Mészáros Lőrinc rámozdul a Gellértre?

  • narancs.hu
  • 2018. február 28.

Belpol

A turisztika mindig is vonzotta a nemzeti nagytőkéseket. Ajánló az új Magyar Narancsból.

Mészáros Lőrinc bekebelezte a budai Duna-part ékességének számító Gellért Szállót, és átvenné a Gellért Gyógyfürdő üzemeltetését is? – firtatta Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője a Főváros Közgyűlés legutóbbi ülésén. Tarlós István elismerte, hogy vannak ilyen mendemondák, de a tőle megszokott lekezelő stílusában azzal hárított, hogy ha komolyra fordul a dolog, elsőként a képviselő asszonyt értesíti erről. Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) jelen lévő vezérigazgatója sem hördült fel a kérdés hallatán. A Narancsnak viszont azt válaszolta, hogy nem folynak tárgyalások az üzemeltetési jog átadásáról. A fürdő 2017-re tervezett 2 milliárd forintos gépészeti felújításába mindenesetre még nem kezdtek bele. Nem indult el a hotel két évvel ezelőtt beharangozott rekonstrukciója sem.

false

 

Fotó: MTI

A két létesítmény felújítása korábbi becslések szerint 15 milliárdot emésztene fel, ám úgy tűnik, ennyit a fürdőt birtokló főváros, illetve a hoteltulajdonos Danubius Szálloda és Gyógyfürdő Zrt. együtt sem tud előteremteni. A Danubius évek óta keres befektetőpartnert a feladatra, de Kovács Balázs vezérigazgató lapunknak elismerte: erőfeszítéseik nem vezettek eredményre. Még szerencse, hogy Mészáros Lőrinc éppen műemléki ingatlanokkal bővítené a portfólióját. A Gellért ráadásul egyike azon ingatlanoknak, amelyekre egy tavalyi kormányhatározat nyomán az állam elővásárlási jogot je-gyez­tetett be.
A Gellért egyébként nem véletlenül jutott eszébe az ellenzéki képviselőnek az idei költségvetést is tárgyaló közgyűlésen: Bagdy Gábor gazdasági ügyekért felelős főpolgármester-helyettes ugyanis éppen akkor kérte a vá­ros­atyák áldását a szintén kettős funkciójú Rác szálló-gyógyfürdő kombó megvásárlására. A fürdőt ugyan 1935-ben egyszer már megvette a székesfőváros, de a 2002-ben indult fejlesztés révén szállodával bővített komplexumot a 2010-es választások óta folytatott macska-egér játszma eredményeként hamarosan dobra verik. Az ingatlant – a külső beruházóval közösen – birtokló cég felszámolását egyébként a főváros kezdeményezte. A fővárosi önkormányzat a 8 milliárd forintos hitelezői követelést ajánlaná az ingatlanért. Jó helyzetből indulnak: elővásárlási joguk van, ráadásul a BGYH tulajdona az építmények alatti földterület, és övék a vízkivételi jog is. Ha megkapják az ingatlanokat, rájuk marad a milliárdos felújítás. A fürdőrekonstrukciót a BGYH hitelből fedezné. (A szállodát külsős üzemeltetőre bíznák.) Bár korántsem biztos, hogy felvehetik a kölcsönt, hiszen a főváros hamarosan eléri a bevételei szabta adósságplafont. Az ügylethez a kormánynak is hozzá kell járulnia. Kérdés, hogy mennyire befolyásolná a döntést az, hogy a hírek szerint az Orbán Ráchel–Tiborcz István házaspár is fantáziát lát az ingatlanban; állítólag ők álltak az MFB tavalyi követelés-visszavásárlási akciója mögött is.
A fővárosi ingatalanok iránti kormányzati érdeklődésről, illetve Budapest borús távlatokat sejtető költségvetéséről a friss Magyar Narancsban olvashat részleteket.

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.