Kistelek esete az akkumulátorgyárral: csak a feszültség

Mégsem jött

Belpol

Egy hónapig úgy volt, hogy 500 milliárd forintból akkumulátorrészegység-gyár épül Kisteleken. Aztán kiderült, egy ilyen üzem áramszükségletét rövid időn belül nem lehetne kielégíteni. A harc ettől még folytatódik a polgármester és ellenfele – egyébként két egykori munkatárs, barát – között.

Nyolc „igen” és egy „nem” szavazattal döntötte el Kistelek képviselő-testülete január 17-én, hogy eladja jó ideje árult 12,8 hektár külterületi földjét az Európa-Center-Miskolc Kft.-nek 1500 forintos négyzetméteráron. Továbbá, hogy a hétezer lelkes Csongrád-Csanád megyei kisváros önkormányzata előszerződést köt a vásárlóval, amely ipari ingatlanokkal foglalkozik, és a területet egy akkumulátorrészegység-gyár számára rendezi. Az egyetlen ellenszavazat Mészáros Gáboré volt. A képviselő úgy gondolta, nem korrekt eljárás, hogy Nagy Sándor polgármester (Fidesz) összehív egy képviselői munkamegbeszélést, amely menet közben rendkívüli képviselő-testületi üléssé válik, majd szóban előterjeszti az eladást, amelynek nyomán a település határában 500 milliárd forintos beruházás valósulna meg. Ahhoz, hogy felelős döntést tudjanak hozni egy ilyen horderejű ügyben, tudni kellene a beruházás műszaki adatait, várható környezeti és társadalmi hatásait. Nagy Sándor polgármester erre azt mondta, a folyamat elején tartanak, lehet, hogy ebből a beruházásból nem is lesz semmi, ez csak lehetőség. Ha a beruházás nem valósul meg, az ingatlanfejlesztő cég vagy bukja a foglalót, vagy egy éven belül idehoz egy másik befektetőt. A pénzügyi bizottság elnöke, Tóth Szabolcs azt mondta, van úgy, hogy gyorsan kell dönteni: a vételi ajánlat ügyében egy előző nap este érkezett SMS-re kellene reagálni. Azért vállaltak képviselői tisztséget, hogy ilyen helyzetekben is határozni tudjanak a lakosság helyett. Aki ilyenkor nem tud dönteni, annak nem biztos, hogy testhezálló a képviselőség.

A döntés körülményeit és az ülés jegyzőkönyvét Mészáros Gábor február 12-én osztotta meg a Facebookon. A 24.hu február 27-én írt arról, hogy miközben országszerte tiltakoznak az akkugyárak ellen, Kistelek földet adott el egy gigaberuházáshoz, de az 500 milliárdos projekt részleteiről nincsenek nyilvános információk. Az esetről más lapok is beszámoltak. Addigra viszont kiderült, a beruházás valószínűleg mégsem valósul meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.