Kondor Katalin jókor vett ki szabadságot: rajtunk kívül kollégái sem érik utol, hogy mondaná már meg, mi van most a Magyar Rádióban, és hogyan alakul a Kossuth adó jövője. Annyi bizonyos: az elnök és most már ügyvezető alelnök nélkül működő rádióban pillanatnyilag nagy mozgástere lett Kondor Katalinnak, akit a rádió kormánypárti kuratóriumi elnöksége is csak nehezen kontrollálhatna, ha akarna. Kondor személyét és az utóbbi hetek pengeváltásait összefüggésbe hozzák Juhász Judit ügyvezető távozásával, ám a rádió belső viszonyait ismerő beszélgetőpartnereink szerint
a Juhász-Kondor-ellentét
csak egyik oka
az ügyvezető elnök gyors távozásának.
Kondor Katalin nem vette figyelembe Juhász Judit kéréseit (Juhász ellenében meghosszabbította a harsány jobboldalisága miatt sokat bírált Vasárnapi újság főszerkesztőjének, Lakatos Pálnak a szerződését, és Szitnyai Jenőt bízta meg a Kossuth összes politikai magazinműsorának a felügyeletével). A házban dolgozók közül többek szerint Kondor ugyanakkor jogosan akadt ki, amikor Juhász Judit keményen bírálta az Orbán Viktorral készülő szerdai interjúkat; az adófőszerkesztő nem értette ugyanis, hogy Juhász miért nem szólt korábban, még "sima" alelnökként.
Kondor radikális lépései - amelyekkel nekifogott a Kossuth belpolitikai műsorstruktúrájának átszervezéséhez - bizonytalanságot keltettek: még senki sem tudja pontosan, mit jelent az, hogy az eddig a Napközben című műsor szerkesztőjeként dolgozó Szitnyai lesz a Kossuth adó összes politikai magazinműsorának a főnöke. Az egyik ilyen műsor, a 16 óra felelős szerkesztője, Szikra Zsuzsa is csak annyit mondott lapunknak, hogy minden nagyon cseppfolyós, és akkor lesz világosabb a helyzet, ha Kondor Katalin visszatér szabadságáról, és megmondja, mi miért történt.
A Narancsnak a rádió név nélkül nyilatkozó munkatársai közül többen az ügyvezető alelnök politikai támogatásának, hátterének megszűnését is kiolvassák Juhász Judit távozásának időzítéséből és körülményeiből; arra viszont már többféle magyarázat is van, hogy melyik politikai oldalnak vált feleslegessé az alelnök.
Juhászra ugyanis nem csak Kondor sértődött meg. A Lakatos szerződése miatti ütésváltás és a miniszterelnöki interjúk Juhász-féle bírálata
már sok volt a jobboldalnak
Az ügyvezető alelnökkel érzékeltették: mindegy, hogy Antall hű segítője volt, nincs már bizalmuk iránta, vélekedett egyik informátorunk. Többek szerint Juhász Judit az utóbbi években összecsiszolódott Hajdúval. A szoci-kompatibilis Hajdú még a Horn-kormány idején, 1996-ban vette maga mellé alelnöknek Juhászt, aki az utóbbi években nem szerepelt a nyilvánosság előtt. Hajdú kérésére vállalta az ideiglenes ügyvivőséget is, amelyet valójában csak három hétig folytatott. Több forrásunk is állította: a rádió menedzsmentjének jó része - akiket Hajdú nevezett ki - arra számított, hogy Hajdú visszatér, és Juhász Judit feladata valójában csak az, hogy addig tartsa a frontot. Tévedtek.
Olyan véleményeket is hallottunk, hogy Juhász Judit távozását a rádió anyagi ügyei magyarázzák. Néhány hete valóban felröppent egy később cáfolt hír, miszerint a rádió a külsős munkatársakkal egy ideig nem tud elszámolni. Ez már csak azért is igen meglepő volt, mert Hajdú - korábban a Narancsnak is - büszkén nyilatkozta: elnöksége alatt anyagilag konszolidálta a rádiót. Mindenesetre többen tudni vélik, hogy a tervezett reklámbevételek jelentős elmaradása és a vártnál magasabb infláció miatt a honorkeret negyede hiányzik. A rádió belső pénzügyeit jól ismerő forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy a Danubius eladásából származó koncessziós díjat, nagyjából egymilliárd forintot novemberben utalja majd az ORTT a rádiónak, ám nem mindegy, hogy ezt az összeget a lyukak betömésére vagy fejlesztésre fordítják.
A szocialisták,
akikkel leginkább szimpatizál a társadalmi kurátorok nem kormánypárti többsége, sajnálattal, de megértéssel vették tudomásul a lemondásokat. Lendvai Ildikó (MSZP) pedig a Narancsnak úgy fogalmazott: a rádió helyzetének rendezésére irányuló utolsó jó szándékú kísérlet vallott kudarcot az ügyvezető alelnök és a gazdasági igazgató távozásával. A jelenlegi helyzetben nem látják biztosítottnak sem a politikai kiegyensúlyozottságot, sem pedig a napi működést, tette hozzá. Elképzelhető, hogy a szocialisták jogi lépésre szánják el magukat, de azt Lendvai is elismerte, hogy a mozgásterük elég csekély ehhez. Annyi bizonyos, hogy a rádió szervezeti és működési szabályzata nem rendelkezik arról, mi van akkor, ha nincs elnök. Elképzelhető, hogy az MSZP bírósági állásfoglalást kér arra nézve, helyes-e ez így.
A jelenlegi helyzetben több lehetőség is adott a rádió és leendő vezetője jövőjét illetően: az első, hogy az októberi fordulóban sikerül elnököt választani. Ez azonban nem megy a többségükben az ellenzékkel szimpatizánló kurátorok beleegyezése nélkül, akik az előző fordulóban már bizonyították: ha valakit nagyon nem akarnak az elnöki székben látni, akkor az nem lesz a Magyar Rádió elnöke. Több forrásból megerősített információink szerint a kurátorok egy része hajlana arra, hogy megválasszon egy olyan fideszes jelöltet, aki - cserébe - ellenzéki szimpatizáns alelnököt választ maga mellé. A jelek szerint az előző elnökválasztási körben próbálkozóknak nem lenne sok esélyük; Kondor egyébként maga is többször kijelentette, hogy még egyszer nem indul - legalábbis a jelenlegi nagykuratórium előtt nem. (Ne felejtsük el azonban, hogy a nemrég lezajlott és Kondor bukásával végződött elnökválasztási meccs előtt is Kondor Katalin az utolsó percig lebegtette, beadja-e pályázatát, holott nyílt titok volt, hogy indulni fog.)
Az októberi fordulóban
előterjesztendő jelölt esetleges bukását megelőzendő, többfordulós, színfalak mögötti egyeztetésre lenne szükség, amit a csonka kuratóriumi elnökség elnökének, Szadai Károlynak kellene kezdeményeznie. Az azonban korántsem bizonyos, hogy Szadai hajlana bármilyen alkura, hiszen a jelenlegi társadalmi kurátorok megbízatása a jövő év elején lejár, és úgy hozhatja a sors, hogy a következő kuratórium tagjai (akiket a jelentkező civil szervezetek képviselői közül sorsolással választanak) között többségben lesznek a jelenlegi politikai kurzussal szimpatizálók. Ha az októberi elnökválasztási forduló is sikertelen lenne, úgy elképzelhető, hogy - a különböző törvényi határidőket figyelembe véve - marad a jelenlegi állapot, és Kondor Katalin adófőszerkesztő a házon belül gyakorlatilag ellenőrizetlen hatalma akár 2001 kora nyaráig fennmarad. Ám az sem kizárt, hogy politikai jelölt helyett egy menedzser nevét dobja majd be a kuratóriumi elnökség októberben. Erre utalhat, hogy az októberi elnökválasztási forduló kapcsán a kuratóriumi elnökség - korábbi közleménye szerint - már nem ragaszkodik ahhoz, hogy a jelölt a szakmából érkezzen; ebben az esetben az a kulcskérdés, hogy ez a bizonyos menedzser kit jelöl majd a szakmai ügyeket intéző alelnöknek.
De az is lehetséges, hogy a következő társadalmi kuratórium többsége sem a jelenlegi kormánnyal szimpatizál majd - és akkor kezdődhet minden elölről.
V. Cs.
