Megvonnák a közalkalmazotti státuszt a kulturális dolgozóktól, tiltakozik a szakszervezet

  • narancs.hu
  • 2020. április 13.

Belpol

Az intézkedés mindenkire vonatkozna, kivéve a VERITAS Történetkutatóra.

Tiltakozik a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) az ellen a törvénytervezet ellen, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) múlt csütörtökön küldött ki a szakszervezzeteknek azzal, hogy április 14-én, vagyis kedd reggel fél 9-ig küldjék el az észrevételeiket.

A szervezetek így gyakorlatilag csak a húsvéti hétvégét kapták meg véleményezésre, miközben  tervezet szerint november elsejétől a levéltárak, múzeumok és előadó-művészeti szervezetek dolgozói november elsejével elvesztenék közalkalmazotti státuszukít, és attól kezdve sima munkaviszonyban foglalkoztatnák őket. A tervezet szerint a megállapított munkabér egyébként nem lehet alacsonyabb, mint az eddig kapott illetmény.

A javaslat minden intézményre vonatkozik, kivéve a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltárra.

A KKDSZ hétfői közleményében azt írta, tiltakozik a kulturális dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának tervezett megszüntetése ellen, és "megdöbbenéssel és felháborodással" fogadták a tervezetet.

A tervezet indoklása szerint az átalakítás azért jó a dolgozóknak, mert a közalkalmazotti státusz nem elég rugalmas, nem tudta követni a munkaerő-piaci és munkajogi változásokat, "életszerűtlenné vált és széttöredezett szabályozást eredményezett", így pedig legalább mindenki egységesen lenne foglalkoztatva.

A szakszervezet közleménye szerint viszont ez az indoklás álságos, mert a lépés valójában nem az állami és az önkormányzati közszolgáltatások hatékonyabb ellátását, az ellátásban foglalkoztatottak jogviszonyainak a közszolgáltatás jellegéhez és tartalmához igazodó differenciálását, munkájuk anyagi elismerésének elősegítését, a kulturális közszolgáltatások kiszélesítését és azoknak a 21. századi követelményeknek való megfelelését szolgálja.

"A kulturális közszolgálatban dolgozók fizetése mindig is alacsonyabb volt, mint a piaci területen dolgozóké. A kisebb fizetésből adódó hátrányt a közszférának adott szerény kedvezményekkel, a foglalkoztatás nagyobb biztonságával, kiszámítható életpályával igyekezett kompenzálni, így biztosítva a megfelelően képzett munkaerőt, és a minőségi feladatellátást. A kormány tervezett változtatása a csekély kedvezményeket elvonva a korábbiaknál is rosszabb egzisztenciális helyzetbe hozza a kulturális dolgozókat. A kiszámítható előmeneteli rendszer és stabil munkajogi helyzet megszüntetése sem a közszolgálatok kiszélesítését, sem a közszolgálatban foglalkoztatottak anyagi elismerését nem mozdítja elő!" - írják.

Hozzáteszik, a kulturális területen ma még a közszférán belül is méltánytalanul alacsonyak a jövedelmek, így a közalkalmazottak munkavállalóvá válása nem oldja meg az ágazat súlyos bérproblémáját, viszont a biztonság elvesztése miatt félő, hogy a területet még több magasan kvalifikált szakember hagyja el, illetve a fiatalok inkább nem ezt fogják választani.

"Az egységes szabályozás megszüntetése nem más, mint az állami felelősségvállalás felmondása a kulturális területen. Mindez az ágazatot fenntartó önkormányzatok anyagi képességei és szándékai függvényévé teszi a kulturális feladatellátást és annak minőségét. Egyenlőtlen és szűkülő feladatellátást, változó minőséget, romló munka és anyagi körülményeket, az esélyegyenlőség romlását, az ország kulturális szétszakítottságát eredményezi" - jósolja a szakszervezet, amely szerint a húsvéti hosszú hétvége amúgy sem lett volna elég a véleményezésre, a járványügyi vészhelyzetben meg pláne nem, ezért érdemi érdekegyeztetést követelnek, illetve tiltakoznak a tervezet ellen.

"A „jó stílusérzékkel” húsvét ünnepének előestéjén az utolsó vacsora napján az érdekképviseletekhez véleményezésre eljutatott tervezet, ha megvalósul valóban a kulturális szolgáltatások utolsó vacsorája lesz, melyet logikusan csak a kivégzés követhet"

- írják.

A javaslatba egyébként még egy módosítás is bekerült, így bár az állami és az önkormányzati fenntartású muzeális intézmények, könyvtárak, közművelődési intézmények és közösségi színterek eddig világnézeti elköteleződés nélkül működhettek, a tervezet azt is előírná, hogy "elkötelezettek az Alaptörvényben rögzített alapelvek mellett.”

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.