Megvonnák a közalkalmazotti státuszt a kulturális dolgozóktól, tiltakozik a szakszervezet

  • narancs.hu
  • 2020. április 13.

Belpol

Az intézkedés mindenkire vonatkozna, kivéve a VERITAS Történetkutatóra.

Tiltakozik a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) az ellen a törvénytervezet ellen, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) múlt csütörtökön küldött ki a szakszervezzeteknek azzal, hogy április 14-én, vagyis kedd reggel fél 9-ig küldjék el az észrevételeiket.

A szervezetek így gyakorlatilag csak a húsvéti hétvégét kapták meg véleményezésre, miközben  tervezet szerint november elsejétől a levéltárak, múzeumok és előadó-művészeti szervezetek dolgozói november elsejével elvesztenék közalkalmazotti státuszukít, és attól kezdve sima munkaviszonyban foglalkoztatnák őket. A tervezet szerint a megállapított munkabér egyébként nem lehet alacsonyabb, mint az eddig kapott illetmény.

A javaslat minden intézményre vonatkozik, kivéve a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltárra.

A KKDSZ hétfői közleményében azt írta, tiltakozik a kulturális dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának tervezett megszüntetése ellen, és "megdöbbenéssel és felháborodással" fogadták a tervezetet.

A tervezet indoklása szerint az átalakítás azért jó a dolgozóknak, mert a közalkalmazotti státusz nem elég rugalmas, nem tudta követni a munkaerő-piaci és munkajogi változásokat, "életszerűtlenné vált és széttöredezett szabályozást eredményezett", így pedig legalább mindenki egységesen lenne foglalkoztatva.

A szakszervezet közleménye szerint viszont ez az indoklás álságos, mert a lépés valójában nem az állami és az önkormányzati közszolgáltatások hatékonyabb ellátását, az ellátásban foglalkoztatottak jogviszonyainak a közszolgáltatás jellegéhez és tartalmához igazodó differenciálását, munkájuk anyagi elismerésének elősegítését, a kulturális közszolgáltatások kiszélesítését és azoknak a 21. századi követelményeknek való megfelelését szolgálja.

"A kulturális közszolgálatban dolgozók fizetése mindig is alacsonyabb volt, mint a piaci területen dolgozóké. A kisebb fizetésből adódó hátrányt a közszférának adott szerény kedvezményekkel, a foglalkoztatás nagyobb biztonságával, kiszámítható életpályával igyekezett kompenzálni, így biztosítva a megfelelően képzett munkaerőt, és a minőségi feladatellátást. A kormány tervezett változtatása a csekély kedvezményeket elvonva a korábbiaknál is rosszabb egzisztenciális helyzetbe hozza a kulturális dolgozókat. A kiszámítható előmeneteli rendszer és stabil munkajogi helyzet megszüntetése sem a közszolgálatok kiszélesítését, sem a közszolgálatban foglalkoztatottak anyagi elismerését nem mozdítja elő!" - írják.

Hozzáteszik, a kulturális területen ma még a közszférán belül is méltánytalanul alacsonyak a jövedelmek, így a közalkalmazottak munkavállalóvá válása nem oldja meg az ágazat súlyos bérproblémáját, viszont a biztonság elvesztése miatt félő, hogy a területet még több magasan kvalifikált szakember hagyja el, illetve a fiatalok inkább nem ezt fogják választani.

"Az egységes szabályozás megszüntetése nem más, mint az állami felelősségvállalás felmondása a kulturális területen. Mindez az ágazatot fenntartó önkormányzatok anyagi képességei és szándékai függvényévé teszi a kulturális feladatellátást és annak minőségét. Egyenlőtlen és szűkülő feladatellátást, változó minőséget, romló munka és anyagi körülményeket, az esélyegyenlőség romlását, az ország kulturális szétszakítottságát eredményezi" - jósolja a szakszervezet, amely szerint a húsvéti hosszú hétvége amúgy sem lett volna elég a véleményezésre, a járványügyi vészhelyzetben meg pláne nem, ezért érdemi érdekegyeztetést követelnek, illetve tiltakoznak a tervezet ellen.

"A „jó stílusérzékkel” húsvét ünnepének előestéjén az utolsó vacsora napján az érdekképviseletekhez véleményezésre eljutatott tervezet, ha megvalósul valóban a kulturális szolgáltatások utolsó vacsorája lesz, melyet logikusan csak a kivégzés követhet"

- írják.

A javaslatba egyébként még egy módosítás is bekerült, így bár az állami és az önkormányzati fenntartású muzeális intézmények, könyvtárak, közművelődési intézmények és közösségi színterek eddig világnézeti elköteleződés nélkül működhettek, a tervezet azt is előírná, hogy "elkötelezettek az Alaptörvényben rögzített alapelvek mellett.”

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.