Üzérkedés hamis védettségi igazolványokkal

Meg se érezték

Belpol

Nemcsak a közokirat-hamisítás bűncselekményét követhették el, hanem mások életét is kockára tették azok a háziorvosok, asszisztensek és „toborzók”, akik valótlan tartalmú védettségi igazolványokhoz segítettek magánszemélyeket.

Koronavírussal került kórházba egy négytagú család még novemberben. Korábban nem oltatták be magukat, viszont azért, hogy folytatni tudják sok utazással járó életmódjukat, hamis védettségi igazolványt szereztek be maguknak. Mindannyian intenzív osztályra, majd lélegeztetőgépre kerültek súlyos állapotban – az édesapa bele is halt a fertőzésbe.

A tavaly májusi vonatkozó kormányrendelet értelmében öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki egy közokirat – jelen esetben a védettségi igazolvány – tartalmát meghamisítja, hamis közokiratot készít, felhasznál, információs rendszerbe adatot jogosulatlanul vagy a jogosultsága kereteit megsértve bevisz. És persze a közokirat-hamisításon túl megjelenhetnek további bűncselekmények is a hamis védettségi igazolványok illegális kereskedelmében, mint például a vesztegetés, vagy a vesztegetés elfogadása. E szigorítás ellenére 2021-ben mégis pörgött a védettségi igazolványok feketepiaca, hiszen jókora kereslet mutatkozott. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) arról tájékoztatta lapunkat, hogy ilyen ügyekben 2022. január 18-ig 46 büntetőeljárás indult 138 gyanúsítottal.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a közelmúltban jelentette be, hogy a védettségi igazolványok február 15-től oltási igazolványokká alakulnak át. Megkerestük a tárcát, illetve a Koronavírus Sajtóközpontot is, hogy a büntethetőség mértékét befolyásolja-e a változás, de lapzártánkig nem érkezett válasz.

 

Mellé oltanak

„Azt tapasztaljuk, hogy egyes ügyekben nemcsak az üzletszerűség, a rendszeres haszonszerzésre törekvés jelenik meg az elkövetői oldalon, hanem a szervezettség, a feladatok egymás közötti leosztása is. Ugyanakkor annak megállapítása a bíróság jogköre lesz majd az ítélet meghozatalakor, hogy egy adott bűncselekményt szervezett keretek között követtek-e el, és ha igen, akkor az elkövetők a szervezettség milyen szintjén álltak” – írta megkeresésünkre Váradi Piroska ezredes, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) korrupciómegelőzési főosztályának vezetője, aki arról is tájékoztatott, hogy sok bejelentés érkezik a szolgálathoz állampolgároktól és az egészségügyi dolgozóktól is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.