Orbán Viktor elmondta, mi is az a rock ’n’ roll

  • narancs.hu
  • 2024. október 11.

Belpol

„Mindenki megkapta, amit kellett, néhány lángos, tasli is leesett” – összegezte a szerdai EP-vitát a miniszterelnök.

Péntek reggel a Kossuth rádióban beszélt Orbán Viktor, miután szerdán az Európai Parlamentben vitázott. A hvg.hu összefoglalója szerint a miniszterelnök ennek értékelésével kezdte az „interjút”, mint mondta, „érdekes helyzetben” találta magát Strasbourgban.

Szerinte ő oda ment, „ahogy az illendő”, vitte az elnökség programját, színvonalas vitára számított azzal kapcsolatban, hogy miért van baj Európában. A miniszterelnök, állítása szerint a migrációról, a zöld átmenetről és gazdaságról szeretett volna beszélni, az ülésre érkező képviselők azonban „vérgőzös állapotban voltak”, nem akartak a kihívásokról vitázni, inkább „politikai pofozkodást” rendeztek és „nekünk rontottak”.

„Amikor tízen jönnek az emberre, az a rock ‘n’ roll”

– jelentette ki a miniszterelnök, majd arról beszélt, annyian jöttek és olyan durván, hogy attól tartott, ha nem állnak bele, baleknak nézik őket. „Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Mindenki megkapta, amit kellett, néhány lángos, tasli le is esett” – dicsekedett Orbán. Szerinte a színvonal „a béka feneke alatt volt”, és még ő is „kultúrsokkos állapotba” került, amikor látta, hogy a tényeket mellőzve ontják rá a gyűlöletet és a támadást.

Persze nem kell aggódni, a miniszterelnök túltette magát a történteken, és már látja, mi is történt valójában. Szerinte Ursula von der Leyen és Manfred Weber bejelentették, hogy meg akarják buktatni a magyar kormányt, és azt is megnevezték, kikből álljon a leendő „brüsszelita” kormány. Orbán kifejtette: az európai szocialisták Dobrev Kláráékat akarják „delegálni”, a néppárt pedig a Tisza Pártot Magyar Péterrel. Szerinte ennek a koalíciónak a „házassága” meg is köttetett, von der Leyen celebrálta a szertartást, Manfred Weber volt a tanú. 

A miniszterelnök víziója szerint egy ilyen kormány „beszállna a háborúba”, beengedné a migránsokat, eltörölné a családvédelmi törvényeket, valamint beszállnának a „gazdasági hidegháborúba” is. Orbán szerint azt kell világossá tenni, hogy értjük a tervet, láttuk a szerződéskötést, de „nem oda Buda”. Kívülről nem lehet megmondani, hogy hogyan éljünk, „ettől szabadultunk meg harminc éve”,

„a leendő brüsszelita kormány” pedig „ugyanolyan hónaljszagú, mint a szocializmus meg a Szovjetunió volt”

– fogalmazott a miniszterelnök, aki azt tartja a legfontosabbnak, hogy bejelentette az ellenállást, szembe helyezkedett ezzel a tervvel. 

Orbán azt szeretné, ha a schengeni országok dönthetnének a saját határvédelmükről, amiből ki kell hagyni a Bizottságot, és a bonyolult struktúrát. A miniszterelnök úgy látja, csekély esély van arra, hogy közös versenyképességi stratégia legyen, egyébként pedig most elsősorban Magyarországgal kell foglalkozni, hiszen az EP-ben tett kitérő egy „intifádába” torkollott.

Azt mondta, van akcióterv arra, hogy új lendületet adjanak a magyar gazdaságnak, tegnap is ezen dolgozott. Lesznek konkrét intézkedések is: marad a „gazdasági semlegesség”, nyugatról és keletről is csak a magyaroknak jót fogják elfogadni szerinte. Jövőre 3-6 százalékos gazdasági növekedést várnak, megismételte, hogy az egymilliós átlagkereset a cél, illetve beszélt a „munkáshitelről” és a kkv-kat segítő „Demján Sándor-programról” is. „Én erre összpontosítok, aztán a brüsszeliek meg egyék meg, amit főztek” – mondta a miniszterelnök.

Zárásként arról értekezett, a kormánynak konzultálnia kell az érdekképviseletekkel, a gazdasági élet szereplőivel, végső pedig az emberekkel is meg kell beszélni ezeket az intézkedéseket. „Egyfajta új egyezséget szeretnénk létrehozni ahhoz, hogy a magyar gazdaság lendületet vegyen” – fogalmazott Orbán. Nagyon úgy tűnik tehet, hogy hamarosan újabb nemzeti konzultációval örvendeztet meg minket a kormány.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”