Matyi Dezső nem adja fel: újra nyomul az Alexandra-csoport

Belpol

Bár az Alexandra könyvesbolthálózat 2017-es bedőlését több kis kiadó ma is nyögi, a vállalatcsoport kiadói lába az erősödés jeleit mutatja, és a Matyi család újra belevágott a könyvkereskedésbe is. Az eltűnt milliárdok utáni nyomozás eddig nem hozott konkrét eredményt.

Jellemző a magyar igazságszolgáltatásba vetett bizalomra, hogy az Alexandra-ügy kárvallottjai Matyi Dezső – a könyves birodalom egykori vezére – vélelmezett politikai kapcsolatai alapján próbálják megtippelni, mekkora esélyük lehet a pénzük visszaszerzésére. (Matyi Dezsőről lásd korábbi portrénkat: Mindenét a könyvből, Magyar Narancs, 2006. december 21.) Februárban a frissen visszafideszesített Magyar Nemzet könyves mellékletében jelent meg egy cikk, amely a kis kiadók szemszögéből elemezte az Alexandra-csődöt, és azt a kérdést is feltette, hol parkolhat Matyi Dezső magánvagyona. Ezt többen „kilövési engedélyként” értelmezték. Júniusban aztán ugyanez a lap számolt be Matyi néhány üzlettársának korábbi gyanús ügyleteiről. A vállalkozó őket vádolja az Alexandra-csoport kiskereskedelmi cégének csalárd megszerzésével és a könyvesek pénzének eltüntetésével. A cikk azt állította, hogy ez a „személyi kör” ugyanúgy semmizett ki más vállalkozókat, mint ahogy Matyit is átverte – nem csoda, hogy az Alexandra Facebook-hirdetésben terjesztette az írást.

Matyi Dezső az Alexandra-csoport nagykereskedelmi cége, a Könyvbazár Kft. ügyvezetőjeként 2017 januárjában tájékoztatta a könyvkiadókat, hogy bizományosi értékesítésre átvett és továbbadott könyveik után nem tud fizetni. Mint írta, azért nem, mert a közel 60 Alexandra-boltot üzemeltető kiskereskedelmi cég, a Rainbow Üzletlánc Kft. 3,8 milliárd forinttal tartozik neki. A Rainbow-ban 2016 szeptemberében szerzett irányítási jogokat egy titokzatos vállalkozás (a Wolf-CRS Kft.) – Matyi szerint úgy, hogy az Alexandra-csoport átvilágítására felkért cég (PD-Consulting) és a velük összejátszó adótanácsadó, Stotz Gyula átverték őt, kihasználva a jóhiszeműségét és szorult pénzügyi helyzetét. A Rain­bow új vezetői viszont állították, Matyi vett ki szabálytalanul pénzeket az üzletekből, amiből aztán más vállalkozásait – borászatát, lovardáját – finanszírozta, illetve a családtagjait hitelezte.

A Rainbow Matyival összekülönböző irányítói 2017 első hónapjaiban az Alexandra-üzletek többségének bérleti jogát tovább­adták másoknak (például a másik két nagy könyvterjesztő láncnak, a Librinek és a Lírának), a kiadóknak fennálló tartozással viszont nem számolt el senki. Az elszivárgott 2016-os karácsonyi forgalmat az akkori becslések 3–3,5 milliárd forint közé tették, de a kiadók máig fennálló követelése ennél alacsonyabb lehet. A készleteik egy részét visszakapták, a Librihez és a Lírához kapcsolódó kiadók pedig összességében nem buktak semmit, mert a konkurens üzletláncok a tartozásért cserébe az Alexandrához tartozó kiadók könyveinek eladása után nem utaltak Matyiéknak. A kár így is milliárdos nagyságrendű, különösen úgy, hogy a Könyvbazár és a Rainbow „elődcége”, a már 2016-ban felszámolás alá került Pécsi Direkt Kft. is súlyos összegekkel tartozott hitelezőinek. Úgy tűnik, mindez nem akadályozza meg az Alexandra-csoportot és Matyi családtagjait abban, hogy újabb offenzívába kezdjenek a könyvpiacon.

Alexandra előlép

A könyves világ kremlinológusai legújabban egy kép felett tanakodnak, amelyen Matyi Alexandra – Matyi Dezső lánya – mások mellett Rogán Cecília és Mészáros Beatrix (Mészáros Lőrinc lánya) társaságában nyitja meg a MikulásGyárat idén november végén. Az Alexandra Kiadó a jótékonysági kezdeményezés egyik partnere; Matyi Alexandra tájékoztatása szerint több mint 40 ezer új könyvet ajándékoztak a rászorulóknak szánt csomagokhoz, emellett árusítják a Nagy MikulásGyár mesekönyvet, amelynek „teljes nyeresége a MikulásGyár karitatív tevékenységét segíti”.

Matyi Alexandra jelenleg az Alexandra-csoporthoz tartozó öt könyvkiadó közül négynek ­(Alexandra Kiadó, Cartaphilus, Pioneer Books, L&L Kiadó) az ügyvezetője, a patinás Európa Könyvkiadóban pedig az egyik tulajdonos. Matyi Dezsőt tavaly októberben öt évre eltiltották a cégvezetéstől. Korábban félszáz céget számláló vállalatbirodalmának legtöbb eleme felszámolás vagy kényszertörlés alatt áll, a maradékot családtagjai – két lánya, volt felesége és a szülei – vették át. Az öt kiadó a 2018-as üzleti évben összesen 2,3 milliárdos forgalmat generált, és több mint félmilliárdos üzemi eredményt ért el; igaz, az Európánál 2017-ben egy egészen brutális, 800 milliós mínusz jelentkezett, feltehetően a bolthálózat bedőlésének következményeként. Matyi Alexandra a Narancs érdeklődésére azt írta, „a cégek irányításában az ügyvezetés és a menedzsment vesz részt, de édesapám tanácsát gyakran kikérem, és általában figyelembe is veszem”.

Matyi Alexandra szürke ruhában és jó társaságban

Matyi Alexandra szürke ruhában és jó társaságban

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A csoport figyelemre méltó tagja az L&L. Ez a cég korábban magánkiadásban jelentette meg a piacon legsikeresebbnek tartott magyar ifjúsági szerző, Leiner Laura A Szent Johanna gimi-sorozatát, majd 2018 augusztusában Matyi Dezső édesanyja és a szintén Matyi-érdekeltség Alexandra Könyvesház Kft. tulajdonába került. A piacon ezt az akvizíciót annak jeleként értékelik, hogy az Alexandra-csoport mögött van még pénz. Ahogyan azt is, hogy a hírek szerint az erős verseny ellenére sikerült megtartaniuk az Alexandra Kiadónál Frei Tamást, akinek Bábel című új könyvét novemberben adták ki. Egy könyvpiaci forrásunk szerint ugyanakkor veszélyeket is rejt magában, ha az Alexandra-csoport bestseller szerzőkre építi stratégiáját. „Részben ezen bukott el korábban az Ulpius-ház. A szürke ötven árnyalata akkora kasszasiker lett, hogy utána ahhoz igazították a terveiket, de a későbbi könyvek korántsem mentek olyan jól, és a végén nagyot koppantak” – mondja egy kiadóban dolgozó beszélgetőpartnerünk.

Az Alexandra moobius.hu címen webáruházat is indított, tavaly pedig a biatorbágyi Premier Outlet Centerben nyitottak saját üzletet. (Az Alexandra mint márkanév ettől függetlenül is fennmaradt, 14 egykori Alexandra-boltot ezen a néven visz tovább a Könyvmolyképző Kiadó tulajdonosa, Katona Ildikó, aki az alexandra.hu honlapot is megszerezte.) A megkárosított kiadók nem nézik túl jó szemmel, hogy az Alexandra-csoport drága kiadási jogokba invesztál, és kereskedőként is újra megjelenik. „Egyelőre úgy tűnik, csak a saját alexandrás könyveiket forgalmazzák. A könyvpiac többi szereplőjén múlik, megengedjük-e, hogy újra jelentős kereskedővé váljon az Alexandra. Az lesz a kérdés, hányan szerződnek le velük és hányan nem” – mondja Galambos Ádám, a G-ADAM kiadó vezetője, a 30 kisebb kiadót tömörítő Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. Matyi Alexandra azt mondja, „a kiskereskedelmi üzletág további bővítése jelen megítélésem szerint nem aktuális, nem tervezzük más kiadók termékeit forgalmazni”.

Az alexandrás kiadók közül az Európa továbbra is tagja a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE). Gál Katalin, az MKKE elnöke szerint volt feszültség abból, hogy az Alexandra-csoport megroppanása után többen rárepültek az Európa külföldi szerzőinek kiadási jogaira, mára viszont összeszedte magát az Európa, és sokan azt furcsállják, hogyan tud ilyen jól licitálni, miközben tulajdonosi köre komoly összegekkel tartozik más kiadóknak. Az Európa kizárása az egyesülésből komolyan nem vetődött fel, és Gál úgy látja, azt sem igazán lehet megakadályozni, hogy a kiadói csoport megerősödjön a piacon, hiszen „a kereskedők a puszta üzleti racionalitást követve nyilván nem fognak elugrani Frei Tamás vagy Leiner Laura könyveinek forgalmazása elől”. Annyit azért megtettek az MKKE-ben a rossz érzések enyhítéséért, hogy az idei könyvfesztiválon nem a bejárat melletti, kiemelt helyen lévő standot adták az Európának.

„Az MKKE elnökségében sokáig téma volt az Alexandra-ügy, sokat beszéltünk például arról, hogyan viszonyuljunk a részben azonos tulajdonosi körhöz tartozó Európa Könyvki­adóhoz. Abban mindenki egyetértett, hogy az Európa olyan érték, amit kár lenne veszni hagyni, és mára az Alexandra-boltok bedőlése utáni egyéb nehézségek is megoldódtak” – mondja Nyáry Krisztián, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója.

Úgy véli, az Alexandra-hálózatot az utolsó években a piac többi szereplője tartotta életben. „Sokan azt gondolták, az Alexandra túl nagy ahhoz, hogy bedőljön. Utólag látjuk, hogy ezek az aggodalmak túlzók és ártalmasak voltak, mindenki jobban járt volna, ha előbb rendeződik a helyzet” – mondja Nyáry. Az Alexandra fizetésképtelensége után a terjesztés helyzete maximum fél év alatt rendeződött, ahol értelme volt, ott más újranyitotta az üzleteket, a Líra például 23 boltot vett át (ezek Líra–Móra néven működnek, bár Janikovszky János, a Móra Kiadó tulajdonosa időközben kiszállt a közös üzemeltető cégből). A kiadók sebei is gyorsabban gyógyultak, mint ahogy attól tartani lehetett, és Nyáry szerint a szakma összességében tanult az esetből.

Értesüléseink szerint azonban még az idén is voltak fizetési nehézségek az Alexandránál, annak ellenére, hogy a vállalatcsoport az erősödés – vagy legalábbis az előremenekülés – jeleit mutatja. Novemberben egy műfordítókat, szerkesztőket és kiadókat tömörítő zárt Facebook-csoportban jelent meg az Alexandra álláshirdetése, amelyben fordítókat kerestek. A poszt alatt több műfordító arra figyelmeztette a fiatalabb kollégákat, jól gondolják meg, vállalnak-e munkákat az alexandrás kiadóknál.

Köztük volt Todero Anna műfordító, akinek ősszel fizetett ki egy egymillió forintot meghaladó összegű tartozást az Alexandra-csoport, miután ügyvédi felszólítást is küldött nekik. „Az Európa fizetési fegyelméről már a bolthálózat 2017-es bedőlése előtt is rosszakat lehetett hallani; én a Cartaphilusnak dolgoztam, akik addig korrektül fizettek. Az Alexandra-csőd után is elvállaltam egy olyan könyvet, amelynek az előző részét én fordítottam, illetve az Európával is kapcsolatba kerültem, mert átvették Kazuo Ishiguro műveit. 2016 végén és 2019 első fél évében lejárt számlákból jött össze a tartozás, amit a felszólító levél után kifizettek, bár magára a levélre nem reagált Matyi Alexandra, a Cartaphilus új vezetője” – mondja Todero. Úgy tudja, mások is most ősszel láttak pénzt régebbi alexandrás munkáik után.

Todero Anna tapasztalatai szerint a másik két nagy kiadói csoportnál – a Líránál és a Librinél – nem jellemző, hogy késve fizetnének a fordítóknak. Az is merőben szokatlan, hogy egy kiadó álláshirdetésben toboroz fordítókat; általában inkább arra panaszkodnak a pályakezdők, hogy nehéz munkához jutni, mert a kiadók a bejáratott fordítóikkal dolgoztatnak, vagy az ő ajánlásaikon keresztül keresnek friss munkaerőt.

false

Piaci trendek

Az a félelem végül nem igazolódott, hogy a Könyvbazár csődje visszavetheti a könyvpiac forgalmát. Bár az átadás-átvételek miatt 2017 első fél évében kisebb-nagyobb leállások szinte minden üzletben voltak, néhány Alexandra-bolt pedig végleg bezárt (például az Andrássy úti könyvpalota vagy a Károly körúti bolt), az MKKE adatai szerint a 2017-es könyvforgalom 2 százalékkal még emelkedett is a 2016-oshoz képest (47,8 milliárd forintot ért el a közoktatási tankönyvek nélkül). 2018-ban is hasonló ütemben folytatódott az emelkedés, bár Gál Katalin, az MKKE elnöke szerint statisztikai bizonytalanságot jelent, hogy a kimutatás a ki­adók önbevallásán alapul, és a könyvek fogyasztói árát veszi figyelembe, holott ma már meglehetős kihívás teljes áron könyvet venni a különböző akciók, klubtagságok és internetes kedvezmények miatt.

Gál úgy véli, aggodalomra ad okot, hogy idén november–decemberben soha nem látott mértékben szaporodtak el az akár 50–80 százalékos akciót ígérő kiadói raktárvásárok, sőt, egyes kiadók egész évben akciósan kínálják könyveiket. Ennek minden bizonnyal a készletek felhalmozódása az oka, amit több forrásunk összekötött az Alexandra-üggyel és a kereskedelem átalakulásával, mások szerint viszont egyszerűen a túltermelés következménye. Az MKKE elnöke arra is felhívta a figyelmünket, hogy a piaci trendek nem egyformán érintik a különböző könyvtípusokat és kiadókat. „A gyermek- és ifjúsági irodalom részesedése egyértelműen emelkedik, a szakkönyvkiadás viszont jelentősen visszaesett. A kis ki­adók közül többen tönkrementek az Alexandra fizetésképtelensége miatt, sokan pedig évi néhány kiadvánnyal vegetálnak, miközben a nagy kiadói csoportok még erősebbek lettek.”

A kis kiadók számára egyelőre a büntetőeljárások alakulása sem hoz vigaszt. Galambos Ádám az érdekvédelmi szövetség nevében még 2017 nyarán tett feljelentést Alexandra-ügyben sikkasztás és hűtlen kezelés gyanújával. Feljelentését egyesítették a Móra Kiadó­éval, így csak ebben az ügyben több mint 100 millió forint után nyomoz a rendőrség. Legalábbis elvileg. Galambost két és fél év után, idén októberben is mindössze annyiról tájékoztatta a BRFK Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Osztálya, hogy ügyében a nyomozás folyamatban van; kiderült azonban, hogy az illetékes nyomozót időközben lecserélték. Matyiék szerint persze őket károsította meg a bolthálózat felett befolyást szerző érdekkör, így ők is tettek feljelentéseket, de a nyomozások érdemi előrehaladásáról Matyi Alexandrának sincs információja.

Korábban – többszöri kérés után – Galambos belenézhetett a nyomozati aktákba, így Matyi Dezső tanúkénti meghallgatásának jegyzőkönyvét is megismerte. „Elég általános kérdéseket tettek fel neki a könyvpiac működéséről, a saját felelősségére nem igazán kérdeztek rá” – mondja Galambos. Matyi a rendőrségi meghallgatásán is a Rainbow Kft. menedzs­mentjogait 2016 szeptemberében megszerző személyeket vádolta, ám annak nincs nyoma, hogy őket akár tanúként meghallgatták volna az ügyben. Galambos Ádám nehezen tudja elfogadni Matyi védekezését – miszerint őt is becsapták és kizárták a saját kiskereskedelmi cégéből. „Ha így volt, akkor miért nem tájékoztatta erről 2016 szeptembere és 2017 januárja között a kiadókat? Miért rendelte meg a karácsonyi időszak előtt az újabb könyvkészleteket?” – teszi fel a kérdést Galambos.

Az MKÉSZ-nél abban bíznak, hogy a büntetőeljárás végén valakinek a felelősségét megállapítják, mert akkor a magánvagyonával felelne a kárért. Abban nem igazán reménykednek, hogy a felszámolási eljárásból a pénzükhöz jutnak. Galambos Ádám szerint „Matyi Dezső csak a renoméját és a bérelt üzlethelyiségeit vesztette el, az ostor a kis kiadókon csattant. Szinte mindenkinek hitelt kellett felvennie, de olyan kiadóvezetőről is tudok, aki bezárta családi vállalkozását, és jelentkezett árufeltöltőnek az Auchanba.”

A cikk eredetileg a Magyar Narancs hetilap 2019. december 18-i számában (MaNcs 31. évf. 51.sz. )jelent meg Családban marad címmel.

Neked ajánljuk