Mészáros Lőrinc rámozdul a Gellértre?

  • narancs.hu
  • 2018. február 28.

Belpol

A turisztika mindig is vonzotta a nemzeti nagytőkéseket. Ajánló az új Magyar Narancsból.

Mészáros Lőrinc bekebelezte a budai Duna-part ékességének számító Gellért Szállót, és átvenné a Gellért Gyógyfürdő üzemeltetését is? – firtatta Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője a Főváros Közgyűlés legutóbbi ülésén. Tarlós István elismerte, hogy vannak ilyen mendemondák, de a tőle megszokott lekezelő stílusában azzal hárított, hogy ha komolyra fordul a dolog, elsőként a képviselő asszonyt értesíti erről. Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) jelen lévő vezérigazgatója sem hördült fel a kérdés hallatán. A Narancsnak viszont azt válaszolta, hogy nem folynak tárgyalások az üzemeltetési jog átadásáról. A fürdő 2017-re tervezett 2 milliárd forintos gépészeti felújításába mindenesetre még nem kezdtek bele. Nem indult el a hotel két évvel ezelőtt beharangozott rekonstrukciója sem.

false

 

Fotó: MTI

A két létesítmény felújítása korábbi becslések szerint 15 milliárdot emésztene fel, ám úgy tűnik, ennyit a fürdőt birtokló főváros, illetve a hoteltulajdonos Danubius Szálloda és Gyógyfürdő Zrt. együtt sem tud előteremteni. A Danubius évek óta keres befektetőpartnert a feladatra, de Kovács Balázs vezérigazgató lapunknak elismerte: erőfeszítéseik nem vezettek eredményre. Még szerencse, hogy Mészáros Lőrinc éppen műemléki ingatlanokkal bővítené a portfólióját. A Gellért ráadásul egyike azon ingatlanoknak, amelyekre egy tavalyi kormányhatározat nyomán az állam elővásárlási jogot je-gyez­tetett be.
A Gellért egyébként nem véletlenül jutott eszébe az ellenzéki képviselőnek az idei költségvetést is tárgyaló közgyűlésen: Bagdy Gábor gazdasági ügyekért felelős főpolgármester-helyettes ugyanis éppen akkor kérte a vá­ros­atyák áldását a szintén kettős funkciójú Rác szálló-gyógyfürdő kombó megvásárlására. A fürdőt ugyan 1935-ben egyszer már megvette a székesfőváros, de a 2002-ben indult fejlesztés révén szállodával bővített komplexumot a 2010-es választások óta folytatott macska-egér játszma eredményeként hamarosan dobra verik. Az ingatlant – a külső beruházóval közösen – birtokló cég felszámolását egyébként a főváros kezdeményezte. A fővárosi önkormányzat a 8 milliárd forintos hitelezői követelést ajánlaná az ingatlanért. Jó helyzetből indulnak: elővásárlási joguk van, ráadásul a BGYH tulajdona az építmények alatti földterület, és övék a vízkivételi jog is. Ha megkapják az ingatlanokat, rájuk marad a milliárdos felújítás. A fürdőrekonstrukciót a BGYH hitelből fedezné. (A szállodát külsős üzemeltetőre bíznák.) Bár korántsem biztos, hogy felvehetik a kölcsönt, hiszen a főváros hamarosan eléri a bevételei szabta adósságplafont. Az ügylethez a kormánynak is hozzá kell járulnia. Kérdés, hogy mennyire befolyásolná a döntést az, hogy a hírek szerint az Orbán Ráchel–Tiborcz István házaspár is fantáziát lát az ingatlanban; állítólag ők álltak az MFB tavalyi követelés-visszavásárlási akciója mögött is.
A fővárosi ingatalanok iránti kormányzati érdeklődésről, illetve Budapest borús távlatokat sejtető költségvetéséről a friss Magyar Narancsban olvashat részleteket.

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.