Meghalt Dornbach Alajos

  • narancs.hu
  • 2021. június 3.

Belpol

Az ügyvéd, politikus, volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő, a parlament egykori alelnöke 85 éves volt.

Elhunyt Dornbach Alajos ügyvéd, politikus, volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő, a parlament egykori alelnöke – írja a családjától értesült 444.hu. Dornbach 85 éves volt.

Az egykori politikus 1956-ot tartotta élete meghatározó élményének. Erről 1990-ben a HVG-nek beszélt részletesen.

Dornbach mindvégig kapcsolatban maradt az 56-osok "értelmiségi körével" – Donáth Ferenccel, Andorka Rudolffal, Eörsi Istvánnal, Gáli Józseffel, Szabó Miklóssal, Pomogáts Bélával, Lukácsy Sándorral. Ez a kötődés később is meghatározta az életét.

Végül ügyvédjelöltként kezdhetett praktizálni Gyöngyösön. Bár 1960-ban letette az ügyvédi vizsgát, forradalmi részvétele miatt csak 1964-ben nyilvánították feddhetetlennek, ekkor indíthatott önálló praxist. Dornbach az emberi és állampolgári jogok ügyvédjeként vált ismertté.

Az első e téren védendő ügyfele 1965-ben a szociográfiai írásai miatt rágalmazással vádolt Kunszabó Ferenc volt. Kunszabót felmentették, Dornbachot pedig 56-os barátain keresztül egyre többen keresték hasonló megbízásokkal. Ő lett az "ellenzék ügyvédje". Elmondása szerint a praxisa jól ment, elsősorban vagyonjogi, hagyatéki ügyekre specializálódott, így megtehette, hogy a politikai ügyekért ne kérjen pénzt.

A 70-es években a formálódó demokratikus ellenzék egyik fontos személyisége lett. Jogi védelmet biztosított a szamizdat kiadványok szerzőinek és terjesztőinek.

Soros György felkérésére Dornbach segített a Soros Alapítvány létrehozásában 1983-ban, és az alapítvány kuratóriumának alelnöke maradt 1990-ig.

1988 nyarán belépett a Történelmi Igazságtétel Bizottságba, később pedig a politikai ítéletek semmisségéről szóló törvényjavaslat egyik előkészítője volt.

1988-ban a Nagy Imre per és a Standard-per felülvizsgálatának egyik kezdeményezője volt, majd az elítélteket, örököseiket képviselte a bíróságon. Részt vett Nagy Imre és társai 1989. június 16-i gyászszertartásának szervezésében.

Dornbach 1988-ban csatlakozott az SZDSZ elődjéhez, a Szabad Kezdeményezések Hálózatához, akkor saját elmondása szerint még politikusi ambíciók nélkül. A Mozgó Világnak 2001-ben úgy nyilatkozott, hogy a korábbi évek emberi jogi gyakorlata miatt a szervezet mértékadó alapítói – Kis János, Pető Iván, Magyar Bálint, Demszky Gábor és a többiek – álltak hozzá közel emberileg.

Az SZDSZ színeiben 1990-től 2002-ig országgyűlési képviselő, 1990-94 között a parlament alelnöke volt. Mivel, mint azt maga mondta, nem akart megélhetési politikussá válni, az 1994-es választás után nem vállalt olyan pozíciót, ami kizárta volna az ügyvédi gyakorlat folytatását. 2002-ben vonult vissza a politikától és a közélettől.

(444.hu)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.