Az Írisz ott rontotta el, hogy a keresetlevélben nem a műsorszolgáltatási szerződés semmisségének, hanem csak az eljárás törvénysértő voltának a kimondását kérte. Ha azt is kérte volna, az RTL Klub és az ORTT közötti szerződés nem lépett volna érvénybe, tehát nem kellett volna évekig húzni a pert - nyilatkozta a MaNcsnak Ballai Éva médiajogász. Hozzátette: a semmisség kimondásához nem szükséges bizonyítani az eljárás kezdeményezőjének érintettségét az ügyben, tehát elvileg bármely magyar állampolgár folytathatná az elmúlt hetek nagy médiabotrányait, akár még az Írisz kontra ORTT/RTL Klub/TV 2-ügyet is.
Semmi(s)ségek
További furcsaság az ügyben - amit Halmai Gábor alkotmányjogász vetett fel a múlt hét végén több médiumban is -, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak nem lett volna joga a már meghozott jogerős ítéletet is sutba vágni; az időközben tulajdonost váltott Írisz visszalépése miatt a polgári perrendtartás csak azt tette volna lehetővé, hogy a már benyújtott felülvizsgálati kérelmekről határozzon, ám döntése az egész pert nem érinthette volna.
Ballai Éva - amellett, hogy egyetért Halmai Gábor jogértelmezésével - arra is utalt, hogy az Írisz-per utáni médiaügyekben is a legegyszerűbb eljárás lenne a leginkább célravezető: a médiakuratóriumok és a helyi frekvenciák ügyében a jogi megoldást kereső feleknek elsősorban azt javasolja, kérjék az illetékes bíróságoktól a megkötött szerződések semmisségének kimondását.
Merthogy a médiaügyek Magyarországon előbb-utóbb bíróságokon kötnek ki, ahogyan a médiakuratóriumok és a helyi frekvenciák esetében is ez történik éppen: az SZDSZ, illetve az MSZP is bejelentette, hogy jogi úton szerez érvényt igazának, miután a kormánypártok és a MIÉP a múlt héten a Magyar Rádió kuratóriumi elnökségét is csupán négy kormánypárti delegálttal hozta létre arra hivatkozva, hogy az ellenzék nem tudott megállapodni saját jelöltjeinek névsorában.
Einstand
A közmédiumok tulajdonosi jogait gyakorló kuratóriumok elnökségébe a médiatörvény értelmében a kormányoldal és az ellenzék azonos számú (négy-négy) tagot delegálhat. A MIÉP ragaszkodott ahhoz, hogy a csaknem tízszer annyi képviselővel bíró MSZP-vel azonos számú, vagyis két kurátort küldhessen a testületekbe.
Az ellenzék így nem tudott közös jelölteket állítani, Áder János házelnök tehát csak a kormánykoalíció jelöltjeit terjesztette fel szavazásra, s felszólította az ellenzéket, állapodjon meg. Addig is a kuratóriumok elnöksége - egy korábbi alkotmánybírósági döntésre hivatkozva, mely a kuratóriumok működőképességét előbbre valónak nevezte, mint a kuratóriumi elnökség hiánytalan voltát - négy kormánypárti taggal működik.
Illetve csak a rádióé, mivel a Duna TV kuratóriumi elnökségéről zajló szavazás során az MDF jelöltjét, Pálfy G. Istvánt nem szavazták meg a koalíciós partnerek, így hát az MDF sem szavazta meg a többi jelöltet. Csapody Miklós, a fórum témafelelőse egyébként a MaNcsnak azt mondta: a történtekben a korábbi tendencia továbbélését látja, miszerint a koalíciós partnerek előszeretettel ítélik vereségre az MDF-et különböző ügyekben; így tehát ezúttal az MDF is alkalmazta az "amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten" elvét.
Csapody Miklós egyébként - hasonlóan Dávid Ibolya pártelnökhöz - nem szavazott a vitában, mivel a helyzet kezelését méltatlannak ítélte. Mint mondta, az alkotmányügyi bizottságnak kellett volna a szavazás előtt megtárgyalnia a különböző jogi felvetéseket, például Görgyi Kálmán legfőbb ügyész levelét, amelyben az első csonka, az MTV Rt. tulajdonosi jogait gyakorló kuratóriumnak a jelenlegihez hasonló körülmények között történt megalakítását törvénytelennek ítélte. Áder János szerint azonban a legfőbb ügyész levelének nincs rá nézve kötelező jellege, ezért nem vette figyelembe Györgyi véleményét, s ebben a médiajogász Ballai Éva szerint Áder tévedett. Követelte is a házelnök lemondását az MSZP és az SZDSZ. Csapody Miklósnak viszont azzal van problémája, hogy a legfőbb ügyész Áder jogértelmezése után "lebegtetni" kezdte: távozik posztjáról (azóta e lépés megtörtént, lásd írásunkat a 11-13. oldalon), ami az MDF-es politikus szerint nem méltó az ország egyik vezető közjogi méltóságához.
Ha majd a jognak asztalánál
Az SZDSZ és az MSZP tehát továbbra is bízik a jog erejében, dacára annak, hogy az MTV esetében eddig minden próbálkozásuk kudarcba fulladt, a csonka kuratórium azóta is működik. Mennyiben más most a helyzet? Lendvai Ildikó, a szocialisták médiapolitikusa szerint Györgyi Kálmán a házelnöknek írott levele akkor kap majd jogi relevanciát, amikor Áder János benyújtja a rádiós kuratóriumi elnökség személyi változásait a Fővárosi Bíróságnak mint cégbíróságnak, ekkor ugyanis a törvényességi felügyeletet gyakorló legfőbb ügyész törvényességi észrevételt tehet. Amennyiben a bíróság megalapozottnak találja vélekedését, az Országgyűlést felszólíthatja, hogy szüntesse meg a jogtalan helyzetet.
A másik lehetőség a szocialisták szerint a módosítások elleni fellebbezés, amit vagy a tulajdonos, tehát az Országgyűlés tehet meg, vagy az ügyben érintettek, tehát például valamelyik éppen leköszönő kurátor, mondjuk egy volt szocialista párti delegált. Az SZDSZ is a jog erejében bízik: közleménye szerint az Alkotmánybírósághoz, az ügyészséghez, illetve a cégbírósághoz fordul jogorvoslatért. Mindkét párt képviselője utalt arra, hogy törvényes keretek között bármire képesek a szólásszabadság és a sajtószabadság ügyét megvédendő.
A parlamenti szavazást követő napokban a Financial Times a témát nagy terjedelemben taglalta, leszögezve, hogy a kormány a szélsőjobboldal támogatását is igénybe veszi a közmédiumok elfoglalásáért vívott harcban.
Vegyétek és egyétek
Mindez persze nem lenne ennyire hangsúlyos dolog, ha a médiatörvény kialakította volna a működő duális médiarendszert, s a politikától valóban független, magánkézben lévő médiumok sokasága működne az országban. Lendvai Ildikó lapunknak ezt úgy fogalmazta meg, hogy felőle a jobboldal "vihetné" az MTV-t, hiszen a tévés hírversenyben nem csak a közszolgálati csatorna vesz részt. A rádiópiacon azonban senkinek sem akaródzott szembeszállni e téren a Magyar Rádió Krónikáival.
Aligha véletlen, hogy fontos politikai kérdéssé nőtt a helyi rádiófrekvenciák elosztásának újabb fordulója. A napilapokból közismert, hogy az egy hete leköszönt ORTT utolsó döntésével a Révész T. Mihály MSZP- és Tímár János SZDSZ-delegált szavazatai nélkül adott frekvenciákat elsősorban jobboldalinak minősített pályázóknak, így például a Gidó Média Kft.-nek, amelyet Schuszter Lóránt fővárosi MIÉP-képviselő nevével együtt emlegetnek, de Pécsett például az ORTT és az MDF köreiből is elismerten a fórum delegálta ORTT-taggal, Wéber Jánossal baráti kapcsolatot ápoló, hozzá hasonlóan pécsi illetőségű Belénessy Csaba családtagjai kapták meg a frekvenciákat.
Család
Belénessy Csaba a Magyar Televízió kisebbségi, nemzetiségi és regionális adásainak, valamint A hét című műsornak is a főszerkesztője, a Vasárnapi Újság volt felelős szerkesztője, a rádióelnöki tisztség nem is nagyon titkolt várományosa: felmerült tehát az összeférhetetlenség gyanúja az ügyben, amit az MTV elnöke sietett eloszlatni. A Népszabadság úgy tudja, az elnöki vizsgálat e téren tisztázta Belénessyt. A napilapnak Belénessy úgy nyilatkozott, nem is kíván részt venni a csatornák mindennapjaiban, családtagjai értenek a rádiózáshoz. Pécs önkormányzata mindenesetre pert fontolgat az ügyben: a város eurorégiós rádióra szóló pályázata több pontot ért el, mint a Belénessyék családtagjaié, mégsem nyert.
Nem kizárt, hogy bíróság elé viszi az ORTT döntését a budapesti frekvencián vesztes, egyebek mellett a BBC-t és a Deutsche Wellét is magában foglaló konzorcium is, amely a már említett Gidó Média Kft.-vel szemben maradt alul - a hivatalos nyilatkozatok szerint amiatt, mivel nemzetközinek szánt hírrádiója nem igazolta, hogy legalább 15 százalék magyar nyelvű műsort sugároz majd. Legalábbis nem külön nyomtatványon, mert bár műsortervükben ez az arányszám szerepelt, az ORTT további igazolást kért tőlük e szándékukról, majd miután ezt nem kapta meg, diszkvalifikálta őket.
Változó világ
Sasvári Szilárd, a kulturális bizottság fideszes elnöke szerint semmi rendkívüli nem történt, az ORTT eddig is így működött, csak az ellenzék ezt eddig nem vette észre. Lapunknak azt is elmondta, hogy a kuratóriumok ügyében sincs más teendő, mint megállapodni az ellenzéki jelöltekről, a kormánykoalíció kész megszavazni őket. Fodor Gábor szabaddemokrata honatya ezzel szemben arra utalt, hogy a meglévő rádióktól eltérő hangvételű, adott esetben a kisebbségi érdekeket előtérbe helyező rádiók azért nem kaptak frekvenciát, mert kellett a hely a MIÉP-nek - noha e kritériumokat a pályázati kiírás preferálja. Szerinte emiatt eltűnhet az éterből a "médiatörténeti jelentőségű" Tilos Rádió, s nem tudni, mikor próbálkozik újra romáknak szóló adó, ha a Rádió C végleg elvérezne.
Kérdés persze, mi történhetett az ORTT-ben azóta, hogy például a Gidó Média Kft. a mostanival tökéletesen megegyező pályázatával bő egy éve vesztesnek nyilváníttatott egy előző pályázaton. Tímár János, az SZDSZ delegálta ORTT-tag lapunknak erre annyit mondott, hogy nem a pályázat maga, hanem a politikának a médiához való viszonya változott meg ez idő alatt. Mindebben az az igazán veszélyes, tette hozzá, hogy amíg a pártok a médiakuratóriumok ügyein vitáznak, a helyi médiumok rendszere a következő több mint tíz évre rögzül. A rádiófrekvenciákat ugyanis hét évre, a tévék jogosultságait tíz évre osztották ki, s mindkét lehetőség egy alkalommal pályáztatás nélkül is meghosszabbítható.
A még megválaszolatlan kérdésekre pedig a bírósági eljárások sem adják meg a választ. Erre utal, hogy az Írisz-perből sem derült ki minden az ügy politikai hátteréről, s a bíróságok szemmel láthatóan sikítófrászban törnek ki, ha a média szót meghallják. Az Alkotmánybíróságon háromszáz körüli az alakuló médiarendszer alapját képező médiatörvény alkotmányellenességét firtató beadványok száma. És a kisebb ügyekben sem gyors az ügyintézés: bár a most éppen Budapesten nyertes Inforum Rádió váci frekvenciájának pályázata körüli pereskedés másfél éve kezdődött, a felek még az első tárgyaláson sincsenek túl.
Vas Gábor
Aki úgy érzi, szívesen támogatna bennünket, adója 1%-át a következő adószámra fizetheti be: 18529904-2-08.
