Menesztette a kurátorokat és a Magyarságkutatónak adta Kásler a 90 százalékban kész Árpád-koros kiállítást

  • narancs.hu
  • 2022. január 11.

Belpol

A szakemberek jó része nem adja a nevét a kiállításhoz, miután az új kurátor A pozsonyi csata című animációs film "szakértője" lett.

Az idén 800 éves az Aranybulla, az emlékév egyik legjelentősebb eseménye pedig egy márciusban nyíló "Királyok és szentek – Az Árpádok kora az Árpád-ház" című kiállítás lesz Székesfehérváron. A Válasz Online azonban arról ír, hogy decemberben Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmentette a nagyszabású kiállítás kurátorait, és a teljes szakmai irányítást a Magyarságkutató Intézet kezébe helyezte.

A tárlat minden idők legnagyobb Árpád-koros tárlata lenne, amelyhez nyolc ország gyűjteményeiből érkeznek tárgyak. Ezzel a kiállítással nyitja meg kapuit a Szent István Király Múzeum számára 5,3 milliárd forintból felújított és részben átalakított székesfehérvári egykori ciszterci rendházépület, a kormány a tárlat megvalósítására 506 millió forintot, üzemeltetésére 120 millió forintot biztosított.

A lap cikke szerint viszont karácsony előtt két nappal váratlan emailt kaptak a kiállításhoz tartozó tanulmányokon dolgozó régészek és történészek, amely szerint a fenntartó Emmi indoklás nélkül visszavonta a megbízást a 90 százalékban kész, három hónapon belül megnyitó tárlat kurátoraitól, és a szakmai irányítást, valamint az összes addig elkészült anyagot (kiállítási forgatókönyv, tárgylista stb.) a Magyarságkutató Intézet kezébe adta.

A projektet egy 2017-es kormányhatározat a Magyar Nemzeti Múzeum szakmai felelősségébe adta, hozzá társult a kiállítási teret biztosító székesfehérvári Szent István Múzeum és az eredetileg főként a marketing és kommunikációs feladatokért felelős (amúgy 2019 januárja óta működő) Magyarságkutató Intézet. A kiállítás kurátorai a Nemzeti Múzeum Régészeti Tárának szakemberei, Ritoók Ágnes, Simonyi Erika és Kiss Etele voltak. 

Az új kurátor viszont Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója lett, aki másnap arról írt levelet, hogy

átvette a kiállítási katalógus szerkesztését, mely „az új fenntartói iránymutatások figyelembevételével” folytatódik.

A Válasz Online információi szerint azóta kiderült, hogy szerkezeti és tartalmi változtatásokat is terveznek a katalógusban, bizonyos témák teljes elhagyásával. A lap úgy tudja, a honfoglalás idején helyben talált népességről, illetve az Árpád-korban Magyarországra költözött idegen népcsoportokról (muszlimok, zsidók, a kései nomádok) szóló részeket kívánták elhagyni a katalógusból, de bekerültek szerzőként a Magyarságkutató Archeogenetikai Kutatóközpontjának munkatársai, akik a hun-magyar rokonságot próbálják bizonyítani. 

A projektben szereplő tudósok nagy része ilyen feltételek mellett nem adja a nevét a kiállításhoz, és letiltotta a katalógushoz elkészült tanulmányának megjelenését is.

A cikk szerint a téma kihúzása vagy önkéntes visszamondás miatt nem fog szerepelni Biczó Piroska, Feld István, Haramza Márk, Langó Péter, Szőke Béla Miklós, Végh András és Wolf Mária régész, Földváry Miklós vallástörténész, Madas Edit irodalomtörténész, Rácz György és Spekner Enikő levéltáros, Szovák Kornél történész-filológus, Thoroczkay Gábor és Szende Katalin történész és Szakács Béla Zsolt művészettörténész cikke sem. 

Az új kurátornak, Makoldi Miklósnak egyébként nincs tudományos fokozata, egyetemi és be nem fejezett doktori évei alatt – nyilvánosan elérhető önéletrajza szerint – főként avar lovastemetkezésekkel foglalkozott. Az utóbbi években számos tudományosan vitatható kijelentése volt, 2020 decemberében például azt mondta az M5 egyik adásában, hogy a karácsony szavunk a kerecsenből, vagyis a kerecsensólyomból származhat, ez pedig bizonyíték a magyar ősvallás és a kereszténység korai kapcsolatára. Makoldi emellett szakértőként szerepelt A pozsonyi csata című animációs filmnél, amely a súlyos szakmaiatlansága miatt kapott számos kritikát

„Elfogadhatatlan, ami történt. Régóta vagyok a pályán, de még csak hasonló eljárást sem láttam soha, sem itthon, sem külföldön”

– mondta a lapnak Révész László régész, muzeológus, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti tanszékének vezetője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiállítás koncepcióját a fenntartó egyébként 2017-ben elfogadta. „Három hónappal a megnyitó előtt kívülről személyi és tartalmi kérdésekbe belenyúlni szakmailag teljesen vállalhatatlan” – tette hozzá.

„Ez a tudomány einstandolása” –fogalmazott Thoroczkay Gábor, az ELTE Középkori Történeti Tanszék docense, aki szerint az utolsó pillanatos minisztériumi beavatkozás, a kurátorok indoklás nélküli menesztése és a katalógus átszerkesztése „még a mai viszonyok között is szokatlanul durva lépés”. A tanulmányát ő is letiltatta, és az érte járó honoráriumot is vissza fogja fizetni.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk