Drámai változás következett be Horthy Miklós egykori kormányzó megítélésében a közelmúltban – mutatott rá a Medián egy új felmérésében, amelyet a hvg.hu közölt.
A múlt század kiemelt alakjait tekintve azzal kapcsolatban nincs változás, hogy Rákosi Mátyás a magyar történelem legellenszenvesebb figurái között van, Nagy Imrét, az 1956-os forradalom miniszterelnökét majdnem teljesen egyöntetűen pozitívan értékeli a társadalom (bár az elmúlt közel 20 évben nőtt azok aránya, akik negatívan értékelik).
Kádár Jánost, a forradalom leverésében a szovjetekkel kollaboráló pártvezetőt valahová kettőjük közé, de inkább a pozitív tartományba helyezi a többség; valamivel nála is kedvezőbb, és ugyancsak viszonylag kevéssé megosztó a rendszerváltás utáni első miniszterelnökének, Antall Józsefnek a megítélése, Horthy Miklósé viszont máig két pártra szakítja a magyarokat.
Horthy esetében 2005 óta több mint megkétszereződött azoknak az aránya, akik szerint az egykori kormányzó „inkább pozitív, mint negatív szerepet játszott” a magyar történelemben (18-ról 42 százalékra), míg némileg csökkent az őt negatívan értékelők aránya (49-ről 44 százalékra), így a most szeptemberben elvégzett országos reprezentatív Medián-felmérésben már szinte hajszálra ugyanannyian beszélnek róla elismerően, mint ahányan elutasítóan.
A felmérés szerint a pártpolitikai megosztottság is tükröződik a történelmi személyek értékelésében, bár Nagy Imre még ma is inkább „nemzetegyesítőnek” mondható, Antall József megítélése is csak mérsékelten függ a mai pártpreferenciáktól, sőt, még a baloldal szemében értelemszerűen elfogadottabb Kádár János iránt is meglepően magas a mai kormánypártiak pozitív reakcióinak aránya. Hármukat együtt a társadalom 13 százaléka tartja elfogadhatónak.
Horthy esetében viszont egyenesen szakadék van a fideszes és az ellenzéki szavazók ítélete között: az előbbieknek több mint a fele, az utóbbiaknak csak a harmada tartja őt számon a magyar történelem pozitív alakjai között.
