Megvonnák a közalkalmazotti státuszt a kulturális dolgozóktól, tiltakozik a szakszervezet

  • narancs.hu
  • 2020. április 13.

Belpol

Az intézkedés mindenkire vonatkozna, kivéve a VERITAS Történetkutatóra.

Tiltakozik a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) az ellen a törvénytervezet ellen, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) múlt csütörtökön küldött ki a szakszervezzeteknek azzal, hogy április 14-én, vagyis kedd reggel fél 9-ig küldjék el az észrevételeiket.

A szervezetek így gyakorlatilag csak a húsvéti hétvégét kapták meg véleményezésre, miközben  tervezet szerint november elsejétől a levéltárak, múzeumok és előadó-művészeti szervezetek dolgozói november elsejével elvesztenék közalkalmazotti státuszukít, és attól kezdve sima munkaviszonyban foglalkoztatnák őket. A tervezet szerint a megállapított munkabér egyébként nem lehet alacsonyabb, mint az eddig kapott illetmény.

A javaslat minden intézményre vonatkozik, kivéve a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltárra.

A KKDSZ hétfői közleményében azt írta, tiltakozik a kulturális dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának tervezett megszüntetése ellen, és "megdöbbenéssel és felháborodással" fogadták a tervezetet.

A tervezet indoklása szerint az átalakítás azért jó a dolgozóknak, mert a közalkalmazotti státusz nem elég rugalmas, nem tudta követni a munkaerő-piaci és munkajogi változásokat, "életszerűtlenné vált és széttöredezett szabályozást eredményezett", így pedig legalább mindenki egységesen lenne foglalkoztatva.

A szakszervezet közleménye szerint viszont ez az indoklás álságos, mert a lépés valójában nem az állami és az önkormányzati közszolgáltatások hatékonyabb ellátását, az ellátásban foglalkoztatottak jogviszonyainak a közszolgáltatás jellegéhez és tartalmához igazodó differenciálását, munkájuk anyagi elismerésének elősegítését, a kulturális közszolgáltatások kiszélesítését és azoknak a 21. századi követelményeknek való megfelelését szolgálja.

"A kulturális közszolgálatban dolgozók fizetése mindig is alacsonyabb volt, mint a piaci területen dolgozóké. A kisebb fizetésből adódó hátrányt a közszférának adott szerény kedvezményekkel, a foglalkoztatás nagyobb biztonságával, kiszámítható életpályával igyekezett kompenzálni, így biztosítva a megfelelően képzett munkaerőt, és a minőségi feladatellátást. A kormány tervezett változtatása a csekély kedvezményeket elvonva a korábbiaknál is rosszabb egzisztenciális helyzetbe hozza a kulturális dolgozókat. A kiszámítható előmeneteli rendszer és stabil munkajogi helyzet megszüntetése sem a közszolgálatok kiszélesítését, sem a közszolgálatban foglalkoztatottak anyagi elismerését nem mozdítja elő!" - írják.

Hozzáteszik, a kulturális területen ma még a közszférán belül is méltánytalanul alacsonyak a jövedelmek, így a közalkalmazottak munkavállalóvá válása nem oldja meg az ágazat súlyos bérproblémáját, viszont a biztonság elvesztése miatt félő, hogy a területet még több magasan kvalifikált szakember hagyja el, illetve a fiatalok inkább nem ezt fogják választani.

"Az egységes szabályozás megszüntetése nem más, mint az állami felelősségvállalás felmondása a kulturális területen. Mindez az ágazatot fenntartó önkormányzatok anyagi képességei és szándékai függvényévé teszi a kulturális feladatellátást és annak minőségét. Egyenlőtlen és szűkülő feladatellátást, változó minőséget, romló munka és anyagi körülményeket, az esélyegyenlőség romlását, az ország kulturális szétszakítottságát eredményezi" - jósolja a szakszervezet, amely szerint a húsvéti hosszú hétvége amúgy sem lett volna elég a véleményezésre, a járványügyi vészhelyzetben meg pláne nem, ezért érdemi érdekegyeztetést követelnek, illetve tiltakoznak a tervezet ellen.

"A „jó stílusérzékkel” húsvét ünnepének előestéjén az utolsó vacsora napján az érdekképviseletekhez véleményezésre eljutatott tervezet, ha megvalósul valóban a kulturális szolgáltatások utolsó vacsorája lesz, melyet logikusan csak a kivégzés követhet"

- írják.

A javaslatba egyébként még egy módosítás is bekerült, így bár az állami és az önkormányzati fenntartású muzeális intézmények, könyvtárak, közművelődési intézmények és közösségi színterek eddig világnézeti elköteleződés nélkül működhettek, a tervezet azt is előírná, hogy "elkötelezettek az Alaptörvényben rögzített alapelvek mellett.”

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.