Mészáros Lőrinc rámozdul a Gellértre?

  • narancs.hu
  • 2018. február 28.

Belpol

A turisztika mindig is vonzotta a nemzeti nagytőkéseket. Ajánló az új Magyar Narancsból.

Mészáros Lőrinc bekebelezte a budai Duna-part ékességének számító Gellért Szállót, és átvenné a Gellért Gyógyfürdő üzemeltetését is? – firtatta Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője a Főváros Közgyűlés legutóbbi ülésén. Tarlós István elismerte, hogy vannak ilyen mendemondák, de a tőle megszokott lekezelő stílusában azzal hárított, hogy ha komolyra fordul a dolog, elsőként a képviselő asszonyt értesíti erről. Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) jelen lévő vezérigazgatója sem hördült fel a kérdés hallatán. A Narancsnak viszont azt válaszolta, hogy nem folynak tárgyalások az üzemeltetési jog átadásáról. A fürdő 2017-re tervezett 2 milliárd forintos gépészeti felújításába mindenesetre még nem kezdtek bele. Nem indult el a hotel két évvel ezelőtt beharangozott rekonstrukciója sem.

false

 

Fotó: MTI

A két létesítmény felújítása korábbi becslések szerint 15 milliárdot emésztene fel, ám úgy tűnik, ennyit a fürdőt birtokló főváros, illetve a hoteltulajdonos Danubius Szálloda és Gyógyfürdő Zrt. együtt sem tud előteremteni. A Danubius évek óta keres befektetőpartnert a feladatra, de Kovács Balázs vezérigazgató lapunknak elismerte: erőfeszítéseik nem vezettek eredményre. Még szerencse, hogy Mészáros Lőrinc éppen műemléki ingatlanokkal bővítené a portfólióját. A Gellért ráadásul egyike azon ingatlanoknak, amelyekre egy tavalyi kormányhatározat nyomán az állam elővásárlási jogot je-gyez­tetett be.
A Gellért egyébként nem véletlenül jutott eszébe az ellenzéki képviselőnek az idei költségvetést is tárgyaló közgyűlésen: Bagdy Gábor gazdasági ügyekért felelős főpolgármester-helyettes ugyanis éppen akkor kérte a vá­ros­atyák áldását a szintén kettős funkciójú Rác szálló-gyógyfürdő kombó megvásárlására. A fürdőt ugyan 1935-ben egyszer már megvette a székesfőváros, de a 2002-ben indult fejlesztés révén szállodával bővített komplexumot a 2010-es választások óta folytatott macska-egér játszma eredményeként hamarosan dobra verik. Az ingatlant – a külső beruházóval közösen – birtokló cég felszámolását egyébként a főváros kezdeményezte. A fővárosi önkormányzat a 8 milliárd forintos hitelezői követelést ajánlaná az ingatlanért. Jó helyzetből indulnak: elővásárlási joguk van, ráadásul a BGYH tulajdona az építmények alatti földterület, és övék a vízkivételi jog is. Ha megkapják az ingatlanokat, rájuk marad a milliárdos felújítás. A fürdőrekonstrukciót a BGYH hitelből fedezné. (A szállodát külsős üzemeltetőre bíznák.) Bár korántsem biztos, hogy felvehetik a kölcsönt, hiszen a főváros hamarosan eléri a bevételei szabta adósságplafont. Az ügylethez a kormánynak is hozzá kell járulnia. Kérdés, hogy mennyire befolyásolná a döntést az, hogy a hírek szerint az Orbán Ráchel–Tiborcz István házaspár is fantáziát lát az ingatlanban; állítólag ők álltak az MFB tavalyi követelés-visszavásárlási akciója mögött is.
A fővárosi ingatalanok iránti kormányzati érdeklődésről, illetve Budapest borús távlatokat sejtető költségvetéséről a friss Magyar Narancsban olvashat részleteket.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.