Polgármesterjelölt-dömping Miskolcon

Messze még a vége

Belpol

Semmit nem ér ma már egy pár hónappal ezelőtti miskolci közvélemény-kutatás – az abban szereplő polgármesterjelöltek azóta visszaléptek, új szereplők bukkantak fel. A cikk írásakor három ellenzéki és egy fideszes polgármesterjelöltje volt a városnak. Egyelőre.

Hétfői lápzártánkra változott is a helyzet: ekkor regisztrált Fintor Zsolt duguláselhárító is. „Bejelentés! Indulok Miskolcon a 2024-es önkormányzati választáson, mint valóban független polgármester jelölt. (…) már több tízezer embert húztam ki a sz@rból és látva az elmúlt hetek, hónapok, évek eseményeit, nagy szüksége van Miskolcnak arra, hogy valaki kihúzza a szarból” írta ki közösségi oldalára Fintor, mintegy betetőzve az előző hét eseményeit.

Az átlag miskolcit az elmúlt négy évben különösebben nem rengették meg a helyi politika csatározásai. Legfeljebb a következményei: a szlömösödő városrészek lehangoló látványa, a leépített tömegközlekedés, a fürdőszobacsempével megbolondított diósgyőri vár, a hónapokig zárva tartó új Ellipsum fürdő. Aztán a múlt héten mindenki csak pislogott, mint a béka az elhíresült miskolci kocsonyában: három nap leforgása alatt ugyanis három új ellenzéki polgármesterjelölt is feltűnt a színen (plusz az echte független Fintor Zsolt).

Az addig csak bizonytalannak mondható helyzet április 3-án azzal vett fordulatot, hogy kiderült: a jelenlegi polgármester, Veres Pál nem indul újra a posztért, egészségügyi okokkal és a helyi politikai közéletben tapasztaltakkal indokolva visszalépését. „Nem tudtam megszokni a színlelt barátságot, a hazudott szövetséget, a kétszínűséget, a széthúzást, a vérre menő intrikákat, a célok, a meggyőződés és az emberség semmibe vételét, a rövid távú érdekpolitikát, a politikának beállított önérdeket. Megdöbbentő volt látni, hogy sokakat mennyire nem érdekel a racionalitás, a szakmai érvek, Miskolc és a miskolciak érdeke, hogy mennyivel fontosabbak a személyes ambíciók, a politikai bosszú, mint maga a város” – írta közösségi oldalán Veres, aki azért büszke rá, hogy annak ellenére ő a polgármester, hogy szövetségeseinek egy része nyíltan a bukását kívánta. Bízik benne, hogy olyan utódja lesz, „akinek a város a fontos, nem a hatalom, és aki az, aminek mondja magát”.

Kezdeti mozgolódások

Veres Pál 2019-ben nyolc ellenzéki párt és két civil szervezet támogatásával indult, és meggyőző fölénnyel győzött a fideszes Alakszai Zoltánnal szemben. Csakhogy a polgármester egyre nehezebben tudta összetartani az őt támogató Velünk a Város frakció egységét. (A miskolci képviselő-testületben uralkodó állapotokról lásd: Akadályozás, betartás, feszítés, Magyar Narancs, 2024. február 21.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.