Portré Matyi Dezsőről, az Alexandra könyvesbirodalom vezetőjéről: Mindenét a könyvből

  • Bogár Zsolt
  • 2006.12.21 00:00

Belpol

"Ez mi munkánknak, minekutána emberek közé az kimégyen, sok irigye és rágalmazója lészen. Mert miképpen az testet követi az árnyék, azonképpen az virtust, azaz a jóságos cselekedetet követi az irigység" - olvasható a Biblia-fordító Károli Gáspár moralizálása az újonnan nyílt, Károly körúti Alexandra könyváruház falán. Matyi Dezső, az Alexandra könyvkiadó és -terjesztő vállalat feje a nulláról indulva építette föl birodalmát, nem törődve azokkal, akik nem látnak benne mást, mint a könyvpiac letarolóját.
"Ez mi munkánknak, minekutána emberek közé az kimégyen, sok irigye és rágalmazója lészen. Mert miképpen az testet követi az árnyék, azonképpen az virtust, azaz a jóságos cselekedetet követi az irigység" - olvasható a Biblia-fordító Károli Gáspár moralizálása az újonnan nyílt, Károly körúti Alexandra könyváruház falán. Matyi Dezső, az Alexandra könyvkiadó és -terjesztő vállalat feje a nulláról indulva építette föl birodalmát, nem törődve azokkal, akik nem látnak benne mást, mint a könyvpiac letarolóját.

Napi ötezer forint. Ennyit szeretett volna keresni a tinédzser Matyi Dezső, aki a húgával és szüleivel 15 éves korában költözött a Pécs melletti Kozármislénybe az Ormánságból. A mezőgazdaságból, majd különböző vállalkozásokból (zöldség- és élőhal-bolt, száraztésztagyártás) élő szülők mindent megtettek, hogy a fiuk továbbtanulhasson, ám a jogi felvételi kétszer is kudarccal végződött. Noha huszonévesen három szemesztert abszolvált az Államigazgatási Főiskola veszprémi levelező tagozatán, nem lett diplomás ember belőle, miután akkor már ő volt Baranya megye legnagyobb utcai könyvterjesztője.

Matyi Dezső 1989 őszén a Kossuth Kiadó bizományosaként kezdte: naponta háromtól hétig

egy ABC előtt állt,

10-12 százalékos jutalék mellett estére zsebben volt az áhított napidíj ötöde. Gyorsan leszerződött az állami könyvterjesztőkkel (Népszava, Művelt Nép, Téka), így neki lett az egyik legnagyobb választéka Pécsett. Első cége, a Direkt Bt. 1990 újévének napján alakult. Tavasszal ráállt az önálló beszerzésre, és heti kétszer Pestről, közvetlenül a kiadóktól, illetve a többi, azóta már rég bezárt nagykereskedőtől (Tendál, Bestseller, Kleopátra és a többi) vadászta a sikerkönyveket. Már kezdetben is nagy tételeket vitt el hitelbe, és bízott benne, hogy sikerül elpasszolni a saját pultjain, vagy - a kereskedelmi árrés pár százalékát megtartva - a többi utcai árusnak. "Ne kérdezze, honnan vettem a bátorságot - mondta a Narancsnak. - Apukám teljesen kész volt. Állandóan csúszkáltam a fizetéssel, mindenkinek tartoztam, de nem azért, mert kivettem a pénzt, hanem mert minden késve érkezett be." A legjobb helyre szerzett közterületfoglalási engedélyt, több pultja is volt, s előfordult, hogy egyedül sikerült megcsípnie egy-egy kasszasikert - nagyot szakított például az Agykontroll-könyvek felvásárlásán és terítésén. Pécsett egyöntetű vélemény, hogy a legbefolyásosabb könyves kezdetben egy helyi KISZ-vezér cége volt, aminek köszönhetően Matyi egy idő után nem kapott Európa-könyveket. Körülbelül másfél év kellett ahhoz, hogy a Janus Kft.-t lenyomja, és ő lássa el Dél-Dunántúl utcai standjait.

A következő lépés az 1991-ben született kislánya után elnevezett Alexandra könyvkiadó alapítása volt: a kiadás és terjesztés összekapcsolása nóvum volt a hazai könyvpiacon. A saját nyomás nyilvánvalóan olcsóbban kijött a vételnél, ráadásul cserealapként is szolgálhatott más kiadványok beszerzésénél. 1991-ben Gábor Anikó (a debreceni Főnix egykori kereskedelmi vezetője, az Animus jelenlegi tulajdonosa) rábeszélésére ment ki a Frankfurti Könyvvásárra, ahol rögtön megszerzett három kiadási jogot. Választási módszere később is megrökönyödést keltett, miután megérzésre, látszólag a csiricsáré borító vagy a vastagság alapján tette le a voksát. De megközelítése, miszerint "én olyan vagyok, mint az átlagolvasó, ami nekem tetszik, az másnak is tetszik", legtöbbször bejött. "A piac szemszögéből nézte a könyvkiadást, és ezzel nem zárta be magát egy szűk rétegérdeklődés szolgálatába, mint annyi kiadó" - jellemezte őt a Narancsnak Gábor Anikó.

A megkérdezettek az akkori idők Matyi Dezsőjére úgy emlékeznek, mint egy megnyerő modorú, közvetlen, jópofa fiúra, aki nem bátor, hanem vakmerő. "Mindig nagyban játszott, és miután először mindenkinek fizetett, mint a köles, megvolt iránta a bizalom." Amikor aztán csúszott, már "futni kellett vele, de azt is látták, hogy nem szalad el". Bizalmat ébresztett, hogy még akkor is Zsigulival, majd Barkasszal járt, amikor már megengedhetett volna magának jobbat is. Az, hogy a számos hasonszőrű könyves vállalkozóból éppen ő emelkedett ki, nemcsak abból következett, hogy mások a könyvezésből származó pénzüket másfelé forgatták, hanem abból is, hogy "eszes volt, aki nagyon értette az utcát, annak lehetőségeit és korlátait egyaránt". Nem ragadt le 7-8 pultnál és a megharcolt térségi könyvelosztói pozíciónál, hanem rástartolt az előprivatizációban eladásra kínált boltokra. "Én megelégedtem azzal a családias mérettel, amim van, a Dezső viszont ment előre, mint a buldog" - hallottuk jóformán ugyanazokat a szavakat több, vele egy időben indult könyvestől.

Az első üzletet, a Senecát 1993-ban szerezte meg a Tékától nyilvános liciten, amit Pécsett követett még kettő (Betűdzsungel, ABCd), Mohácson és Szigetváron pedig egy-egy könyvesboltnyitás. A bérleti jogokat egy tiszta lappal induló cégbe, a Pécsi Direkt Kft.-be apportálta - máig ez a csoport zászlóshajója. A cég állandó likviditási problémákkal küzdött, de dinamikusan növekedett: 1996-ra már volt két "nagyker" raktára Pécsett és Budapesten. "Mindent vett, és mindenkinek eladott" - a vevők között az új időket jelezve ott volt a Spar -, kiadója száz címet jelentetett meg, miközben Matyi a tízmilliós tőkeemelést a raktáron maradt durván 17 ezer darabos könyvkészlet (Toronyi T.: Gyilkos nemi vágyak; Friderikusz S.: Akar-e ön köztársasági elnök lenni?; Dr. Kodba Ferenc: Színlicites rablóulti stb.) apportjával oldotta meg.

Az Alexandra az első időkben elsősorban színes-szagos mesekönyveket, albumokat, ajándékkönyveket, házi praktikákat és könnyen fogyasztható tudást közvetítő ismeretterjesztő könyveket, valamint lektűrt adott ki. Miután egyre több licenckiadást vitt, a kezdetektől együttműködött a Szerzői Jogvédő Hivatal irodalmi szekciójának nyomain alakuló irodalmi ügynökségekkel, és közvetlenül is kapcsolatban állt külföldi kiadókkal. Járta a vásárokat Nyugat-Európában, Amerikában és a Távol-Keleten, részt vett a nemzetközi mutációs nyomásokban. Dolgoztatott Szlovákiában, Szlovéniában, de még Hongkongban is. Amikor a fizetések csúsztak, a vásárokon olykor megkérdezték a hazai kollégákat: "And what about Mr. Matyi?" De komoly ügyek ezekből sem lettek. Magyarországon főként a debreceni Alföldi és Kinizsi nyomdáknál foglalt le egyre jelentősebb kapacitást, a nyomdai előkészítésben helyi összekötőként segítségére lett Mocsári János, aki 2002 óta bent ül a Kinizsi felügyelőbizottságában, és tulajdonosa a Gold Book Könyvkiadónak, melynek könyveit kizárólagosan az Alexandra forgalmazza. Bár a kiadónál kevesen voltak állásban, fordítóként számos nyelvszakos egyetemista (legalább egyszer) bedolgozott az Alexandrának. A pályaívet jól illusztrálja, hogy 1994-ben közösen indított kiadót Merényi Zsolttal (Fatum Ars Kiadó), aki szintén könyvügynökként kezdte, de aztán az olcsó, illetve a jogdíjmentes régi könyvek (például a háború előtti szótárak) kiadásának irányába mozdult el, míg Matyi egyre inkább a kevésbé szürke piacok felé. A 90-es évek Alexandra-kínálatában még találni olyan licenckiadást, melyben a távol-keleti nyomás miatt a hosszú magánhangzókon hullámok és karikák váltakoznak; a könyvek elkerültek lektort és korrektort, a papír olcsó, a képeken meg lehet számolni a pixeleket, a fordítások pedig nemhogy az irodalmi szintet nem érik el, de olykor még a magyar nyelvvel is hadilábon állnak. A Pécsi Direkt ennek ellenére rohamosan nőtt.

A nagy váltás 2000-ben

az volt, amikor az Alexandra könyváruházat nyitott a Plaza Centers bevásárlóközpontjaiban. A népmesei történetet a Narancsnak a főhős így mesélte: "Leültem a Duna Plazában a könyvesbolt előtt. Csak néztem: maga volt az álom. Mennyi ember! Arra gondoltam, hogy nem kérhetnek olyan sok bérleti díjat, hogy ne érje meg. Ott helyben felhívtam a plazát, hogy bejelentsem, üzletet szeretnék bérelni. Miután már minden hely betelt, kiderült, Győrben nyílik a következő, és a bérbeadással foglalkozó ingatlanközvetítővel alá is írtam egy száz négyzetméteres boltra. Elmondták azt is, hogy lesz még három másik könyvesbolt. Egy hónap múlva azzal kerestek meg, hogy kellene egy hanglemezbolt a könyvek mellé. Nem volt pénzem, megadtam inkább az összes CD-nagykereskedés számát. Pár héttel később újra csörgött a telefon: az igazgató (Jászai Gellért, a Gordon & Webster akkori, illetve az SCD Holding jelenlegi vezetője - B. Zs.) ajánlatot tett: béreljek egy nagyobb üzletet, szuper árat adnak, és felmondják az összes többi könyvescéggel a szerződést, de cserébe vigyem be valahogy a 'hangot'. 468 négyzetméteres üzlet volt - oltári nagy. Aztán megnyílt a Győr Plaza, és irdatlan sok ember jött. Másnap bekopogtam hozzájuk, és közöltem: az épülő összes plazára kizárólagosságot szeretnék. Tízre írtunk alá keretszerződést. Röviddel később ez másoknak is eszébe jutott - de akkor a bolt már az enyém volt."

Forrásaink közül akkortájt többen is úgy vélték, hogy az Alexandra a plazákba fog belebukni. Az ellenkezője történt. A könyváruháznyitásokkal párhuzamosan elkezdődött a cég csendes konszolidációja, melynek levezénylésére Matyi 1998-ban behozta az üzletbe Szabó Zoltánt, aki a Postabanknál a Pécsi Direkt kapcsolattartója és hiteltanácsadója volt. Az új gazdasági igazgató átvilágította, racionalizálta és likviddé tette a Pécsi Direktet, valamint oldotta a könyvpiaci forgalom ciklikusságából eredő pénzügyi feszültségeket. Õ' már be tudott adni olyan hitelkérelmeket, amiket én nem tudtam" - mondta róla Matyi. Az Alexandra könyváruházak markáns arculatot kapcsoltak a márkanévhez - ami bizony a puccos fogyasztói környezetben is inkább az olcsóról és a gagyiról árulkodott. A szürke korinthoszi oszlopfők mögött az ember egy méretes diszkontáruházzal találkozott: elöl újdonságokkal, lektűrökkel és a kiadó saját köteteivel, a bolt gyomrában pedig valamilyen kifürkészhetetlen elv szerint elrendezett hatalmas választékkal. A polcok között a vevő éppúgy bolyongott, mint a kevéssé jártas, szakképzetlen, pályakezdő eladók. "Infrastruktúrában, humán erőben, mindenben elmaradtunk a növekedés mögött. Nem volt több pénzünk, ilyen dizájnra volt lehetőségünk. Amíg a Libri berendezett harmincmillióból egy boltot, mi kettőből. De nálunk már akkor is megvolt ugyanez a választék, mint ma, csak abban hibáztunk, hogy elöl volt a lektűr" - emlékezett vissza Matyi Dezső. A helyzet 2003-2004-ben kezdett

gyökeresen megváltozni:

az Alexandra a márka újrapozicionálásába fogott, amely együtt járt a cégen belüli strukturális és személyi változásokkal, a beruházásokkal és egy újfajta marketinggel. (A cégstruktúráról és a személyi változásokról lásd Egyedül nem megy című keretes anyagunkat.)

Kifelé ennek leglátványosabb jele a kulturális központként is működő négyszintes, Nyugati téri könyvesház megnyitása volt, ahol a vásárlók böngészés közben leülhetnek kávézni, internetezni, továbbá az Alexandra-pódiumon irodalmi, zenei és színházi kedvenceikkel találkozhatnak. Vámos Miklós vagy Konrád György rendszeres felbukkanása éppen elég volt a hely hitelesítésére, az alkotók pedig szívesen jöttek dedikálni, mert "itt mindig többen voltak, mint a Libriben". Tovább oszlatta az előítéleteket, hogy Alexandra Könyvjelző címen színvonalas könyves lapot indított, s hogy a helyén hagyta a szakma egyik legpatinásabb szerkesztőségét, miután "eszmei értéken", de a tulajdonos szerint az elterjedt 800 milliónál olcsóbban megvásárolta az Európa Könyvkiadót. Az új időkhöz új logo dukált (a rosszemlékű baglyot lecserélték egy olvasó kislányra), a szlogen pedig ("minden, ami könyv") kiegészült (szeretettel, Alexandra). Az Alexandra új imázsához tartozik a szponzoráció: támogatja a Bárka Színházat, a Szépírók Díját és a pécsi úszótehetséget, Jakabos Zsuzsát; s idén karácsonykor minden üzletébe tévedő rászorulót meglep egy ajándékkönyvvel.

A könyvpiacot évek óta elsősorban a Pécsi Direkt aktivitása fűti, állandóan ébresztőt fújva a versenytársaknak. A Magyar Könyvklub (MKK) 2004-es összeomlásakor megszerezte vidéki bolthálózatának legjelentősebb üzleteit, állva hagyva ezzel legnagyobb kiskereskedelmi konkurensét, az eleve a fővárosra berendezkedett Librit. A történet Matyi Dezső szemszögéből nem csupán nagystílű piacszerzés volt, hanem - jellemző módon - becsületbeli ügy is: "Az MKK már két éve tartozott nekünk, amikor a vezetője (Hegedűs István, aki a Budapesti Piac tulajdonosa is - B. Zs.) pofátlanságokat nyilatkozott, mire elszakadt a cérna. A Népszabadságban azt mondta, hogy csak elszámolási technika kérdése, hogy ki kinek tartozik, és szerinte a Pécsi Direkt tartozik nekik. Onnantól elvi kérdést csináltam abból, hogy velem nem lehet megegyezni, csak ha kifizet. Nincs kompenzáció, nincs áru - holott nekem lehet áruval fizetni. Már csak két nap volt, hogy elrendeljék a felszámolást, amikor azt mondtam: akkor kérek boltokat." Az Alexandra vezére három üzlettel engesztelődött ki, tizenhetet pedig megvett fele-fele arányban bankhitelre és saját forrásból. Szintén a konkurenciának üzent a két könyvpalotával, a Nyugati térivel és a Károly körúti Alexandrával. "A legfőbb vevőnk a Libri, mi pedig a legjelentősebb beszerző partnere vagyunk. Mindketten jókat üzletelünk egymással. De ez csak a kereskedelmi rész. A piacszerzés más" - utalt az egészséges versenyszellemre az Alexandra-főnök, amibe szerinte az is belefér, hogy nemrég a Libri teljes beszerzői csapata felállt, és átszerződött hozzá. "Író Jánosné nem csupán beszerzési vezető volt, ő volt a Libri Matyi Dezsője, és mert átjött, amiatt ott mélyen magukba szállhatnak az emberek" - véli.

Matyi Dezső üzletelni egyedül az interneten kereskedő Sunbooksszal nem hajlandó, amely 2000 óta foglalkozik könyv-nagykereskedelemmel, és online rendszere révén boltok és kiadók százait köti össze jutalékért cserébe. Nem ad el neki sem Alexandra-, sem Európa-könyveket. A kapcsolat két évvel ezelőtt szakadt meg. A hirig - meg nem erősített hírek szerint - a hipermarketláncokba való bemenetel miatt indult. Míg a Cora a jelentős könyvkiadókkal maga állapodik meg, a Tesco és az Auchan szeret kevés számú partnerrel dolgozni. Úgy tudjuk, a Sunbooks megpróbálta kiszorítani a Tescóból az Alexandrát, amely nem hagyta magát. Az, hogy a Pécsi Direkt nem ad az ellenőrzése alá tartozó könyvkiadók könyveiből a Sunbooksnak, egyes vélemények szerint versenyjogilag aggályos. Matyi ezt badarságnak tartja: szerinte egyszerűen nem sikerült megállapodni a szerződéses feltételekben. A HVG szerint a Libri és a Pécsi Direkt közötti harcban döntő szerepe lehet annak, hogy a Libri összefog-e a Sunbooksszal az internetes nagykereskedelemben rejlő lehetőségek kiaknázására - de ez nehezen valószínűsíthető, miután az Alexandra és a Libri között élénk az üzleti kapcsolat. Rényi Gábor, a Sunbooks elnök-vezérigazgatója is a függetlenségben látja cége értékét, s mint a Manager Magazinnak kifejtette, jövőjüket a tőzsdére menetel, egy multi bevonása vagy a könyvkiadók közös szerepvállalása alapozhatná meg. Az Alexandra mindenesetre egyetlen fronton sem akar lemaradni, és tavasszal elindította napi frissítésű, 50 ezer címes internetes nagykereskedését. A piaci szereplők közül a Pécsi Direkt növekedésétől a független kiadók tartanak a leginkább, hiszen az ő éves forgalmuk 20-30 százalékát az Alexandra-boltok bonyolítják. Az aggodalom alapvetően a mennyiségből, valamint azokból a vegyes tapasztalatokból ered, amik a cég fizetési fegyelmét, illetve a megrendelt könyvek kihelyezését illetik. Az Alexandránál eltérő, hogy a 30 napos határidővel adott számla alapján nagyjából pontosan vagy menynyivel a lejárat után, s hogy egyben vagy részletben utalják-e a pénzt - ezt nemcsak a rendszer alkalmi kárvallottjai látják így, hanem azok is, akik nem panaszkodhatnak. (Mindeközben az etalonnak tekintett Libri 8 napra fizet.) Az unalomig ismert sérelmeken túl - "a boltokban el vannak dugva a könyveink" stb. - beszámoltak nekünk olyan esetekről is, amikor a megrendelt köteteket az Alexandra ki sem pakolta, hanem hetekig pihentette a raktárában, majd kibontatlanul visszaküldte a kiadóba. Ebből egyeseknek az a kényszerképzete támadt, hogy a "Dezső ki akar minket csinálni". Miután a könyvesszakmában hatalmas a túltermelés, és minden kiadvány pótolható egy hasonszőrűvel, a kiadók ijedten szemlélik, hogy az Alexandra-csoporthoz tartozó érdekeltségek lassan lefedik a teljes palettát, s az Alexandra rendre megjelentet a sikerkönyveikhez hasonló köteteket.

Mivel a bizományosi szisztéma miatt a terjesztők forgóeszközeit a kiadók finanszírozzák, úgy tartják, hogy részben "az ő hitelükből építi fel a Dezső a konkurenciájukat". Szerintük ahhoz, hogy az Alexandra javítson a jövedelmezőségén, csak olyan út vezet, amely a kicsik kezét még jobban megköti. A Pécsi Direkt nagykereskedőként

árversenyt diktál

annak érdekében, hogy a kiadók ne tudjanak nélküle kereskedni; harcban van kiskereskedelmi fronton az üzletei forgalomnövekedéséért, ugyanakkor abban is érdekelt, hogy szűkítse a kínálatot, és ezzel a saját kiadványainak kedvezzen. A megoldás a kereskedelmi árrés emelésében kínálkozik - aminek hallatán viszont a kiadók sikítófrászt kapnak. A kereskedelmi árrés már így is a 45-50, nem pedig a korábbi 40-45 százalék közötti sávba esik, ráadásul az eladott könyvmennyiség idén várhatóan stagnál. Miközben a könyvkiadók az Alexandra hideg leheletét érzik a tarkójukon, paradox módon azért is aggódnak, hogy a birodalom elbírja a gyors növekedést - mert az a könyvszakma számára beláthatatlan következményekkel járna, ha az Alexandrát egy nap "felfalnák a bankok".

Matyi szerint maga a feltételezés is gazdasági nonszensz: a hitelek mögött ingatlanfedezet van, mely egy külön kft.-be van kihelyezve. Ha bármi történne, az Alexandra-boltokat ugyanúgy bérelhetnék tovább. De szerinte erre biztosan nem kerül sor, mert "a cég hitelállománya ezerszázalékosan biztonságos". A cégcsoportnak 2-2,3 milliárdos rövid lejáratú hitelkerete van, amiből a működést finanszírozzák, és amit az év végén a nyereségből visszatöltenek. Ezenkívül van még másfél milliárd (2005-ben egymilliárd) forint hosszú lejáratú hitele, amit abszolút kezelhetőnek ítélt, figyelembe véve a csoportszinten 18 milliárd forint fölött várható árbevételt (ami tavaly 15 milliárd körül volt, s ebből 11,9 milliárd a Pécsi Direkté). Az Alexandrára vonatkozó szemrehányásokat visszautasítja: az elszámolások korrektek és 30 napra fizet. "Ha csúszás van, azt vehetik kicseszésnek, mert az is. De legbelül mindenki tudja, hogy miért" - jelezte Matyi Dezső, hogy nem riad vissza a nevelő célzatú eszközöktől. Előadása nem nélkülözte a pátoszt és a maró kritikát, miközben kifejtette: lendületes, de nyugodt ember, akit nehéz kihozni a sodrából, a kérdéseink sem képesek rá. Regionálisan nem kíván terjeszkedni, Magyarországon akarja megteremteni a könyvkereske-delmet, mert szerinte "az nem az, amit annak hívunk", és az ő élete "kevés ahhoz, hogy olyan legyen, ami szerinte ideális". Azon kérdésünkre, hol szeretné látni az Alexandrát öt-tíz év múlva, azt válaszolta: maradjanak meg a piaci pozíciói, és működjön még jobban. Akik pedig összeesküvés-elméleteket gyártanak róla, azoknak azt ajánlja, hogy inkább magukkal foglalkozzanak, és gyakoroljanak önkritikát. "Mögöttem nincs nagybácsi, az Alexandra csak azt próbálja nyújtani, amit a piac kíván." Úgy véli, a könyvesvilág "kétségtelenül jogosan fél attól, ha valaki nagy". Ám van valami, ami mögött az ő személye van, és "innentől megnyugodhatnak. Mert nálam, akár hiszik, akár nem, az etika játszik."

Egyedül nem megy

Az Alexandra kiadói csoportba az anyacégen, a Pécsi Direkten kívül a Cartaphilus, az Európa, a Müller Péter műveit kiadó Jonathan Miller, az Ambrus Éva (ex-Magyar Könyvklub) igazgatta M-Érték, a Körössi P. József vezette Noran és a tankönyveket forgalmazó Nebuló tartozik. Bár az ügyvezetőknek csak beszámolási kötelezettségük van, a pénzgazdálkodás közös. Ha forrásra van szükségük, a Pécsi Direkt ad nekik tagi kölcsönt. Az anyacég egybefogja a nagykereskedői, kiskereskedői és a kiadói tevékenységet, s pénzügyileg ez papíron sem válik szét.

A Pécsi Direkt 1999 márciusáig Matyi Dezső és felesége tulajdonában volt. Az első plazás könyváruház megnyitása idején tőkeemeléssel közvetlen irányítást biztosító befolyást szerzett a kft.-ben egy Seychelles-szigeteki off-shore cég (Silver Publishing), melyet 2004-ben egy washingtoni illetékességű vállalkozás váltott (Rainbow Publishing). A Pécsi Direkt jegyzett tőkéje 537 millió forint, ebből mindössze 15 millió a két magánszemélyé. 2004 óta a D+T Vagyonhasznosító Kft. az Alexandra-üzletek kezelője: a régebbi tulajdonban lévő egységek (például a korábbi pécsi központ) maradtak a Pécsi Direktnél, az újakat a D+T vette meg. Bár országosan hatvan Alexandra-üzlet van, ezeket - négy vidéki üzlet, valamint a Károly körúti új könyváruház és a szintén hipermodern, közel kétmilliárd forintért felépült pécsi raktárbázis kivételével - mind bérlik. A Tomori utcai raktárat, a Pécsi Direkt székhelyül szolgáló ingatlant az Országos Nyugdíjfolyósítóval 85-15 százalékban megosztva, 2002-ben szerezte meg az Alexandra-csoport egy ingatlanforgalmazó cég felvásárlásával, melynek vezetői, illetve tulajdonosai között megtalálhatók a hajdan az ÁPV Rt.-vel szemben a belterületi földek ellenértékéért az önkormányzatok nevében eljáró Vektor Rt. egykori tagjai.

A Pécsi Direkt a legutóbbi időkig kézi vezérléssel működött, de a cégnél kialakult egy olyan gárda, amelyre Matyi Dezső, mint lapunknak elmondta, "rá merné már bízni a folyó ügyeket". Az arculatváltás levezénylésére érkezett a Henkeltől Kéhl Dóra marketingvezető, és külső tanácsadóként Geszti Péter is besegít. A Könyvjelző főszerkesztője, valamint az Alexandra-albumok zömének a fotósa Kaiser Ottó, aki Matyi Dezső egyik legjobb barátja.

Pécsi szál

Noha a városi legenda szerint fogadásokat kötöttek, hogy cégével mikor költözik "fel" Pestre, a Pécsi Direkt de facto a baranyai megyeszékhelyen maradt (bár fővárosi telephelyére van bejelentve). "Nekem itt él a családom, itt élnek a gyerekeim, minden ide köt. Logisztikailag nehézséget okoz, de emberi oldalról kárpótol" - mondta lapunknak a cégvezető, aki a közeli Villányban vett 15 hektár szőlőt, mely idén fordult termőre. Hordó Kft. nevű cége már két étterem-borozó gazdája. Az Alexandra katalógusában több oldalt tesznek ki a Péccsel kapcsolatos kiadványok: a szimpla bedekkertől és fotóalbumtól kezdve a város neves építészeiről, kortárs művészeiről, sportolóiról szóló kötetekig. Pécs társasági életét ismerő forrásunk szerint különös volt látni, hogyan vált az inkább törtetőnek, mint ambiciózusnak tartott fiatalember a helyi partik olyan vendégévé, akinél számon tartják, ki ül le mellé.

Pécs korábbi szocialista polgármesterével, Toller Lászlóval jó kapcsolatban volt: akkor ismerkedtek meg, amikor Matyi Dezső első üzletére licitált a Tékánál, s Toller volt az ottani üzletvezető tanácsadója (aki szintén pályázott a boltra, csak veszített). Toller László a rendszerváltás idején maga is foglalkozott jogi könyvek kiadásával, s egykori vállalkozásának adótanácsadója a Pécsi Direktnek ma is felügyelőbizottsági tagja. Toller büszke volt az Alexandrára, Matyi Dezsőt többször is a XXI. század Zsolnayjának nevezte. Baráti viszonyukat jól jellemzi, hogy a polgármester adta őt össze második feleségével.

Neked ajánljuk