Üzérkedés hamis védettségi igazolványokkal

Meg se érezték

Belpol

Nemcsak a közokirat-hamisítás bűncselekményét követhették el, hanem mások életét is kockára tették azok a háziorvosok, asszisztensek és „toborzók”, akik valótlan tartalmú védettségi igazolványokhoz segítettek magánszemélyeket.

Koronavírussal került kórházba egy négytagú család még novemberben. Korábban nem oltatták be magukat, viszont azért, hogy folytatni tudják sok utazással járó életmódjukat, hamis védettségi igazolványt szereztek be maguknak. Mindannyian intenzív osztályra, majd lélegeztetőgépre kerültek súlyos állapotban – az édesapa bele is halt a fertőzésbe.

A tavaly májusi vonatkozó kormányrendelet értelmében öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki egy közokirat – jelen esetben a védettségi igazolvány – tartalmát meghamisítja, hamis közokiratot készít, felhasznál, információs rendszerbe adatot jogosulatlanul vagy a jogosultsága kereteit megsértve bevisz. És persze a közokirat-hamisításon túl megjelenhetnek további bűncselekmények is a hamis védettségi igazolványok illegális kereskedelmében, mint például a vesztegetés, vagy a vesztegetés elfogadása. E szigorítás ellenére 2021-ben mégis pörgött a védettségi igazolványok feketepiaca, hiszen jókora kereslet mutatkozott. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) arról tájékoztatta lapunkat, hogy ilyen ügyekben 2022. január 18-ig 46 büntetőeljárás indult 138 gyanúsítottal.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a közelmúltban jelentette be, hogy a védettségi igazolványok február 15-től oltási igazolványokká alakulnak át. Megkerestük a tárcát, illetve a Koronavírus Sajtóközpontot is, hogy a büntethetőség mértékét befolyásolja-e a változás, de lapzártánkig nem érkezett válasz.

 

Mellé oltanak

„Azt tapasztaljuk, hogy egyes ügyekben nemcsak az üzletszerűség, a rendszeres haszonszerzésre törekvés jelenik meg az elkövetői oldalon, hanem a szervezettség, a feladatok egymás közötti leosztása is. Ugyanakkor annak megállapítása a bíróság jogköre lesz majd az ítélet meghozatalakor, hogy egy adott bűncselekményt szervezett keretek között követtek-e el, és ha igen, akkor az elkövetők a szervezettség milyen szintjén álltak” – írta megkeresésünkre Váradi Piroska ezredes, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) korrupciómegelőzési főosztályának vezetője, aki arról is tájékoztatott, hogy sok bejelentés érkezik a szolgálathoz állampolgároktól és az egészségügyi dolgozóktól is.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk