Barotányi Zoltán

Az uniformis árnyéka

Horthy-kép az Orbán-rendszerben

Publicisztika

Meglehet, csupán porhintés mindaz, amit az utóbbi hetekben fontos állású kormányzati személyek előadtak Horthy Miklós méltatásának tárgyában. Az viszont ­nagyon is jellemző, hogy kit ráncigál elő a rezsim, ha legitimációs deficitet érzékel.

Lázár János miniszter szeptember 3-án Kenderesen, a Közlekedési Múzeum új vasúttörténeti kiállításán többek között a néhai kormányzót, nagybányai Horthy Miklóst méltatta. Emlékezetpolitikai kalandozásához az ürügyet a helyszínen kívül az szolgáltatta, hogy harminc éve temették el újra Horthyt, immár a szülőhelyén. 1993-ban a már nagybeteg miniszterelnök, Antall József kormányának számos fontos minisztere is megjelent, az akkor felkapott szóhasználattal élve, „magánemberként”. Lázár ezúttal nem csupán kiváló katonaként emlékezett meg a Monarchia tengeri hadiflottájának utolsó főparancsnokáról, de azt is fontosnak tartotta közölni, hogy szerinte Horthy 1919-ben megmentette az országot attól a sorstól, amelyet „a nyugati nagyhatalmak” Magyarországnak szántak. Bár e kijelentésnek semmiféle történelmi alapja nincs, az efféle szófia beszéd már megszokott dolog politikusainktól.

Szelet vet

Lázár megjegyzései egyrészt kiváltották Frölich Róbert országos főrabbi tiltakozását, aki a világháború időszakából két Horthytól származó levél részleteit idézte fel (az egyiket 1940-ben Teleki Pálnak, a másikat 1943-ban Adolf Hitlernek írta), azokban Horthy öntudatosan antiszemitának vallotta magát. Ez, mondhatni, történettudományi közhely, még ha egyes magyar kormánypolitikusok a történelmi kutatások eredményeiről nem vesznek is tudomást (kivéve, ha azt maguk rendelték meg). Frölich személyes megjegyzésként ezt fűzte Lázár gondolatkísérletéhez: „Világos és egyértelmű beszéd. Az összes ilyen beszéd miatt nem ismerhettem meg az apám családját, anyám családjának nagy részét. Meg lettek teremtve tudniillik a feltételek.”

A bírálatot sem megspórolva L. Simon László egykori kultuszminisztériumi államtitkár, a Magyar Nemzeti Múzeum jelenlegi főigazgatója kelt Lázár védelmére a maga módján; szerinte ugyan „elragadta a hév” Lázár Jánost, de ezzel együtt sem kellene „csak a pozitívumokat” látni Horthyban, és nem kellene abba a hibába esni, hogy „nem vesszük figyelembe zsidó származású honfitársaink érzékenységét”. Megjegyzései, amelyek szerint Horthyval legfeljebb az üldöztetésükre és a kormányzó jól artikulált antiszemitizmusára érzékeny zsidóknak lehet bajuk, ha lehet, a Lázár kijelentésénél is nagyobb konsternációt váltottak ki. Utóbb aztán igyekezett e kijelentéseken finomítani; Horthy vitathatatlan érdemének tartja, hogy rendkívül jól választotta meg az ország vezetőit, politikai stabilitást hozott stb., másfelől viszont nem tudta elkerülni az ország belesodródását a háborúba, és „nem tudta kezelni a németeket”. A múzeumi főigazgató jellemző módon sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy a kenderesi Horthy-kiállítást nem az intézménye csinálta meg. Fazekas Sándor volt földművelésügyi miniszterrel ugyanis inkább az első és második bécsi döntés utáni időszak infrastrukturális fejlesztéseire, a „vasútépítés értékeire” akartak koncentrálni, és nem Horthy Miklós személyét állították volna fókuszba – mint ahogyan az végül megvalósult. Hogy mennyire morbid lett volna a „vasútépítés értékeire” koncentrálni, arra Ungváry Krisztián is utalt egyik nyilatkozatában – a magyar zsidók deportálását Horthy passzivitása, illetve jóváhagyó hallgatása mellett a gyakorlatban a MÁV szerelvényeivel hajtották végre, és az államvasutakon kívül a teljes magyar közigazgatás, a rendvédelmi szervek, fegyveres testületek tevékeny részvételével.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.