus meg a Szovjetunió volt”

– fogalmazott a miniszterelnök, aki azt tartja a legfontosabbnak, hogy bejelentette az ellenállást, szembe helyezkedett ezzel a tervvel. 

Orbán azt szeretné, ha a schengeni országok dönthetnének a saját határvédelmükről, amiből ki kell hagyni a Bizottságot, és a bonyolult struktúrát. A miniszterelnök úgy látja, csekély esély van arra, hogy közös versenyképességi stratégia legyen, egyébként pedig most elsősorban Magyarországgal kell foglalkozni, hiszen az EP-ben tett kitérő egy „intifádába” torkollott.

Azt mondta, van akcióterv arra, hogy új lendületet adjanak a magyar gazdaságnak, tegnap is ezen dolgozott. Lesznek konkrét intézkedések is: marad a „gazdasági semlegesség”, nyugatról és keletről is csak a magyaroknak jót fogják elfogadni szerinte. Jövőre 3-6 százalékos gazdasági növekedést várnak, megismételte, hogy az egymilliós átlagkereset a cél, illetve beszélt a „munkáshitelről” és a kkv-kat segítő „Demján Sándor-programról” is. „Én erre összpontosítok, aztán a brüsszeliek meg egyék meg, amit főztek” – mondta a miniszterelnök.

Zárásként arról értekezett, a kormánynak konzultálnia kell az érdekképviseletekkel, a gazdasági élet szereplőivel, végső pedig az emberekkel is meg kell beszélni ezeket az intézkedéseket. „Egyfajta új egyezséget szeretnénk létrehozni ahhoz, hogy a magyar gazdaság lendületet vegyen” – fogalmazott Orbán. Nagyon úgy tűnik tehet, hogy hamarosan újabb nemzeti konzultációval örvendeztet meg minket a kormány.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül.