Keresik a helyüket az önkormányzati választáson győztes ellenzékiek Magyar Péterék körül

„Miféle pártközpontok?”

Belpol

Várakozás, kilépések, civilségre eszmélés: főleg ezek segíthetnek a felszínen maradásban az országosan már alig, az önkormányzatokban viszont komoly pozíciókhoz jutott Tiszán kívüli ellenzéknek.

A június 9-i önkormányzati választás után egy sor településen ellenzéki polgármester lett a győztes. Sikerüket azonban beárnyékolja, hogy pártjaik az előzetes várakozásokhoz képest igen gyengén szerepeltek. Több településen is főleg a Fidesz elleni állásfoglalásként szavaztak be önkormányzatokba és városvezetői pozíciókba ellenzéki indulókat – csakhogy az országos trend alapján jól láthatóan Magyar Péter néhány hónapja létező Tisza Pártjára van erős ellenzéki választói igény. A Magyar által csak „óellenzéknek” hívott pártokat a mértékadónak tekintett Medián közvélemény-kutató legutóbbi felmérése szerint lényegében elengedte a potenciális szavazóbázis.

Egy közvélemény-kutatási adatsor persze mindig pillanatkép, ám 2024 őszén a helyzet az, hogy a következő öt évben olyan politikusok ülnek a Fidesz ellenzékeként számos önkormányzatban, akiknek a pártjai alacsony, vagy gyakorlatilag nem látható társadalmi támogatottsággal rendelkeznek. Ezeknek a politikusoknak ki kell találni valamit ahhoz, hogy a felszínen maradjanak akkor is, ha a teljes hátországukat elmossa a Tisza. A legerősebb ellenzéki párt mindeközben csak a Fővárosi Közgyűlésben lesz jelen formálisan is, hiszen egyedül Budapesten állított listát.

A Tisza Pártnál pedig hamarosan arról kell dönteni, hogy kiket vállalnak be. A párt ugyanis egyelőre nagyon erős a lelkesedő tömegek utcára szólításában – ami nem kis dolog –, viszont a pártépítés, főleg települési szinten, egészen más műfaj. (E dilemmáról bővebben lásd: Átsorolás, Magyar Narancs, 2024. július 4.) A júniusi választások előtt a Tisza az utolsó pillanatban lépett vissza a megyei listák állításától (kivéve Budapestet) arra hivatkozva, hogy nem tudták elég alaposan átvilágítani a jelentkezőket ilyen rövid idő alatt. Valószínűleg ennek tudható be az is, hogy csak lapzártánk idején, azaz több mint három hónap múltán lett nyilvános az is, hogy ki az a tíz fő, akik a Fővárosi Közgyűlésben a Tisza-frakciót alkotják októbertől.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.